Egy nap az anyanyelvnek a Karolinában + FOTÓK

Színes műsorral ünnepelte a szegedi Karolina-iskola a magyar nyelv napját: versekkel és előadásokkal hívták fel a figyelmet az anyanyelv ápolásának szükségességére.

Schirm Anita

, a Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének adjunktusa Történetmesélés a sorozat-reklámokban címmel tartott előadást, majd

Pataki Ferenc

színművész verselt, ezután

Borda Blanka

csongrádi népdalokkal színesítette a programot, végül pedig a jelnyelvről is hallhattak egy előadást a diákok. A Karolina-iskola már tavaly is megünnepelte a magyar nyelv napját, igaz, szerényebb keretek között, idén egy pályázat segített a méltó megemlékezésben. Az alsósoknak egy plakátkészítő versenyt hirdettek az anyanyelv védelme témakörében. Az ötödiktől tizenkettedik osztályig pedig a tanulók a Költőink levelesládája című pályázaton vehetnek részt, karácsonykor hirdetik ki az eredményeket.

Plusz az iskolai anyanyelvtanuláshoz

Szabó Mária

magyartanár, a nap szervezője portálunknak elmondta, az iskolában anyanyelvápoló szakkör működik, mely nyolc állandó tagot számlál, akik egyben az Anyanyelvápolók Szövetségének is tagjai, köztük kisebbeket és nagyobbakat egyaránt találunk. Előbbiek kedvéért rengeteg anyanyelvi játékot játszanak, amit nagyon élveznek, és sokat fejlődhet általuk a gondolkodásuk. Járatják az Anyanyelvápolók Szövetségének lapját, az Édes Anyanyelvünk folyóiratot, a foglalkozásokon a benne levő cikkeket beszélik meg, gyakran megoldják a rejtvényeket is. Igyekeznek részt venni olyan rendezvényeken, amelyek valamilyen pluszt adnak az iskolai anyanyelvtanuláshoz, emellett versmondó és helyesírási versenyeken is szerepelnek – magyarázta a tanárnő. A szövetséghez, illetve annak ifjúsági tagozatához kapcsolódó pesti rendezvényekre is eljutnak, mint például az ifjúsági parlament, vagy az úgynevezett Práter anyanyelvi verseny. Szabó Mária megerősítette, a diákok általában kisebb kedvvel fognak a nyelvtanhoz, mint az irodalomhoz. „Nagyon fontosnak tartom a leíró nyelvtani ismeretek tanulását is, ahhoz, hogy a gyerekek megfelelően ki tudják magukat fejezni. A gondolatokat el kell mondani, nem csak klikkelni, olvasni kell. Fontos, hogy minél több szóbeli felelet hangozzon el – beszéltetni kell a diákokat” – így a magyartanár.

A világ mint történet

A reklám az a hétköznapi szövegtípus, amivel nap mint nap találkoznak az iskolások, és mivel nagyon keveset olvasnak, ritkán járnak színházba, talán e szövegtípus bemutatásával a magyar nyelvet is közelebb hozhatjuk számukra – beszélt előadása témájáról Schirm Anita. Minden nap találkozunk történetekkel, a reklámkommunikációban is történetekkel próbálnak minket meggyőzni, hiszen ezek mondják el nekünk, miként működik a világ. Ha mi magunk megismerjük a történetek működését, akkor jobbak leszünk azok elmesélésében is, és ezáltal jobban meg tudunk győzni másokat bármiről – fejtegette az adjunktus. A történetmesélés ősidők óta jelen van az emberek életében, hiszen az őket körülvevő tárgyi környezetet megfigyelve történeteket gyártottak, azért, hogy meg tudják magyarázni, mi történik körülöttük. Látták, hogy felkel a Nap és lenyugszik, ezért meséltek történetet Hélioszról és a Nap szekeréről, és ezáltal a világot könnyebben meg tudták érteni és jobban meg tudták magyarázni amellett, hogy saját maguknak is egy megnyugtató nézőpontot kínált a történetmesélés – összegzett Schirm Anita. Az Országgyűlés 2011. szeptember 26-án egyhangúlag november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította. A döntéshozók szándéka szerint ezzel lehetőséget teremtettek arra, hogy évente egyszer a közfigyelem hivatalosan is ráirányuljon a szellemi-kulturális örökségünk és nemzeti identitásunk alapját jelentő magyar nyelvre. 1844. november 13-án fogadták el azt a törvényt, mely a magyart államnyelvvé tette.