Írjon nekünk
Nemzeti Konzultáció

Gazdaság

Kovács Árpád a magyar gazdaság esélyeiről: Futóverseny bakancsban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

A világban 2,6 billió dollár keresi a helyét, várja, hogy befektessék, elköltsék. Ügyes, vállalkozásbarát politikával, ennek az óriási pénzösszegnek egy töredéke akár Magyarországon is landolhatna – hangsúlyozta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke A magyar gazdaság 2013-ban, kitörési pontok és veszélyek című szegedi előadásában.

A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara és a Magyar Közgazdasági Társaság Szegedi Ifjúsági Szervezete által közösen kerül megrendezésre az Ecopol Gazdasági Estek, amelynek keretében a tavaszi félévben, három előadást hallhatnak az érdeklődök. A gazdasági, gazdaságpolitikai élet elismert szereplői fejtik ki véleményüket a magyar és nemzetközi gazdaság aktuális kérdéseiről, ezt követően pedig szakmai beszélgetés keretében a résztvevők további kérdéseket tehetnek fel számukra. Az első előadást Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke tartotta.

Javul a közép-kelet-európai makrokörnyezet

Mondandóját három fejezetre osztotta: az elsőben Magyarország és a környező országok gazdasági várakozásait elemezte, a másodikban kitekintést adott a nemzetközi kontextusról, a harmadik részben pedig a reményeket, az esélyeket taglalta. A ciprusi eset után nehéz ma eldönteni, mi a jó és mi a rossz megoldás a gazdaságpolitikában, mi az innováció, és mi számít „hülyeségnek”. Új, eddig szokatlan megoldásokat keresünk, vagy a régieket próbáljuk meg a mai helyzetre ráhúzva alkalmazni.

Mint elmondta: az Európai Unió előrejelzései szerint javul a közép-kelet-európai makrokörnyezet. A prognózis szerint Magyarországon 1 százalékkal növekszik a gazdaság, ami a mínusz 2 százalékos szlovén adat után a leggyengébb teljesítmény a térségben és kevés a felzárkózáshoz, akár az Európai Unió átlagos növekedési rátáját, akár a közép-kelet-európai uniós országok átlagos növekedését nézzük.
A 2012-es 2,2 százalékos bővülés után 3,1 százalékosra nő az export dinamikája, csökkenő, 3,6 százalékosra prognosztizált inflációs adat és 11,1 százalékosra növekvő munkanélküliség mellett. Ez utóbbi 10,8 százalék volt az elmúlt évben. Ugyanakkor az őszi előrejelzések óta romlottak az unió által prognosztizált növekedési kilátások – fűzte hozzá. Az államháztartási hiányra vonatkozó maastrichti előírás, azaz a GDP-arányosan 3 százalékos vagy az alatti deficit azonban az idén mindenképpen teljesíthető.

Az állampapírok kevésbé kockázatosak

Magyarországnak, versenyképessége érdekében, fölé kell mennie a 0-1,5 százalékos növekedési sávnak, ellenkező esetben a perifériára szorul – jelentette ki Kovács Árpád.

Ezt annál is inkább fontosnak tartja, mert Lengyelország, Csehország, Szlovákia és a Balti államok egyre inkább „gravitálnak a mag-Európa felé”, miközben a növekedés tekintetében Magyarország továbbra is régiós sereghajtó. Ebben a helyzetben van tere a kormányzati hatékonyság javulásának is –– tette hozzá a Költségvetési Tanács elnöke.

A befektetések kockázati felára, elsősorban a világban kedvező befektetési lehetőséget kereső szabad tőke miatt csökkent, ám a térségben Magyarországon volt a legmagasabb tavaly az úgynevezett CDS felár 289-es értéke. Ez az érték Németország esetében 17, de még Románia tekintetében is 193 volt az év végén. Magyarán, rendkívül drágán tudjuk csak finanszírozni az országot. Mindezzel összefüggésben Európában csak a román, a portugál és a görög állampapírok hozamszintje haladta meg a 6,44 százalékos magyar hozamszintet.

Rekord alacsony szintre került a befektetések mértéke, amit nem csupán a banki hitelezés visszafogása okozza. A vállalkozások ugyanis sok esetben inkább a 6,67 százalékos hozamot garantáló állampapírokat vásárolják a kockázatos beruházások helyett, az innovatív multinacionális nagyvállalatok pedig nem a magyarországi bankokon, hanem a nemzetközi bakrendszeren keresztül finanszírozzák a fejlesztéseiket.
Az idén a magyar gazdaság kulcskérdése a növekedés beindulása, középtávon pedig az, hogy a GDP-arányosan most 17,2 százalékos, a régióban legalacsonyabb beruházási ráta mikor emelkedik legalább 20 százalék fölé, mert csak ez, vagy ennél magasabb beruházási hányad eredményezhet tényleges bővülést a magyar gazdaságban.

A reményekről és esélyekről szólva Kovács a stabil, kiszámítható gazdasági környezet kialakítását hangsúlyozta, a legnagyobb nemzeti kérdésekben pedig – mint amilyen a növekedés beindítása – a kormánypárt és ellenzék tárgyalása nyomán kialakult mielőbbi egyetértést sürgette.

A lakosság 80 százaléka támogatja a rezsicsökkentést

A rezsicsökkentéssel kapcsolatos hallgatói kérdésekre válaszolva Kovács Árpád kiemelte, a privatizáció során kizárólag külföldi cégek kezébe került a magyar energiaipar. Olyan szerződések születtek ekkor, amelyekben az állam garantálta a szolgáltatóknak az európainál jóval magasabb, 8 százalékos profitarányos nyereséget. Most csupán ezekből a pénzekből szeretne lefaragni, visszavenni valamennyit a kormány, erőfeszítéseit a lakosság 80 százaléka is támogatja.

Abnormális, hogy egy átlagos panellakás fűtési díja 30-40 ezer forintba kerüljön havonta, érvelt Kovács. Ha ezek a vállalatok Magyarországon akarnak maradni, meg kell barátkozniuk a számukra mindenképpen népszerűtlen lépéssel. A lakosságra nem tudják majd áthárítani a plusz terheket, de a rendelkezésnek mindenképpen lesz hatása a szolgáltatás minőségére, és valószínűleg a fejlesztések is visszafogottabbá vállnak.

Az államadósságról szólva Kovács meggyőződése, hogy az 1400 milliárdnyi fix kamat rendszeres törlesztésének kötelessége – ebbe nincs benne a tőketörlesztés – messzemenően meghatározza az ország fejlődési pályáját, olyan ez, mintha mi bakancsba futnánk versenyt a többiek pedig tornacipőben. Ez még – sajnos – jó ideig így lesz, erre fel kell készülnünk, szögezte le a Költségvetési Tanács elnöke.
Ebben a helyzetben a siker alapvető feltétele a tőkevonzás fokozása, elsősorban a stabilitás és a kiszámíthatóság erősítése révén, illetve a szektor- és különadók összehangolása a növekedés érdekeivel – mondta Kovács Árpád.

Tovább olvasom

Hírzóna

Megkezdődött a szüret

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

A legkorábbi érésű szőlőfajta, a Csabagyöngye szedésével.

Tovább olvasom

Hírzóna

Bővíti kapacitását és telephelyét a szegedi vegyipari cég

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

A Florin Zrt. több mint ötszázféle háztartási tisztítószert, testápolási terméket, valamint kórházi és lakossági fertőtlenítőt gyárt.

Tovább olvasom

Hírzóna

Megszületett a bérmegállapodás a Postánál

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Átlagosan 8 százalékos alapbérfejlesztést kapnak a dolgozók.

Tovább olvasom

Aktuál