Balogh Elemér: A jól működő társadalom alapja az erős család + FOTÓK

Gazdasági téren azok a társadalmak teljesítenek jól, amelyekben a családnak erős, meghatározó pozíciója van – jelentette ki Szegeden Balogh Elemér alkotmánybíró, aki úgy értékeli, a törvényhozásban a kormány is a család közösségi szerepének megerősítésére törekszik.

„A család jogi értelemben nincs válságban, és a családdal kapcsolatos alkotmányi szintű, illetve részszabályozás sok évszázados, kifinomult szabályok talaján áll, vagyis nagyon aprólékosan, precízen szabályozott” – szögezte le

Balogh Elemér

alkotmánybíró. A jogtörténész a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) által szervezett Katolikus Szabadegyetem rendezvényén tartott előadást a szegedi KDNP székházában. Az egyetemi tanár portálunknak elmondta, az elmúlt százötven évben jelentősen individualizált világunkban a családnak a sok évszázadon keresztül jellemző közösségi szerepe majdnem szétporladt. „Valószínűleg ez a felismerés vezette az alkotmányozó hatalmat arra, hogy a legutóbbi, napokban elfogadott alkotmánymódosítással ismét egy újabb mondattal megerősítve támasztotta, dúcolta még jobban alá a család jogi pozícióját, szerepét. Ezzel azt a közösségi megtartó erőt jelentő intézményt próbálja fokozottan középpontba állítani, ami a mai világban bizony a társadalom, a politika és a jog segítségére is szorul” – közölte. Balogh Elemér hozzátette, mai világunkban sokszor a gazdasági és pénzügyi verseny dimenzióján keresztül szemlékjük egyes társadalmak teljesítményét, és megfigyelhető, hogy azok a társadalmak teljesítenek jól ezen szempontok szerint is, amely társadalmak belső szerkezete, így a család szerepe is a helyén van. Kínában és más feltörekvő ázsiai, távol-keleti vagy épp közép-amerikai társadalmakban a család egyik fontos jellemzője, hogy több generáció él együtt, méghozzá abban az erős pozícióban, mely több száz éve jellemzi. Az alkotmánybíró rámutatott, ez átfordítva a gazdaság nyelvére azt jelenti, hogy a társadalmi munkamegosztásban a család az meghatározó tényező ezekben a társadalmakban.

„A mai európai és erősen individualizált társadalmakban a családot inkább egy múltból itt ragadt szociológiai jelenségként tekintik, a gazdasági funkciója minimális. Ezért ezen a téren a jognak, a politikának és a közgondolkodásnak egyaránt van szerepe. Ehhez semmi más nem kell, minthogy a múltba kicsit vissza kell tekinteni, akár a saját népünk társadalomtörténetébe” – jelentette ki. Az alkotmánybíró szerint nincs komoly társadalmi gond e téren, csak tudatosítani kell bizonyos emberi összefüggéseket, mint például a házasságra épülő kapcsolatrendszert. „Ennek a család egy olyan egysége, ami nélkül erős, egészséges, életvidám társadalom azt hiszem, elképzelhetetlen” –fogalmazott. Érdemes tudni, hogy a hagyományos családfelfogás, vagyis a több generáció együttélése sem csak a vérrokonokra vonatkozott, ebbe a közösségi erőtérbe rajtuk kívül is sokan belefértek. Ezért sem volt szükség társadalombiztosítási ellátórendszerekre vagy öregotthonokra, mert a család egy tényleges és tág befogadó egység volt. „Úgy látom, e felé mozdult el hazánkban is a jogi és alkotmányos gondolkozás, és ez az, amit tudatosítanunk kell, hogy a család nem egy szociológiai fogalom, melybe apa, anya és a gyerekek tartoznak, hanem egy befogadó közösség, ami ennél jóval szélesebb” – részletezte Balogh Elemér. A jelenlegi magyarországi jogi szabályozással kapcsolatban elmondta, teljes mértékben összhangban van az európai uniós elvekkel. Az Alkotmánybíróság által a családjogi törvényből kiradírozott paragrafus kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a család fogalmának tételes, részletes jogi szabályozása szintjén inkább egy dinamikus, tágabb családfogalmat lenne szerencsés szem előtt tartani. Balogh Elemér megjegyezte, az alkotmányelemzés szintjén még vannak kisebb viták, de ezek várhatóan nem érintik majd a mindennapokat.