A legendás hegedűvirtuózra emlékeznek + FOTÓK

75 éve hunyt el a legendás hegedűvirtuóz, zeneszerző Hubay Jenő. Emlékére a Somogyi-könyvtár kiállítással egybekötött emlékkoncertet rendezett, a tárlat november 21-ig tekinthető meg.

Hubay Jenő,

eredeti nevén Huber Jenő, 1858. szeptember 15-én született Pesten. Első hegedűtanára édesapja, Huber Károly volt, az Operaház koncertmestere és a Konzervatórium hegedűtanára. 1873 őszétől Berlinben folytatta hegedűtanulmányait a korszak legkitűnőbb hegedűművészénél és tanáránál,

Joachim Józsefnél

. 1876 tavaszán befejezte tanulmányait, és visszatért Budapestre. Megismerkedett és összebarátkozott Liszt Ferenccel, többször előadták a XII. Rapszódiát és a Kreutzer-szonátát.

Henri Vieuxtemps utódja

1878 májusában

Liszt

tanácsára Párizsba utazott (itt-tartózkodása alatt változtatta nevét a magyarosabb csengésű Hubayra), és hamarosan a szalonok kedvelt hegedűse lett. Az elkövetkezendő években Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában és Magyarországon turnézott. Hamarosan visszatért Párizsba, hogy megismerkedjen

Henri Vieuxtemps

zeneszerzővel és hegedűművésszel, aki a fiatal magyar művészben látta utódját. Vieuxtemps javasolta Hubayt a brüsszeli Zeneakadémia professzori állásába. 1882. február 8-án nevezte ki a belga király Hubay Jenőt erre az európai fontosságú posztra.

A Zeneakadémián

Hubay négy és fél évet töltött ott, majd 1886 nyarán visszatért Magyarországra, hogy az Oktatási Minisztérium kérésére a budapesti Zeneakadémia hegedű tanszakának vezetője legyen. Budapesten telepedett le, és a koncertező virtuóz életstílusát felcserélte a zeneszerzőével és tanáréval, és Magyarország zenei életének egyik vezetője lett. Négy hegedűversenyt és számos más művet komponált. Hegedűversenyei témáját a magyar cigányzenéből merítette, de vannak a nagy német romantikusok stílusát folytató művei is. 1919-től 1934-ig a Zeneakadémia rektora volt. Hubay Jenő 1937-ben hunyt el.

Koncerttel, képpel és szöveggel is emlékezik a könyvtár

Hubay Jenőről festményekből és korabeli dokumentumokból rendezett kiállításokkal is megemlékezik a Somogyi-könyvtár az NKA által támogatott Országos Könyvtári Napok, illetve „hetek” rendezvénysorozatában. Véber Noémi festőművész Hubay-ihlette alkotásait is bemutatják az évforduló alkalmából. Érdekesség, hogy a művésznő a közelmúltban sikerrel szerepelt a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. pályázatán, amelyen ugyancsak a zeneszerző muzsikájának hatására született motívumokat használta föl. A képeket október 16-ig láthatják az érdeklődők. "Csudálatosan szép, művészi egyéniségéhez simuló világot teremtett maga körül, előkelő lakában, hol nem egyszer látja vendégül finom lelkű hitvesével: Cebrián Róza grófnővel, a jeles tollú írónővel együtt a magyar és a külföldi arisztokraczia zenei és művészi életének szine-javát. A háború alatt fáradhatatlan odaadással ajándékozta meg művészetével a jótékonyságot, de fejedelmi szépségű hajlékának nagy konzerttermében is rendezgetett hangversenyeket a háborús jótékony czélok szolgálatára" - írta a Vasárnapi Újság 1917. június 3-i számában Hubay Jenő otthonáról. A művész első szegedi föllépéséről a város napilapjai, a Szegedi Híradó és a Szegedi Napló is terjedelmes cikkekben számolt be. A Vasárnapi Újság fotókkal illusztrált írásban mutatta be a zeneszerzőt. Temetésén Hóman Bálint kultuszminiszter mondott búcsúztatót, amelyet a Budapesti Szemlében olvashatunk. Az Új Idők irodalmi folyóirat ugyancsak nekrológban méltatta Hubay Jenő életművét – többek között ezeket olvashatjuk a könyvtár dokumentumaiból rendezett kiállításon, mely november 21-ig tekinthető meg. Október 11-én emlékkoncertet is rendeztek, melyen közreműködött Szecsődi Ferenc Liszt-díjas hegedűművész, a Hubay Társaság elnöke, Pécsiné Pánczél Mária hegedűtanár, Kálnay Zsófia magánénekes, zongorán Benedekfi István.