Írjon nekünk

Gazdaság

A szolgalmi jog hazai áldozatai

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Novák Pál szatymazi agrármérnök, lótenyésztő szakmérnök évek óta pereskedik az FGSZ Földgázszállító Zrt.-vel, mert nem tudtak megegyezni a lovas birtokát átszelő gázvezeték után járó kártalanítás összegéről. Magyarországon több tízezer gazdát érint valamilyen formában a földjein keresztül lefektetett olaj, vagy gázvezeték. A szolgalmi jog nem ismerete miatt legtöbbször aprópénzzel kártalanítják őket, holott jóval nagyobb kártalanítás illetné meg a kárvallottakat.

Novákék 7,5-8 hektáros, egybefüggő területe egy helyrajzi szám alatt bejegyzett ingatlan, mely lakóépületként és állattenyésztő telepként szerepel a bejegyzésben. A birtokot átlósan két gázvezeték is átszeli. Az egyiket még az 1980-as évek elején telepítették, amiről a lakók, amikor 1994-ben ideköltöztek, nem is tudtak. Ma sincs bejegyezve sehol, semmilyen tulajdoni lapon, mintha nem is létezne. A Mol fektette le a vezetékeket annak idején, amikor azonban az ingatlan szolgalmi bejegyzési kérelmét – több ezer másik telekkel együtt – beterjesztette a Földhivatalhoz, akkor a hivatal a szatymazi telkek egy részénél elutasította a bejegyzést, a MOL pedig elmulasztotta ezt a határozatot megfellebbezni, így nem jegyezték be a szolgalmi jogát. Senki nem foglalkozott az üggyel, és Novákék sem tudtak róla mindaddig, amíg a Földgázszállítóknál el nem kezdték tervezni az új vezetéket. A család ekkor levelet kapott, melyben az állt, járuljanak hozzá egy gázvezeték szolgalmi jogának bejegyzéséhez.

Új gázvezetéket építenének, de a régiről sem tudtak

A család nem ment bele, mert úgy érezték, ebből csak hátrányuk származhat. A levélből először az sem derült ki, milyen vezetékről van szó, csak egy szénhidrogén-vezeték bejegyzéséhez kérték a hozzájárulásukat. Csak később tudatosult bennük, hogy a birtokot keresztülszeli egy régi, 60 centiméteres átmérőjű nagynyomású gázszállító-vezeték, ami Városföldet köti össze Algyővel. Ezzel párhuzamosan megkezdődött az új vezeték nyomvonalának a kijelölése. Novákék megpróbáltak más, számukra kedvezőbb nyomvonalat kialkudni, mert amikor megvették a birtokot, pontosan eltervezték, mit akarnak építeni, és az egyes épületeket hova telepítik. Az építmények két kivétellel el is készültek. Hátra volt még egy trágyatároló, amelynek meg is volt az építési engedélye, továbbá szeretettek volna egy fedett lovardát kialakítani a területen, hogy komplett szolgáltatást tudjanak nyújtani.

A gazda szerint a vállalkozása akkor lenne igazán életképes, ha egész évben működhetne valamilyen formában. Novákék hiába birtokolják a területet, mivel ide egy nagynyomású gázvezeték került, meghiúsultak a család fejlesztési tervei, a birtokot nem tudják arra használni, amire tervezték. A jogszabály ugyanis tiltja, hogy a földtulajdonosok bármit is építsenek a vezetékek nyomvonalán és annak 20-60 méteres biztonsági sávjában, még fák telepítése sem engedélyezett. Természetesen vannak egyéb korlátozások is, amik megnehezítik a tulajdonosok dolgát. A gázvezeték üzemeltetője számára még a bejutást is biztosítani kell a területre, arra az esetre, ha bárminemű gond adódik, akkor be tudjanak avatkozni. A gázvezeték teljesen keresztülhúzta Novákék terveit, nem is kicsit.

Idehaza aprópénz, külföldön milliók

A konfliktus akkor mélyült el, amikor a Central Geo Bányamérési Kft. – a vezetéképítéssel megbízott OTF Fővállalkozó Zrt. birtokrendezési ügyekre szakosodott alvállalkozója – 2007-ben jelezte Novákéknak, hogy újabb gázszállító-vezetéket fognak elhelyezni a telkükön, és ezért 780 ezer forintot ajánlott nekik kártalanításul, de ezért a telek több mint a felének, azaz négy hektárnak a szolgalmi jogait akarta megszerezni. Az FGSZ anyavállalata, a Mol ekkor kezdte ugyanis előkészíteni a szőregi gáztározóhoz vezető, Városföldtől Algyőig húzódó, úgynevezett stratégiai gázvezeték építését. Az építtetőnek mindig van a szolgalmi eljárások lebonyolításával megbízott cége, akik közvetlenül ajánlatot tesznek az érintetteknek, hogy melyik területen mennyiért szándékoznak szolgalmat alapítani. Kétszer kellene tárgyalni egy delikvenssel, akinek a földterülete beleesik a gázvezeték nyomvonalába. Először a vezeték elhelyezése, majd pedig annak üzembe helyezése után a folyamatos működés idejére kellene kártalanítani a gazdákat az elszenvedett korlátozások miatt. Idehaza rendkívül alacsony összegeket szoktak megállapítani, meséli az agrárszakember, mindössze pár tízezer forintot, míg a Lajtán túl a gazdának élete végéig megoldódtak az anyagi gondjai, ha hasonló helyzetbe kerül. Szántó vagy gyepművelés megengedett az ilyen területen, de tarlót égetni például már tilos és mélyművelést sem szabad végezni. Az 50 centiméternél mélyebb szántás már tilos.

Nem csoda, hogy a vezetékek telepítését engedélyező, és a működésüket is felügyelő szolnoki Bányakapitányság kiakadt, amikor megtudta, hogy Novákék 80 cm mélyszántással telepítették az erdősávot a birtok köré. A gond az, hogy egy nagynyomású gázvezetékek megsérülése esetén a csövekben lévő több mint 60 bar nyomás komoly robbanásveszélyt jelent több kilométeres körzetben. A Mol által tulajdonolt, annak gázvezetékeit üzemeltető FGSZ Földgázszállító Zrt.-nél viszont azt mondták, Novákék telkén is voltak nyomvonaljelzők – mint mindenütt, ahol üzemelő vezeték fut a földben –, azokat látniuk kellett volna a telek megvásárlásakor. „Sem az erdőmérnök, sem a hatóság emberei nem látták a jelzéseket” – állítja Novák Pál. Szerinte az az igazi rejtély, vajon az FGSZ szakemberei, akik heti rendszerességgel a vezetékek repülőgépes nyomvonal-ellenőrzését végezték miért nem vették észre évekig azt, hogy ők erdőt telepítettek a vezetékre, és többek között egy nagyobb istállót is építettek a biztonsági sávban, természetesen azt is jogerős építési engedély alapján. Amikor egy igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő is kijelenti azt, hogy ami nem szerepel a földhivatali nyilvántartásban az olyan, mintha nem is létezne, márpedig ez a régi vezeték még csak széljegyként sem lett bejegyezve.


Az új vezeték, amit a folyamatban lévő per ellenére elhelyeztek, 1 méter átmérőjű, és jó másfél méteres mélységben található. Novákék már korábban beépítették a birtok többi részét, ezért szerintük nem praktikus például olyan helyre tenni a trágyatárolót, ahol a falusi vendéglátásnak egyéb objektumai találhatók. Ráadásul előírás is szabályozza, hogy a tároló a lakóépülettől legalább 100 méterre létesülhet, és természetes, hogy a szomszédokra is gondolni kell. Aki talicskával már tolta a trágyát, az tudja, hogy 10 méter is számít, nem hogy több száz, ha a birtok végében kényszerítenék őket elhelyezni az ominózus tárolót.

Az a fránya szolgalmi jog

A családnak legelőször 780 ezret kínáltak, de cserében 4 hektárt kértek szolgalmi jog címén Novákék birtokából. Ezen akadt ki leginkább a család, hogyan kérhetik a teljes birtok több mint a felét, hiszen e nélkül semmit sem tudtak volna megvalósítani eredeti elképzeléseikből. A bele nem egyezés azonban nem akadályozza meg a végrehajtást. Magyarán, következett az úgynevezett közigazgatási eljárás, amelynek keretében a közigazgatási hivatal az érintett helyett hozzájárult a végrehajtáshoz, a csöveket tehát így is, úgy is elhelyezik, legfeljebb a per folyik tovább. Novákék nem is hagyták annyiban, ötödik éve pereskednek.

Nemcsak Novákék, de több szomszéd sem írta alá a levelet. Pedig az is szerepelt benne, ha 10 napon belül aláírva visszaküldik, még plusz 10 százalék ráadás is üti a markukat. Amikor Novákék kifutottak a határidőből, és a 10 százalékos prémiumot is elveszítették, megjelentek náluk a részesedésért házalók. Amikor más a nyomvonalon gazdálkodó érintettek ódzkodtak aláírni a levelet, a cég többféleképpen rászedte, vagy megfélemlítette őket. Rájuk küldtek különböző embereket, akiknek az volt a dolguk, hogy a hezitáló gazdálkodókat meggyőzzék, és így vagy úgy, de aláírassák velük a papírokat. Ezután kapták a jutalékukat. Volt, aki egy táska pénzt mutogatott és volt, aki perekkel fenyegetőzött. „Legalább 3 különböző csapatot küldtek rám” – meséli Novák úr –, „akik közül az egyik különítmény a szomszédom felől érdeklődött, merre lakik, hol találhatják meg. Megmutattam, egyébként éppen ott megy a kocsijával. Az emberkék köszönés nélkül elviharzottak, és a szerencsétlen szomszédra vetették magukat, akinek azóta toll sem volt a kezébe, úgy megbánta, hogy aláírta” – meséli az agrármérnök. A szomszéd húszezer forintot kapott azért, hogy a földjein keresztül áthalad a gázvezeték, pedig számításaim szerint legalább 2 millió járt volna neki, véli Novák úr. Azt mondták, itt írja alá, hogy jöhessenek a régészek, a gázvezetékes papír majd később érkezik. Nem olvasta el a szerencsétlen, azóta is bánja.

A felhajtókat követték az igazi kártalanítók, állítólag agrármérnökök, akik már más húrokat pendítettek meg. Úgy gondolták, rálicitálnak az összegre, hogy egy kalap alatt a régi vezeték ügyét is elintézik. A főnökük elismerte, ők ezt valóban nagyon elrontották, hiszen itt valójában nem 4 hektárról, hanem csak négyezer négyzetméterről van szó. Novák úr szerint a bányaszolgalmakat intéző cég emberei valószínűleg kapnak bizonyos összeget a teljes nyomvonal kártalanításra, de hogy kivel, hogyan egyeznek meg, az már az ő dolguk és nem utolsósorban az érdekük is.

Ki kellett vágni az erdőt

A vezeték miatt ki kellett vágni egy 25 méter széles erdősávot, amely a közeli autópálya miatt kiváló hang- és porfogóként is működött, továbbá feltartóztatta a tavaszi böjti szeleket is. A többi, 15-20 érintett elégedetlenkedő gazdát idővel meggyőzték, ők alá is írták a megállapodást, Novákékkal azonban továbbra sem tudtak dűlőre jutni. A legnagyobb baj, hogy senki sem volt képben, az emberek nem tudták, mit kell ilyen helyzetben cselekedni, mit is jelent tulajdonképpen a szolgalmi jog és annak bejegyzése, valamint az sem fer játék, amikor a gazdáknak 8, esetleg 15 nap áll a rendelkezésükre, hogy jó döntést hozzanak olyan, számukra sorsdöntő témában, amiről azelőtt még csak hallani sem hallottak. Bezzeg a kártalanító, illetve a hivatalok 30 napos határidővel sem biztos, hogy válaszolnak.

A szolgalmi jog a mezőgazdaságnak egy olyan specialitása, ami rendszerint megjelenik olyan kitett helyen, ahol valamilyen vezeték húzódik meg. A család évek óta tartó pereskedés után elkészítette a nabukko.hu honlapot, ahol jogi és egyéb tanácsokkal szeretnék segíteni a hasonló sorsra jutott, sokszor tájékozatlan, tanácstalan embereket. Novákéknak is évekbe tellett, mire rájöttek, miről is szól az egész ügy. Az agrármérnök meggyőződése, hogy a szolgalmi ügyben eljáró csapat nemhogy segítene az embereknek, inkább megtéveszti, rászedi és átveri őket.

Kevesen tudják, magyarázza, hogy ilyenkor kétfajta szolgalom is létezik: az elhelyezés szolgalma arról szól, hogy leteszik a vezetéket, és ezzel párhuzamosan a zöldkárt is kifizetik. A legvégén, amikor már beüzemelik a vezetéket, akkor jár az úgynevezett üzemeltetési szolgalmi kártalanítás, ami azt jelenti, hogy előre határozatlan ideig megváltják azt a jogot, hogy ott folyamatosan használják az adott területet. Az első esetben elvileg azonnal fizetni kell, de a működési szolgalomnál a törvény elfelejtett rendelkezni arról, mikor érkezzen a második részlet. Csupán annyit ír elő, hogy a használatbavétel után kell fizetni, de hogy ez 2-4-10 vagy száz év, arról nem szól a törvény betűje. Novákék esetében ezt az „apróságot” is el akarták felejteni, ezért kénytelenek voltak lépni, ők kérték a közigazgatási hivatalt, indítsa el a szolgalmi eljárást. Ha megállapodás nem születik a felek között, akkor a közigazgatási hivatal szakértőt rendel ki, aki megállapítja a kártalanítás mértékét, illetve az útban lévő és lebontásra ítélt ingatlan értékét.

Mennyire függetlenek-e a független szakértők?

A szakértők bár függetlenek, Novák úr szerint kissé mintha elköteleződtek volna, hiszen éveken keresztül a Central Geo Bányamérési Kft.-nek köszönhetik az összes megrendelésüket. A ceruzájuk is úgy fog, ahogy… Az agrármérnök úgy vezeti le az ügyet, hogy adott egy ingatlan, amelyben a vezetékeket elhelyező cég kárt okoz, amit ilyenkor illene megfizetnie. Ők viszont úgy gondolkodnak, majd csak azt a bizonyos sávot fizetik meg, amelyen keresztülhalad a vezeték, hiszen érvelésük szerint, a többiben nem okoznak kárt. Novákék pontosan ezt vitatják, ha nem tudnak fejleszteni egy nagy ingatlant, nem tudnak fedett lovardát és trágyatelepet építeni a kívánt helyre, akkor az nem csupán a kis terület kára, hanem az egész ingatlané, az egész vállalkozásé. Ezek nélkül a terület jóval kevesebbet ér.

Uniós előírás, ha 2014-ig az állattartó telepnek nincs megfelelő trágyatárolója, be kell zárni. A telep rendelkezik tanteremmel, klubbal, borozóval, vendégszobákkal, tehát minden adott a falusi turizmus felfutására. Mivel a telepen lovakat tartanak, a lovas turizmushoz kapcsolódna egy lótenyésztő-, lovagló- és lovastúra-szolgáltatás is. A fedett lovarda pedig arra kellene, hogy a lovasképzés télen is működhessen. Az a gond, hogy a kártalanítást kifizető cég a saját nézőpontjából ezt nem akarja látni, és a gazda szerint nem is veszi figyelembe.

Volt rá viszont precedens, hogy az egész vezérkar levonult Novákék birtokára, és egy nagyon komoly összeggel kívántak pontot tenni a mindenki számára kínos ügy végére. Telefonon bejelentkeztek, hogy egy nagyember szeretne beszélni velük. Mekkora, kérdezte Pál. Kétméteres, szólt a válasz. Mire számítsunk, lesz-e érdemi tárgyalás, szóljak-e az ügyvédemnek? Nem kell, csak beszélgetés lesz. Ehhez képest heten érkeztek, és ők egy jogászt is hoztak magukkal. A nagyember a legvégén jött, az Olajterv vállalat vezérigazgatója, Pap Géza. Meg kell nézni a leggazdagabb magyarok listáját, figyelmeztet Novák úr, három évvel ezelőtt – úgy, hogy, korábban nem is jegyezték, rögtön a 9. helyen landolt. Az agrármérnök szerint rendkívül jó üzlet lehet a gázvezetés, sokkal jobb, mint az autópálya. Itt húznak egy árkot, magyarázza, belevágják a csővezetéket, azonkívül semmit nem kell megvenniük, csak a szolgalmi jogot kifizetniük, amit aprópénzen meg tudnak szerezni a tájékozatlan ügyfelektől.

Az új ajánlat már 60 millióról szólt

Nehezen visszautasítható ajánlattal érkeztek. „A nagyember azt mondta, csapjak a markába, és megköttetik az üzlet. Odacsaptam, csak a kis-nagy főnök, a jogszerű kártalanító, szólt közbe, hogyan fogja ő ezt kifizetni? – emlékezik vissza Novák úr, akinek titoktartás mellett kellett volna aláírnia az új összegről szóló egyoldalas szerződést. Az építők ezúttal 60 millió forintot kínáltak. Bőkezűségük érthető, hiszen a gépsor már a tanya kapujában állt, annak mozgatása pedig több tízmilliós tétel. Otthagytak egy pendrive-ot, amin rajta volt a megállapodás-tervezet szövege, amit a cég később egyoldalúan módosított. Belevették, hogy a felkínált összegbe benne foglaltatik a régi vezeték szolgalmi joga is. Kettő az egyben akció volt. Csakhogy ez azt jelentette volna, hogy a legnagyobb istállót már másnap le is bontathatják velük. Novákék, mivel már többször megpróbálták átverni őket, résen voltak. Ragaszkodtak hozzá, hogy közjegyző előtt írják alá az eredeti megállapodást. Természetesen a közjegyzőt a család fizette volna, továbbá kérték, fogalmazzanak meg közösen egy olyan nyilatkozatot, hogy a jövőben nem támadják meg a szerződést. Az Olajterv ezt már nem volt hajlandó elfogadni.

Novákéknak elvileg a kártalanítóval kellett volna megállapodniuk, közbe látókörbe került két olyan cég, amely korábban soha, semmilyen ügyben nem szerepelt, senkivel, semmilyen jogviszonyban nem állt, ugyanakkor nem jelent meg a Földgázszállító Zrt., amely tulajdonképpen megrendelte a munkát. A találkozón így ott volt a kártalanító, az Olajterv vállalat, valamint egy másik kivitelező cég képviselői. Mint kiderült, mindegyik mögött Pap Géza állt, ő irányított mindent. „Pap úr állapodik meg velem, és a másik nem akar, vagy nem tud fizetni” – magyarázza a faramuci helyzetet Novák úr, aki éppen ezért bankgaranciát is kért. Ezen a tárgyaló partnerek úgy felháborodtak, hogy – a tisztesség mezsgyéjén táncoló ügyvédnőjükkel egyetemben – menten megszakították a tárgyalásokat. Minden jel arra utalt, hogy nem is szándékozták kifizetni a felkínált pénzt, amit az is bizonyítani látszott, hogy alibi intézkedésként még ugyan elküldték az általuk megfogalmazott, de nem a kártalanító által aláírt szerződést, és ezt is mindössze egy példányban, hogy a másik félnél ne is maradjon belőle eredeti. Ráadásul az általuk megszabott határidő a visszaküldésre már akkor lejárt, amikor azt feladták a postán. Pap úrról később kiderült, a saját repülőgépével többször ellenőrizte a vezeték építési munkáit és egy ilyen kirándulás alkalmával Szegeden személyesen, intézte Novákék ügyeit. Először a közigazgatási hivatalban próbálkozott, de ott nem járt sikerrel, folytatja a krimibe illő sztorit az agrármérnök, az ottani tisztviselők nem járultak hozzá a jogszerűtlen intézkedésekhez.

Megfélemlítés, erődemonstráció

Novákék már korábban kérték a bíróságtól, amíg tart a per, függesszék fel az intézkedés végrehajtását. Meghoztak egy közigazgatási határozatot, ami onnantól kezdve, hogy nem is jogerős, mégis végrehajtható, figyelmeztet a visszás helyzetre az agrármérnök. A felfüggesztés folyamatban volt, így jogilag olyan állapot állt elő, amikor az ellenérdekelt fél semmit sem tehetett volna. A közigazgatási hivatal nem is adta meg az engedélyt a vezeték építésének érdekében a kényszerintézkedés elrendelésére, amit viszont a Bányakapitányság minden további gondolkodás nélkül aláírt. Ez azért is érdekes, mert a nagyberuházókkal való kapcsolataik során kimondatlanul is függő helyzetben vannak, annak ellenére, hogy mégiscsak ők lennének a hatóság. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy több év pereskedés után tavaly év végén a bíróságon azt is kimondták , hogy a gázvezeték építőinek Novákék telkén egy nyomvonal módosítás miatt nem volt építési engedélye sem, amikor a vezetéket fektették, de a bányahatóság akkor is szemet hunyt a nagy testvér kérésére. Természetesen az építési engedély hiánya sem probléma, mert utólag egy fennmaradási engedéllyel minden legalizálható, legfeljebb mást véglegesen kénytelen elszenvedni azt a kárt, amit az ő hathatós beavatkozásuk nélkül ki tudna védeni. A bányahatóság azonban szabálytalanul adta ki a fennmaradási engedélyt is, amit az ítélet következtében most új eljárásban meg kell ismételjen.” „Legalább azt elértem vele, hogy kimondták, tényleg nem volt meg az ügy jogszerűsége. Nem tehették volna le a csöveket, s ha ezt nem teszik meg, akkor én valószínűleg meg tudok állapodni velük” – érvel Novák úr.
Először a cég biztonsági emberei jöttek, 8-an, 10-en fekete ruhában, hogy megfélemlítsék a renitens családot. A gázvezeték lerakásánál komoly csapat figyelte Novák úr minden lépését. Az erdő kivágása után érvényes építési engedély birtokában a házigazda nekilátott, hogy megépítse a trágyatárolót, kitűzte a figyelmeztetést: vigyázat, építési terület, belépni tilos. Azonnal kitört a balhé, másnap már ott voltak a cég emberei, az egyik minden nap az autójában aludt, és úgy figyelte a fejleményeket.

Közben a háttérben megpróbáltak egyességre jutni, csak az ominózus cég jogásznője bizonyult hajthatatlannak. Mindent elkövetett, hogy megsemmisítse, és lejárassa Novákékat. Pont ekkor Pálnak el kellett utaznia Németországba, és Pap úrnak pedig derogált felvenni a telefont. Utólag kiderült, a jogász hölgy teljesen félretájékoztatta a főnökét, s ebből támadt a félreértés. Egy közös, országos hírű művészismerős, aki szegről-végről Pap úr rokona, vagy ismerőse felajánlotta Pálnak, hogy megpróbál közvetíteni. Megszervezett egy találkozót, amelyre az agrármérnök el is ment. „Azzal kezdődött, hogy nem fogott velem kezet” – idézi fel a kínos találka részleteit Novák úr. „Majd elkezdte a páromat ócsárolni, végül azt mondta, ha nem írom alá a megállapodást, 10 napon belül a bányahatósággal lebontatja az istállómat.” Még egy hetet sem kellett várni és megérkezett a bányahatóság felszólítása, bontsák le az istállót, vágják ki az erdőt, és követelték, hogy ezt hatóságilag tegyék meg és minden józan érv ellenére Novákék ellen bírósági per kerekedett az ügyből. A bíróság tárgyalás nélkül az ingatlantulajdonosnak adott igazat.

A házigazda egyértelmű erődemonstrációnak tartotta a lépést, különösképpen azután, hogy a cég emberei akkor tették le a vezetékeket, amikor ő nem is volt odahaza. Innentől kezdve nem maradt más hátra, csak a pereskedés, ami lassan 5 éve folyik.

„A gazdák imába foglalják a párom nevét”

A megfellebbezett közigazgatási eljárások után a bányaszolgalmi ügyeket a bíróságon mindig ugyanaz a bírónő tárgyalja, aki ellen az agrármérnök már kétszer adott be elfogultsági indítványt. Novákék több észrevételt is tettek a tárgyalásra vonatkozóan, ugyanakkor független, korrekt szakértőket is kértek, akik épületenként fel tudnak mérni egy lovas telepet, meg tudják mondani, minek mi az értéke, és mennyit veszítettek a csövek elhelyezésével. Az agrármérnök úr szerint az is érdekes, hogy az egész megyében nem találtak ilyen profilú szakembert, de mivel az ellenérdekű fél szolnoki, mit ad isten, minden szakértő épp véletlenül szolnoki lett. Azt mondják, ez teljesen véletlen, Novák úr pedig készségesen elhiszi. Ezek után ne tenné…?

Az ügyeit most Bács-Kiskun megyébe helyezték át, ott tárgyalják. Kérdésünkre, hány embert érint Magyarországon hasonló eset, Novák úr egy pillanatra elgondolkodott, majd kivágta: „Ha a Nabucco gázvezeték is erre kanyarodik, az tízezres nagyságrendet fog érinteni. A meglévőkkel együtt sokkal több, hiszen rengeteg vacak kis vezetékek esetében is hasonló eljárást kell lefolytatni. Üllésen tudok olyan gazdáról, akinek a földjén 10-12 vezeték halad keresztül, ezért jószerével semmit sem tud csinálni, miközben egy sincs kifizetve. A csöveket lefektetik, majd elfelejtik azt a keveset is kifizetni, amiben előzetesen megállapodtak. Az emberek rájöttek, hogy az adott szó ebben az esetben nem ér semmit.”

Bár a közigazgatási hivatal határozatának jóvoltából azóta átutaltak Novákéknak mintegy 8 millió forintos kártalanítást, a család még mindig a bíróságra jár. Azt szeretnék elérni, hogy az FGSZ Földgázszállító Zrt. a tevékenység korlátozásával arányos mértékű kártalanítást fizessen nekik. A másik fél szerint viszont a lótartást és a lovagoltatást egyáltalán nem korlátozza a vezeték. „A gazdák imába foglalják a párom nevét, aki agrármérnökként, mezőgazdasági szaktanácsadóként specializálódott az ügyre, vezetékeket helyeztetett át, kifizetteti a jogos pénzeket, nem csoda, ha a MOL-osok agyára ment” – teszi hozzá búcsúzóul Novák úr.

Hírzóna

A parlament bevezette a nagyszülői gyedet

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

A gyermek 2 éves koráig (ikrek esetén 3 éves korig) vehető igénybe, amíg a nagyszülő fizetés nélküli szabadságra jogosult.

Tovább olvasom

Egyetem

Ipari kihívásokra adtak választ az SZTE hallgatói

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

A Demola Demo Day elnevezésű eseményen mutatták be a különböző ipari kihívásokra adott innovatív megoldásaikat a programban részt vevő SZTE-s hallgatók. A 4 csapat 8 héten át dolgozott két ipari esettanulmányon, amelyet a program zárásaként az SZTE központi épület dísztermében mutattak be az ipari partnereknek.

Tovább olvasom

Hírzóna

A Gazdasági Versenyhivatal 1,2 milliárd forintra büntette a Facebookot

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

A cég jogsértést követett el, amikor ingyenesként hirdette szolgáltatását nyitóoldalán és súgóközpontjában.

Tovább olvasom

Aktuál