Reformációra készülve: protestáns napok kiállítással + FOTÓK

Immár 495 éve, hogy 1517. október 31-én Luther Márton ágoston rendi szerzetes, a teológia doktora, a wittenbergi egyetem tanára 95 tételével elindította a reformációt. Az évfordulóra Szegeden is a protestáns napokkal emlékeztek.

Országszerte, de az egész világon október 31. előtt protestáns napokat tartanak, mikor az 1517. október 31-én elindult lelki-szellemi mozgalomra, a reformációra emlékeznek - mondta el portálunknak

Juhász András

, a Szeged – Kálvin Téri Református Egyházközség lelkipásztora. Szegeden is hagyománya van a protestáns napoknak, melyek keretében minden este más protestáns felekezet templomában gyűlnek össze, és egy máshonnan való igehirdető tartja a prédikációt.

Tiszta forrás

A lelkész elmondta, a gondos előkészületeknek köszönhetően idén több érdeklődők vett részt az alkalmakon, mint a tavaly. A protestáns napok idei tematikája a reformáció egyik alapvető hittétele, a "sola scriptura" (egyedül a Szentírás által). "Újszegedi lelkipásztor testvérünk nagyon jó mottót talált, 'csak tiszta forrásból', azaz vissza a forrásokhoz" - összegezte a Szentírásról szóló sorozat lényegét a lelkész. Október 31-én este a hagyományoknak megfelelően a Honvéd téri református templomban zárják az idei protestáns napokat. Háromnegyed hatkor megkoszorúzzák a templom bejáratánál levő két reformátor,

Abádi Benedek

és

Szegedi Kis István

szobrát. Ezután istentiszteletet tartanak, melyen a protestáns felekezetek énekkarai közösen szolgálnak, és úrvacsorai közösséggel zárul az alkalom.

Nagyon református művészet

A protestáns napokhoz kapcsolódóan egész novemberben látható

Juhász András

népi fafaragó iparművész kiállítása a Kálvin Téri Egyházközség nagytermében. A fafaragó mester - Juhász András lelkész édesapja - szegény paraszti családból származva, első generációs értelmiségiként indult. Műszaki egyetemet, majd gyógypedagógiai főiskolát végzett, itt, siketek között találta meg életcélját, és mellette kezdett el faragni. Első alkotása egy előszobafal volt, melyet testvére máig őriz.

Önképzéssel tökéletesítette technikáját. Mára több köztéri emlékmű is nevéhez köthető, különösen is fontosak a II. világháborús alkotások, nagybátyja ugyanis a második magyar hadsereg katonájaként esett el Kassa védelmében. Éveken át senki sem tudta nyughelyét, majd kinyomozták, hogy Pány községben nyugszik. Juhász András az ott eltemetett magyar katonáknak készített egy központi emlékművet, illetve mindegyikőjüknek egy kis fejfát. Vácon a hősi emlékmű is az ő kézjegyét viseli. Szolyván azoknak a magyar katonáknak állított emléket, akik egy részeg szovjet partizán nő ámokfutásának estek áldozatul. Ezek mellett a mester fejfákat, illetve hagyományos népi használati tárgyakat is készít. A kiállítás egyik érdekes kompozíciója a tizenhárom aradi vértanú áldozata előtt tiszteleg: tizenhárom kis kopjafa egy falon függő kereszt előtt. Egyre több munkája egyházi ihletettségű. Több alkotásán láthatjuk a Napot mint Isten művészetben használt szimbólumát. "Nagyon református a művészete, a kereszt is úgy jelenik meg, hogy csak a szögek helyei vannak jelölve" - jellemezte édesapja munkáit a lelkész.