Egyetem

Tüntetés- és forradalomszervezés a világhálón - avagy internethasználat ma

Tüntetés- és forradalomszervezés a világhálón - avagy internethasználat ma

2013. január 25., péntek
Tüntetés- és forradalomszervezés a világhálón - avagy internethasználat ma

Nem kell kutatónak lenni, hogy felismerjük, az elektronikus eszközök hatással vannak a társas életünkre. Elég arra gondolni, hogy a fiatalok miként teremtenek kapcsolatot és hogyan ápolják ezeket.

„Facebookon szerveződnek a demonstrációk, az arab tavasz révén pedig akár azt is lehet mondani, történelemformáló erővé vált ma már az információs kommunikációs technológia” – mondta el portálunknak

Kertész János

akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora az Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma című projekthez kapcsolódó konferencián.

Megérteni a társadalmat

Talán nem is gondolunk bele, de rengeteg adatot produkálunk a mindennapi életben a kommunikációnk, a vásárlásunk, vagy akár a szórakozásunk során. Ezeket cégek, vállalatok használják fel például arra, hogy célzott reklámot küldjenek a postaládánkba, vagy vásárlási szokásainkról informálódjanak – fejtegette a professzor. Egy európai kezdeményezéshez csatlakozva most ezeket az adatokat tudományos célra szeretnék felhasználni, arra, hogy jobban megismerjék a társadalmat, az emberek viselkedését. Kertész János hozzátette: erre nagy szükség van, mert éppen az információs kommunikációs technológia fejlődése révén a társadalom, az emberi viselkedés soha nem látott tempóban változik. „Ahhoz, hogy ezt a folyamatot nyomon tudjuk követni, és az emberi jólétet, annak kormányozhatóságát elő tudjuk segíteni, meg kell érteni a társadalmat és ezeket a változásokat – ez válik lehetővé az adatok tanulmányozásával” – összegzett az akadémikus.

Adat és védelem

Ezek az adatok jobbára elszórtan (például okostelefonokon) helyezkednek el, így felmerül az adatvédelem aggálya, de a professzor megnyugtat: csak olyan információkkal foglalkoznak, amelyek anonímek, és minden ilyen kutatásnak keresztül kell mennie egy etikai szűrőn, az egyetem csak akkor hagyja jóvá. Persze lehet személyes adatokat – életkor, nem stb. – is csatlakoztatni a statisztikákhoz, de nem szabad visszakeresni a személyt. Az adatokat nagy körültekintéssel kell kezelni, ezzel kapcsolatban külön nyilatkozatokat kell kitölteni. A Szegedi Tudományegyetemen 2012 decembere óta a témában zajló, úgynevezett FuturICT.hu kétéves projekt keretében külön csoport foglalkozik az etikai kérdésekkel, de egyébként tudományos kutatások esetében nincs olyanról tudomásuk, hogy valaha is felmerült volna visszaélés. Az algoritmusok megalkotásánál mindig szempont, hogy nem derülhet ki mások számára konkrét, személyekhez köthető információ.

Beszédes telefonálási adatok

Milyen következtetéseket is lehet levonni az említett az adatokból? Vegyük például a telefonálási információkat. A mobilszolgáltatók a számlázás miatt részletesen nyilvántartják, ki kit hívott – természetesen nem személyre lebontva, hanem kódolva. Ebből a társadalmi kapcsolatok szerkezetére, a viselkedési formákra, dinamikára lehet következtetni – magyarázta portálunknak Kertész János az úgynevezett computational social science egy példáját. A konferencián

Jelasity Márk,

a projekt szakmai vezetője úgy összegzett, azt szeretnék elérni, hogy az a nagymennyiségű adathalmaz, ami az emberek mobileszközein, internetezés során felhalmozódik, közcélra – így tudományos vizsgálatokhoz – is felhasználható legyen. Mára ugyanis az internet annyira elterjedté vált, hogy a mobilhasználatunkból, online tevékenységünkből számos társadalmi jelenséghez értelmes, új információkat lehetne szerezni ezekből az adathalmazokból.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.