Hőterhelés, avagy hol a legforróbb a helyzet Szegeden?

Az emberi hőterhelés városon belüli eloszlását vizsgálják a szakemberek Szegeden és Újvidéken egy februárban indult projektben. A megfigyelő rendszer többek közt azt is megmutatja, melyek Szeged legmelegebb pontjai.

A globális klímaváltozás ismert hívószó, a városok klímamódosító hatása viszont jóval kisebb figyelmet kap, pedig a mesterséges beépítés, a különböző emberi tevékenységek által környezetbe kerülő szennyező anyagok és hő miatt a városokban sajátos klíma alakul ki. Ennek következtében a városokban a levegő hőmérséklete általában magasabb, mint a környező területeken, úgynevezett városi hősziget alakul ki. Mindez természetesen hatással van télen a fűtésre, nyáron pedig a hűtésre felhasznált energia mennyiségére, nyáron növeli a környezet hőterhelését, befolyásolja a városlakók (termikus) komfortérzetét, egészségi állapotát, kihatással van a teljesítőképességre, minden hétköznapi vagy szabadidős tevékenységre. Körülbelül egy év alatt, legkésőbb jövő év júliusáig épül ki az a 22 állomásból álló monitorong rendszer, mely a hőmérséklet és a relatív nedvesség mérésére lesz alkalmas. A szenzorokat lámpaoszlopokon helyezik el a város „reprezentatív” pontjain. Ehhez jönnek a Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék komplett meteorológiai állomásának, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálat Bajai úti mérőállomásának adatai – ezeknél sugárzási viszonyokat, szélsebességet, légnyomást és páratartalmat is tudnak mérni. Mindezek alapján összehasonlító grafikonokat lehet készíteni, melyek pontos képet adnak a mesterséges környezet klímamódosító hatásairól – magyarázta portálunknak

Unger János

, az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék vezetője a projekthez kapcsolódó pénteki konferencián.

A cél tehát az, hogy megfigyeljék, hogy a városok milyen plusz hőterhelést jelentenek az emberek számára. Mindenki tapasztalhatja a globális klímaváltozás regionális hatásait, a városok azonban még plusz fokokat tesznek rá ezekre a hőmérsékletértékekre. A szakemberek azt is jó okkal feltételezik, hogy ez a plusz hőterhelés nem egyenletes, függ a terület beépítettségétől, a forgalomtól, illetve a közvetlen környezettől – például hogy ipar- vagy lakótelepről van szó. Ez egyben azt is jelenti, hogy akár száz-kétszáz méterenként változó lehet a terület hőmérséklete – magyarázta a tanszékvezető. A rendszert öt évig működtetik, és így pontos adatokat kapnak, melyeket a projekt honlapján tesznek majd közzé. Ez az információ a közterület-fenntartók számára is hasznos, hiszen a hőtérkép megmutatja, hogy mely területeken érdemes leginkább útlocsolást tartani, vagy hol kell a forróságban leginkább vizet osztani, vagy a szakembereknek milyen riasztási fokozatot kell elrendelniük. Az előrejelzés a fűtésre és a hűtésre is hatással lesz, ami nemcsak az egyéneknek hasznos, hanem a cégek is gazdaságosabbá tehetik így működésüket. Unger János elmondta, a szakemberek egy speciális számadatot, az úgynevezett termikus komfortmutatót is tudnak kalkulálni a különböző behatások – napsütés, szél, páratartalom stb. – alapján. A projekt teljes megvalósítása 250 ezer euróba kerül, melyet 85 százalékban uniós támogatásból fedeznek.