Így készüljünk a gyermekvállalásra: az idő

Cikkünk frissítése óta eltelt 8 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Baba-mama-sorozat, 2. rész

Sorozatunkkal a gyermekvállalást tervező, vagy éppen már gyermeket váró szülőknek szeretnénk egy kis útmutatást nyújtani, a terhességgel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket vesszük sorra. Mennyi időt adjunk a teherbe esésre, mielőtt szakemberhez fordulnánk – ma erre kerestük a választ.

A terhesség előtt-alatt szedett vitaminok után most az időre fókuszálunk. Egy teljesen egészséges pár esetében a terhesség bekövetkezése 12-14 hónapos időn belül normális. A gyakorló nőgyógyászok ezen időszak alatt semmiféle olyan vizsgálatot nem szoktak elvégeztetni, ami megterhelő lenne a reménybeli anya vagy az apa számára – magyarázza Fekete Zoltán szülész, nőgyógyász, urológus szakorvos, a szegedi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egyetemi tanársegédje.

Ne gondoljon rá!

Ha a pár úgy dönt, hogy gyermeket akar vállalni, a legfontosabb az, hogy szépen, nyugodtan éljék a mindennapjaikat, és ne a gyerekvállalást helyezzék a középpontba! Ismeretes ugyanis, hogy a meddőség gyanújával szakemberhez forduló pácienseknél nagy százalékban semmilyen szervi, fizikai okot nem találnak, vagyis lelki alapú, úgynevezett pszichogén meddőséggel állnak szemben. Fekete Zoltán arról is beszélt, rengetegszer találkoznak a nőgyógyászok olyan esetekkel is, hogy egészen a lombikbébiprogramig eljut egy pár, majd fél év múlva természetes úton már meg is fogan a második gyermek, mert oldódik a pszichés gát, a „teljesítési kényszer”, és onnantól tökéletesen működik minden. „A saját betegeimnek is azt szoktam javasolni: ne stresszeljenek rá erre a kérdésre! Ha nincs semmilyen szervi ok a háttérben, előbb-utóbb létre fog jönni a terhesség” – tanácsolja a szakember.

Csak a rutinvizsgálat

A terhességre készülve, egészséges pár esetén elegendő, ha a rutin nőgyógyászati vizsgálat, az éves rákszűrés megtörténik. Ezzel egyidőben szoktak a szakemberek ultrahangvizsgálatot is végezni, melynek révén a petefészkek állapotáról is tudnak nyilatkozni. Más vizsgálat nem szükséges – tudtuk meg a szakorvostól. Hozzátette: ha a reménybeli szülők túl vannak már a „próbálkozás” körülbelül egyéves időtartamán, és mégsem jött létre terhesség, ekkor beszélhetünk meddőségről (infertilitás), és ekkor szükségesek vizsgálatok is a háttér kiderítésére.

Röntgen és antibiotikum

Fekete Zoltánt arról is kérdeztük, mi történik, ha a fogantatáskor, vagy közvetlenül előtte valamilyen okból gyógyszert szedett a leendő anyuka. A nőgyógyász kifejtette: a legtöbb gyógyszer inkább már a terhesség ideje alatt okozhat nem kívánatos hatásokat, magát a fogantatást nem nagyon befolyásolja. Amire viszont érdemes figyelni: értelemszerűen nem jó az, ha folyamatos röntgensugárzásnak van kitéve az anya.

A fogantatást követő 8-10 napban még semmilyen kapcsolat nincs a megtermékenyített petesejt és az anya szervezete között. Ez az időszak az, amikor a petesejt a méhűrbe vándorol, és elkezdődik a beágyazódás. Először a méhnyálkahártya sejtjeit kezdi föloldani a megtermékenyített petesejt, a zigóta, ezzel táplálkozik – ez már körülbelül a terhesség második hete körül van, ekkor beszélhetünk az első olyan időszakról, amikor már találkozhat az anya szervezetében gyógyszerekkel. „Ezzel együtt meg szoktuk kérdezni a kismamát, hogy szedett-e az első két-háromhetes időszakban valamit, mert vannak bizonyos antibiotikumok, amiknek lehetséges fejlődési rendellenességet előidéző (teratogén) hatásai” – tette hozzá a szakorvos.

Nem kell azonban rögtön megijedni, hiszen a gyógyszerek szedésétől többnyire jobban félünk, mint amennyire ténylegesen hatással lehet a magzatra – nyugtat meg a nőgyógyász. Miután humán kísérleteket terhes anyákon értelemszerűen nem lehet végezni, ezért a szakértők sem mindig tudják, melyik orvosság pontosan hogyan hat a terhességre. „Tény, hogy van néhány gyógyszer, főleg antibiotikumok, például a tetraciklin-származékok, amelyeknek ismerjük a hatását, viszont sokról nem tudjuk, ezért kezeljük őket sokkal óvatosabban. Általában azonban egy-két százaléknál nem emelik jobban a károsodás kockázatát” – összegzett Fekete Zoltán.

Előző sztori

Ifjú szegedi filmes sikerei – érzelmi töltettel robbant Szemendrey István + VIDEÓ

Következő sztori

Vélemény: Szocialista kampánystart Kolozsváron