Hív a vasút, vár a MÁV! – most a Fekete Házban + FOTÓK

A magyar vasút történetének elmúlt évtizedeiben barangolhatnak az érdeklődők a szegedi Fekete Ház új időszaki kiállításán. A tárlaton különböző vasutas relikviákat, régi menetrendeket, plakátokat, maketteket mutatnak be. A kiállítással kettős évforduló előtt tisztelegnek a szervezők.

Az érdeklődők megnézhetik, hogyan mutatott belülről egy forgalmi iroda és milyen módszerrel, eszközökkel irányították az állomások mindennapi működését. A gyermekeket és a gyermeklelkű felnőtteket vasúti terepasztal várja. Az asztalt működés közben fedezhetik fel, miközben további miniatűr mozdonyokkal és vagonokkal ismerkedhetnek meg. A MÁV szegedi üzletvezetőségének 125., valamint a Vasúttörténeti Alapítvány 20. születésnapjára rendezték meg e tárlatot, amit július 21-ig hétfő kivételével minden nap megtekinthetnek a látogatók. „Azt szokták mondani, hogy a művészetekben, a kultúrában a nő örök téma. A társadalomban úgy tűnik, hogy a vasút az, hiszen itt sem először emlékezünk meg a mozdonyok, vonatok világáról, legutóbbi kiállításunkat is közel húszezren tekintették meg” – hangzott el a megnyitón, ahol

Fehér Péter

, a szegedi MÁV területi igazgatóságának központvezetője mesélt Magyarország legnagyobb igazgatósági területéről. „Szegedre 1887. október 16-án került Szabadkáról a MÁV üzletvezetőség

Baross Gábor

miniszter rendelkezésére, Szeged polgármesterének lobbitevékenysége nyomán. A mostani Zsótér-palotában lett 40 helyiség kibérelve a hivatal számára.

Pfaff Ferenc

tervei nyomán 1893-ban kezdték építeni a mostani MÁV-székházat a Tisza Lajos körút és a Kossuth Lajos sugárút sarkára. Érdekesség, hogy eredetileg kétemeletesnek épült a palota, a harmadik emeletet a második világháború alatt húzták fel olyan építészeti bravúrral, hogy a tetőszerkezet megbontása nélkül létesült az új szint. A kezdeti vonalhálózat 1027 kilométer volt, ma ez 1650 kilométer. Szegedet későn, 1974-ben érte el a villamosítás, addig dízelmozdonyok üzemeltek. A Szeged és Budapest távolságot a dízelek egyébként a 60-as években 2 óra 9 perc alatt tették meg, a mostani intercity vonatok 2 óra 23 perc alatt teszik meg ezt a távot” – mesélt több érdekességet a helyi vasúthálózat törtelméből a szakember.

A szállítási csúcsokkal kapcsolatban megtudhattuk, a 60-as, 70-es évek átlag 150 milliós éves utasforgalmából 1967-ben 37 milliót a mi igazgatóságunk utaztatott. Szabó Gyula, a Vasúttörténeti Alapítvány kuratóriumának elnöke, a gyűjteménnyel kapcsolatban arról szólt, hogy eleinte az évfordulók szervezéséről gondoskodtak, emlékhelyek kihelyezését intézték, de egyre gazdagabb gyűjteményre tettek szert, így nagyon várat már magára egy állandó kiállító hely, ennek megteremtése most a legfőbb célja az alapítványnak.