Lechner Lajos újra Szegeden – a múzeumban és a könyvtárban

Cikkünk frissítése óta eltelt 8 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Lechner Lajos maga tartott sajtótájékoztatót a Móra Ferenc Múzeum várostörténeti fotókiállításán csütörtök délután, a Somogyi-könyvtárban pedig igazi kuriózumként a Lechner által a bibliotékának adományozott kötetekből válogattak a tárlók alá – a köteteket ilyen kontextusban még nem láthatta nagyközönség.

Mihály Illés, a Dél-Alföldi Idegenvezetők Egyesületének elnöke szokásához híven idén is jelmezt öltött, „Lechner-bőrbe” bújva tájékoztatta a sajtót március 12-i, a szegedi nagyárvíz évfordulóján megrendezendő újjászületés sétájáról az árvíz pusztítását bemutató fotók előtt. A Móra-múzeum Tornyos Szeged híres város kiállítása termében. A nagyárvíz évfordulóján megrendezett séták óránként indulnak a Roosevelt téri vízmércétől március 12-én 10 és 15 óra között, majd a Móra-múzeumban folytatódnak: a résztvevők a Tornyos Szeged híres város című fotókiállítás tárlatvezetésén vehetnek részt. A kiállítás fényképeken keresztül mutatja be Szeged kivételes történelmének elmúlt 140 évét – többek között az árvíz rombolását is.

1879. március 12-én hajnali 2 órakor tört be a víz Szegedre és szinte teljesen elpusztította várost. A katasztrófa után még körülbelül három hónapon keresztül állt vízben Szeged – emiatt a lakóépületek jelentős része összeomlott. Az újjáépítési tervek elkészítésével Lechner Lajos építészmérnököt bízta meg Tisza Lajos kormánybiztos. Lechnernek köszönhetően jött létre az a modern városkép, melyet mind a mai napig ismerünk.

A bibliofil – olasz differenciálszámítás, Reizner köszönőlevele

A Somogyi-könyvtár A bibliofil Lechner című kamaratárlatával emlékezik meg a 180 éve született városépítőről. A mérnök 1884-ben a bibliotékának adományozott értékes gyűjteményéből, a tárlatot Kukkonka Judit könyvtáros rendezte.

Lechnerről – röviden

Lechner Lajos 1833. február 8-án született Budán. Középiskolai tanulmányait félbeszakította az 1848/1849-es szabadságharc és forradalom, Görgey hadtestében szolgált. Egyetemi tanulmányait a budai Kir. József Műegyetemen folytatta. A végzés után a budai építészeti igazgatóság (Baudirectio) szolgálatába lépett, és a középítészet minden ágában működött. 1865-ben az akkori helytartótanács az Ondava-Tapoly és Felső-Bodrog vizeinek szabályozásával bízta meg. 1870-ben egész Európára kiterjedő tanulmányi útra küldték a modern városrendezés és a közművesítés tanulmányozása céljából, melynek befejezése után a központi posta- és távíró hivatal építkezésével bízták meg. 1871-ben nemzetközi pályázatot hirdettek meg Budapest általános szabályozási tervére, Lechner nyerte el a 10 ezer forintos nagydíjat. 1879-ben a szegedi rekonstrukció műszaki osztályának vezetője lesz és irányítja a város szépülését, a királyi biztosság feloszlatása után pedig itt marad a műszaki kirendeltség vezetőjeként. 1897. november 18-án otthonában Budapesten hunyt el.

Lechner a még a víz alatt álló városban kezdte a munkát júniusban, és szeptemberben már közleményt adott ki a város lapjaiban: „Szeged szab. kir. város újjáalakitására készített terv magyarázata” címmel. Az új rendezési terv kezdetben gondokat okozott a lakosság körében, ugyanis megtiltotta a régi bevált szokásokat, nevezetesen hogy „ha elönti a víz a telkedet/házadat újat építesz fel ugyanott”. Lechner ugyanakkor ezt a lakossági igényt is maximálisan próbálta kielégíteni, hogy minden háztelek ugyanazon a környéken maradjon, ahol a víz előtt állt. E problémák mellett első kötelessége volt, hogy megszabadítsa Szegedet a víztől, majd következett a rakpart és a hídépítés, melynek műszaki tervei Lechner vezetése alatt készültek és Szeged feltöltési, kövezési és csatornázási munkálatainak terve is.

A kiállításon számos érdekesség között megcsodálhatjuk a Lechner Lajos adományáról is szóló nyilvános köszönőlevelet, melyet Reizner János könyvtárigazgató írt a könyvtári bizottság nevében a helyi napilapoknak. Lechner Lajos miniszteri tanácsos 1879 nyarától közel öt évig tartózkodott Szeged városában. Az itt töltött idő alatt gyűjtött, illetve magával hozott könyveiből adományozott („533 mű 762 kötettel”) a Somogyi-könyvtárnak 1884 áprilisában.

A tárlaton fényképek is sorakoznak, így például Lechner Lajos lányával, Degré Miklósné Lechner Paulával is látható, vagy egy napsugaras házsort is szemügyre vehetünk, hiszen Lechner kiemelt figyelmet szentelt az egészséges lakások építésének, fontosnak tartotta, hogy a lakások szobái tágasak, világosak, könnyen szellőztethetők legyenek. A tárlókba válogatott könyvekből hamar kitűnik, Lechner több nyelven olvasott, így például olaszul, angolul és franciául is, gyűjteményében az 1836-os olasz nyelvű integrál- és differenciálszámítás mellett François Rabelais éppúgy helyet kapott, mint Dickens vagy éppen Verne, és könyvtárából nem hiányozhatott természetesen a Szentírás sem – a tárlóban egy angol kiadás („King James Bible”) látható.

Szeged város Lechner Lajosnak munkásságának elismeréseként díszpolgári címet adományozott 1884-ben, közterületet neveztek el róla a városban. Halálának 100. évfordulóján domborművet helyeztek el a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban.

A bibliofil Lechner című kiállítás március 19-ig megtekinthető a Somogyi-könyvtár földszinti kiállítótérben, míg a „Tornyos Szeged híres város” – Pillanatképek a mi Szegedünk múltjából április 7-ig várja az érdeklődőket.

no images were found

Default thumbnail
Előző sztori

Kosárlabda: becsületéért küzd a törékeny Szedeák

Következő sztori

Kinevetik a gondokat – Nádas György hisz az optimizmusban

Legutóbbi hasonló cikkek