Titkolt szerelem – Márai Máriája + FOTÓK

Mezei Mária és Márai Sándor titkon szerelemesek voltak egymásba – e szerelem történetét mondja el Szigethy Gábor Mezei – Márai – szerelem című, a Helikon gondozásában megjelent kötetében, melyet a szerző maga mutatott be október 10-én a Somogyi-könyvtárban.

140 kéziratoldalnyi könyvet, albumot állított össze

Szigethy Gábor

irodalomtörténész, Mezei Mária hagyatékából eredeti képek kerültek az oldalakra – tudtuk meg az

Országos Könyvtári Napok

keretében a

Nemzeti Kulturális Alap

támogatásával megvalósult találkozón. Az irodalomtudós portálunknak elmondta, 1965-ben

Király István

professzorral Márai jelentőségéről beszélgetett, a professzor akkor úgy fogalmazott, az író kihullott a magyar irodalomból. Hozzá kell tenni, Márai maga is tett azért, hogy ne legyen népszerű, hiszen erkölcsi indíttatásból a szovjet megszállás ideje alatt nem engedte egyetlen művét sem kiadni Magyarországon. Így gyakorlatilag sokáig csak kéz alatt, illetve antikváriumban cserélhettek gazdát a Márai-kötetek. A kilencvenes évek után a műveit elkezdték kiadni – mára túl is dimenzionálják, gyakorlatilag minden regényét lehet már kapni – tette hozzá Szigethy Gábor.

Mezei Máriával

való szerelme titkos dolog volt, Márai még naplóiban sem írja le soha a színésznő nevét. Mezei Mária nagyon zárkózott ember volt, nem járt társaságba, legjobban otthon szeretett olvasni. Ugyanakkor minden szerelmet nagyon mélyen átélt, a Márai-viszony különösen fontos volt számára. Egy helyen azt írja Márairól, benne megtalálta azt az embert, akivel egy egész életen át boldog lehetne – tudtuk meg Szigethy Gábortól. 1941 végén válnak el útjaik, de a művésznő szenvedélyesen próbálja továbbéltetni magában ezt a kapcsolatot.

Márai másként viszonyult az ügyhöz. Befelé forduló szerző volt, könyveiben is nagyon keveset adott ki magából, még naplóiba is viszonylag csekély magánéleti vonatkozású dolgot említ. Mezei Máriával való kapcsolatát a Sirály című regényében dolgozta fel, de karakterei itt is kitaláltak, a női főszereplő nem azonosítható Mezeivel, ugyanakkor rengeteg olyan bekezdést, a főszereplő nő és férfi közötti dialógust találunk, amelyek valójában Mezei és Márai párbeszédei voltak – követhető vissza a művésznő naplójából. Végül talán egyetlenegyszer, egy 1988-as interjúban mondja ki a színésznő nevét, de semlegesnek ható kontextusban. Megkérdezi az újságírót, vannak-e még Magyarországon olyan nagyszerű színésznők, mint Mezei Mária…? Két különböző ember találkozik Márai és Mezei személyében: az egyik rendkívül intellektuális, és szenvedélyeit is állandóan kontrollálja, a másik viszont nem tartja féken, hanem – színésznő lévén – átéli azokat. Márait érdekelték a színésznők a flört szintjén, Tolnai Klárit is megkörnyékezte, ám ő inkább Darvas Ivánt választotta férjül. Mindezzel együtt is Márai életében Mezei csak mellékszereplő, epizód volt, míg a színésznő számára életre szóló élmény. A művésznő kezdetben Valaki néven emlegeti csak Márait, a Vallomástöredékek kéziratában még találunk direkt utalást, de a tisztázott verzióba már nem írja bele. Mezei egy életen át táplálkozott a Márai-szerelemből kimondva vagy kimondatlan, színészként erőt merített belőle – összegzett az irodalomtörténész.