Bohács és Kalmár: Szekfű Klubban szerkesztett Délmagyarország-oldalak? (FRISSÍTVE)

A Délmagyarország politikailag elfogult cikkei többször csak elferdített képet közöltek a város költségvetéséről - írja sajtóközleményében a Fidesz, illetve a KDNP szegedi országgyűlési képviselője. R. Tóth Gábor, a Délmagyarország/Délvilág főszerkesztője másképp látja.

Bohács Zsolt

országgyűlési képviselő, a Fidesz–KDNP szegedi frakcióvezetője és

Kalmár Ferenc

országgyűlési képviselő, helyi frakcióvezető-helyettes közleményét alább változtatás nélkül közöljük. A két képviselő nyilatkozatára

R. Tóth Gábor

, a Délmagyarország/Délvilág főszerkesztője nyilatkozatban reagált, amelyet ugyancsak változtatás nélkül olvashatnak az alábbiakban.

Itt a piros, hol a piros?

A március 8-i Délmagyarországban (DM) nehezen lehetett volna a szegedi politikai élettel kapcsolatban objektív cikkeket találni. Az embernek az az érzése, mintha ezeket az újságoldalakat a Szekfű Klubban szerkesztenék – de tudjuk, ez egy független lap esetében elképzelhetetlen… Tipikus szocialista szokás, hogy embereket, társadalmi csoportokat egymás ellen hangoljanak. Ebbe kapcsolódik most be a Délmagyarország, amikor szembeállítja egymással a különböző településeken élő embereket aszerint, hol mennyi adósságot vett fel az önkormányzat. Mintha ez nem közös probléma lenne, mintha nem egy országban élnénk. Szeged hiteleit a Botka László polgármester vezette önkormányzat vette fel (2002-ben még 5 milliárd volt a város adóssága, ma 28 milliárd!). Most Botka László és a Délmagyarország fanyalog, amiért az állam „mindössze” 14 milliárdot vállal át Szeged adósságából (önként, miközben ez nem kötelessége). Érdekes, hogy a 28 milliárdos adósságállomány keletkezésekor a Délmagyarország nem fanyalgott, miközben Botka László és cinkostársai folyamatosan hazudoztak, és nem ismerték el a hitelállomány tényleges mértékét. Mire ment el az adósság? Például új villamos vonalra. Arról azonban már nem esett szó, és a Délmagyarországban sem olvashattuk, hogy a villamos üzemeltetése közel háromszor többe kerül, mint egy gázüzemű autóbuszé, miközben a környezeti ártalmak közötti eltérések nem jelentősek. Az adósságot azonban vissza kell(ene) fizetni, a villamos vonalat (legalább öt évig) pedig kötelező működtetni. A kormánydöntés a részleges adósság-átvállalásról életmentő intézkedés Szeged számára. A Délmagyarország sorolja az elvont pénzeket, de azt elfelejti hozzátenni, cserébe mennyi és milyen feladatokat vett át az önkormányzattól az állam. Nem igaz, amit korábban közöltek, hogy az elvont pénzek és átvett feladatok között az önkormányzat oldaláról 1,6 milliárd mínusz keletkezik. (Ha ez igaz lenne, miért szavazta meg végül az előzetesen felelőtlen, fedezetlen, teljesíthetetlen és törvénytelen javaslatoknak nevezett Fidesz–KDNP-s költségvetési módosító indítványok 90 százalékát az MSZP?) Az adósság-átvállalás miatti lélegzetvétel, a központi feladatfinanszírozás és egyéb bevételek biztosítják a város működőképességét. Az adósságátvállalásról és az 1,6 milliárd mínuszról szóló Délmagyarország-írások inkább egy „itt a piros, hol a piros” játék volt, mint a sajtóetika szabályainak megfelelően megírt újságcikk. A tömegközlekedéssel kapcsolatosan a Délmagyarországban közölt féligazságokkal szemben a valós tények a következők. Kalmár Ferenc a Városüzemeltetési Bizottság ülésén azt mondta, hogy az utasszámlálásra, mint mérföldkőre tekintettünk. Az eddigi menetrend-módosítások ugyanis „tűzoltások” voltak, és a megtakarítások folyamatos utasszámcsökkenést vontak maguk után. Az emiatt újra megváltoztatott menetrendek újabb járatritkítással járnak, aminek következtében még tovább csökken az utasszám. Ez egy lefelé húzó örvényt eredményezett. Ebből csak úgy lehet kitörni, ha felmérik az utazási igényeket, irányokat és ezek alapján történik meg a közlekedési hálózat áttekintése. Ez sajnos 2002 óta nem történt meg, de tovább nem halogatható. (Kalmár Ferenc a fentiekre való tekintettel a menetrend-módosítást célzó előterjesztést nem szavazta meg.) A szocialista városvezetés és Nagy Sándor bukott SZDSZ-es alpolgármester eddigi álláspontja a szokásos balliberális recept: emeljük drasztikusan a jegyárakat. Ha kevesebb utas is marad, talán a bevétel nő. (Mintha ez lenne önmagában a cél, és nem az, hogy a szegedieknek biztosítsuk a közösségi közlekedés lehetőségét.) A megszorításokra épülő politikát azonban a Fidesz–KDNP sosem támogatta. De valamiért e tény is mindig kimaradt a DM-tudósításokból. Az viszont nem, hogy Botka László lobbizik a kormánynál! Pedig ennek ellenkezője az igaz. Botka László pökhendi stílusa és az adósságrendezést lekicsinylő pártpolitikai nyilatkozatai Szeged esetében veszélybe sodorták az adósság-átvállalást (hisz azt a látszatot keltették, hogy a tehetős Szegednek nem létkérdés az adósságrendezés). Botka László felelőtlen magatartásának eredményeképp lobbira valóban szükség volt, melyet a kormánypárti képviselők lelkiismeretesen igyekeztek is ellátni (eredménye pedig, hogy a város 14 milliárdos tehertételtől szabadul meg). Igaz, a DM-cikkben követelttel szemben meg kell jegyezni: nálunk nem szokás csapkodni az asztalt. Mi normális emberi hangon szoktunk tárgyalni anélkül, hogy ez a másik fél megalázásával járna. Sajnálatos, hogy mindez alkatilag idegen Botka Lászlótól, de sajnos egyre kevésbé látjuk a korrektséget a Délmagyarország cikkeiben is.

Hír és vélemény

"A hír szent, a vélemény szabad" - így szól a sajtó egyik legfontosabb etikai szabálya. A Bohács Zsolt és Kalmár Ferenc képviselő urak jegyezte közlemény jelentős része a pénteki Délmagyarország 3. oldalán olvasható jegyzethez kapcsolódik. A jegyzet publicisztikai műfaj, véleményt közöl. Márpedig legutolsó információim szerint a véleménynyilvánítás szabadsága Magyarországon mindenkit megillet. A Délmagyarország a hír műfajához tartozó cikkeiben - alapelveihez hűen - politikailag független, kiegyensúlyozott tájékoztatásra törekszik. A közleményben idézett cikkekben (

Óránként jár az 1-es villamos március 30-ától

, illetve

Díszoklevelet adna Orbán Viktornak a szegedi Fidesz is

) mind a két képviselő lehetőséget kapott álláspontja kifejtésére. A szegedi költségvetésről a február végi városi közgyűlést megelőzően több írásunk született. Az egyik valóban idézte Botka László kijelentését, amely a Közéleti Kávéház évindító beszélgetésén hangzott el: Tarlós István Budapest főpolgármesterével és Kósa Lajos Debrecen polgármesterével lobbizik a kormánynál (

Másfél milliárdos szegedi lyuk

, DM, 02.19.). De az talán feszített munkatempójuk miatt elkerülte a figyelmüket, hogy két nappal később Hüvös Lászlónak, a Fidesz-KDNP költségvetési felelősének is teret adtunk, hogy kifejtse álláspontját a készülő büdzséről (

Hüvös: Botka terve alapján egy padot sem lehetne telepíteni

, DM, 02.21.). Úgy vélem, a lap eleget tesz a vele szemben támasztott sajtóetikai követelményeknek. Ha önök ezt másképp ítélik meg, jelezzék, bármikor készséggel állok rendelkezésükre. De ne a Szekfű Klubban keressenek, a lap szerkesztését továbbra is a sajtóházban végezzük. Jó munkát kívánva, tisztelettel: R. Tóth Gábor főszerkesztő, Délmagyarország/Délvilág