Magyarországi és szerbiai innovációs stratégiák + FOTÓK
2012. december 11., kedd
A Magyarország - Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében meghirdetett INTERRIS szegedi záróeseményén bemutatták az egy éve futó projekt eredményét, amelynek célja, hogy a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség stratégiájának mintájára a Vajdaságban is megszülessen a regionális innovatív stratégia, és a két szomszédos ország vállalkozói e téren is szorosabbra fűzzék az együttműködést.
A magyar fél a BSC nevű újvidéki partnerrel közösen dolgozta ki a záró dokumentumot. Maróti Pétertől, a Dél-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség igazgatójától megtudtuk, hozzájuk hasonlóan az újvidékiek is szolgáltatásokkal látják el a vállalkozásokat. A fő célkitűzés egyrészt az volt, a Vajdaságban is megszülessen egy innovációs stratégia, hogy ott is 10 éves távlatban ezekkel a vállalkozásokat támogató szolgáltatásokkal elő lehessen állni. Másrészt a két stratégiából egyfajta közös metszetet hozzanak létre, hogy a dél-alföldi régiónak és a Vajdaságnak elkészüljön egy innovációval kapcsolatos közös stratégiája is. A legfontosabb eredmény egy közös felmérés volt, melynek során cégeket, szervezeteket kérdeztek meg az innovációs tevékenységekkel kapcsolatban, valamint a szerb és a magyar vállalatok határon átnyúló kooperációját vizsgálták. Szemügyre vették, melyek azok a közös területek, amelyeket aztán a következő években együtt tudnak fejleszteni annak apropóján, hogy Szerbia is hamarosan megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val.
Magyar oldalon mintegy 100 szervezetet, főleg kis- és közepes vállalkozást kerestek meg, s általános meglepetésre azt tapasztalták, nagyon hasonló eredmények születtek a határ mindkét oldalán. Igyekeztek az innovációban érdekelt cégeket megkeresni és megtudni, foglalkoznak-e egyáltalán és milyen mértékben innovációval, ismerik-e a régióban működő szolgáltatókat, amelyek a segítségükre lehetnek eligazodni ezen a területén. Megvizsgálták, hogy a magyarországi vállalkozások a kutatás-fejlesztésben vagy az innovációban szerbiai vállalatok irányában milyen terveket szőnek, milyen a jelenlegi együttműködés közöttük. Meglepő volt tapasztalni, hogy a szerbiai vállalkozások hasonló arányban szeretnének magyarországi partnerekkel az innováció és a kutatás-fejlesztés terén kooperálni, mint ahogyan a magyarországiak is nyitottak voltak a déli szomszéd irányában. Az igény hasonló, a feladat pedig az –– s ebben rejlik a valódi lehetőség –, hogy a jövőben elősegítsék ezen partnerek egymásra találását. Elkészült egy olyan közös stratégia is, amely legalább 10 évre meg tudja határozni a két régió innovációs stratégiai tevékenységét.
A közös projekt stratégiai dokumentumnak is beillik
Az újvidéki partner projektmenedzsere Marija Vujaković elmondta, a határon átnyúló projektről van szó, amely az innovációs stratégia fejlesztését célozta meg. Mint kiderült, teljesen véletlenül találták meg a magyar projektpartnerüket, a kiírás lezárása előtt 15 nappal sikerült felvenni velük a kapcsolatot. Ennek ellenére nagyon jó választásnak bizonyult döntésük, mert sikerült minden kitűzött feladatot maradéktalanul megvalósítaniuk. A közös pályázattal az volt a cél, hogy a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség mintájára a Vajdaságban is kidolgozzanak egy regionális innovatív stratégiát. 1190 kérdőívet küldtek szét szerbiai vállalkozásoknak, a kérdések többnyire a határon átnyúló innovációs együttműködésre vonatkoztak. A mintegy 160 beérkezett válasz alapján megállapítható, hasonló eredményeket kaptak, mint a szegediek, ami csak azt bizonyítja, jól állították össze a kérdőíveket. Nehéz lenne ugyanis kívülről megrendezni, hogy ennyire egybevágó válaszok szülessenek. Ez mindamellett bizonyíték arra, hogy a két régió nagyon sok hasonlóságot is mutat. Természetes és magától értetődő lenne, ha a közös cél érdekében a jövőben még szorosabbra fűznék a kapcsolatokat. Az újvidéki partner azt szeretné, ha a rendkívül nagy alapossággal és körültekintéssel készült, minden szigorú európai standardnak megfelelő projekt elnyerné a tartományi kormány politikai támogatását is. Semmi akadálya nincs annak, hogy a vajdasági kormány stratégiai dokumentumként fogadja el az anyagot, és felgyorsítva a folyamatokat már a jövő évtől megkezdje a fejlesztési akcióterv megvalósítását. A Duna Régió Stratégia is prioritásként kezeli az innováció-fejlesztést. A két partner úgy dolgozott egy éven keresztül, hogy erről nem is tudott. A közös eredmények és a záró tanulmány kiválóan beleillik a Duna Régió Stratégia célkitűzései közé. Ilyen vonatkozásban a tartományi kormány kész dokumentumként felhasználhatja az anyagot további pályázati források elnyerésére, hangsúlyozta Marija Vujaković, a BSC központ igazgatója. A 15 százalék önerővel meghirdetett pályázaton összesen 101 ezer eurót nyertek, ebből valamennyivel több, mintegy 53 ezer jutott a projektvezető szegedieknek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
