A szegedi cigányság jövőjének képei + FOTÓK

A városháza díszterme előtt egy fotókiállítás hirdeti és ad ízelítőt a szegedi cigányság és egy civil kezdeményezés közös munkájáról, mely partnerségi viszonyban, részvételi kutatással próbál segíteni a mélyszegénységben élő romákon.

Egy részvételi kutatás segítségével mérte fel a gödöllői egyetem Környezeti társadalomkutatók (ESSRG) csoportja, a Védegylet szegedi csoportja és a helyi cigány önkormányzat a szegedi tanodával kapcsolatos igényeket az érintett cigány családok körében.

Ahogy arról beszámoltunk

, a helyi cigányság problémái felé egy új irányból közelítettek a civilek a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat (CNÖ) segítségével, közreműködésével. Nem felettük átnyúlva, a tudomány elefántcsonttornyából próbáltak meg a gondjaikkal foglalkozni, hanem elmentek közéjük, meghallgatták őket, interjúkat készítettek. Többek között ennek az összefogásnak is köszönhető, hogy októberben

megnyitotta kapuit Szegeden a roma tanoda

.

Az önkormányzat sokat segíthetne

„Szinte kasztrendszerben élnek a telepeken a romák, ahonnan nagyon nehéz, szinte lehetetlen a felfelé jutás. Egészen mást jelent nekünk az a fogalom, hogy előrébb lépni, mint nekik” – nyilatkozta a képek bemutatásakor

Mihók Barbara

, a Védegylet szegedi csoportjának munkatársa, aki az alkotásokról elmondta, hogy ezek a kutatások során készültek. „A Cserepes sori és a dorozsmai telepen élőket megkértük, hogy készítsenek képeket a környezetükről, kifejezvén, hogy mi az, amit szeretnek, és mi az, amit nem. A gyerekek pedig rajzoltak minderről. Nagyon sokatmondóak az alkotások” – hangsúlyozta a szakember. A CNÖ alelnöke,

Rácz László

arról szólt, hogy ezek az emberek valóban kirekesztve élnek, és mindig is vágytak arra, hogy melléjük álljon valaki, és bizony erős bennük a késztetés, hogy ezzel a segítséggel tovább léphessenek. „A roma tanoda már olyan megvalósult álom, amely a következő generációknak adhat biztos talajt tehetségük kiművelésére. Alig fél éve működik az intézmény, és rendszeresen korrepetálják, segítik a gyerekeket a tanulásban az önkéntesek, öt ifjú pedig már jár zeneoktatásra is” – tette hozzá az alelnök. A részvételi akciókutatásról készült egy összefoglaló tanulmány

„Kik vagyunk, és hogyan szeretnénk élni”

címen, melynek végén négy pontban foglalták össze a résztvevők, melyek azok a legfontosabb lépések, amik közelebb visznek a hatékony antiszegregációhoz. Vagyis mit tehet a helyi politika azért, hogy az önkéntesek munkájával együtt a szegedi mélyszegénységben élő cigányságnak legyenek esélyei a felemelkedésre? „1. Az önkormányzat biztosítson egy főállású irodavezetőt a Szegedi CNÖ számára! 2. Az önkormányzat legyen partner a dorozsmai közösségi ház kialakításában, megnyitásában, üzemeltetésében! 3. Segítsen az önkormányzat egy szociális vállalkozás, szövetkezet beindításában! 4. Alakuljon meg Szegeden a CNÖ, aktív helyi civilek és az önkormányzat (pártok) képviselőiből álló ’romaügyi fórum’!”