Írjon nekünk

Kultúra

Pártfogásába vette a Somogyi régi Goethe-köteteit a Magyar Goethe Társaság + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Johann Wolfgang von Goethe Színtanát fogadta örökbe a Somogyi-könyvtári alapítványi gyűjteményéből a Magyar Goethe Társaság a Somogyi-könyvtári Napon tartott felolvasóülés keretében. A társaság egyben védnökséget vállalt a bibliotéka régi Goethe-kötetei felett.

Idén áprilisban Bernáth Árpád professor emeritus, a Magyar Goethe Társaság alapító tagja mint a Szegedért Alapítvány díjazottja fogadhatta örökbe Az ifjú Werther szenvedéseinek (Die Leiden des jungen Werthers) 1775-ös, második kiadását. Ekkor a professzor ígéretet tett arra, hogy a társaságnak gondja lesz a Somogyi gyűjteményében őrzött, muzeális Goethe-kötetekre.

A könyv-örökbefogadáson a szervezetet Horváth Géza, a szegedi Germán Filológiai Intézet vezetője, a Magyar Goethe Társaság egyik alapítója tagja, valamint Hegedűs Miklós festőművész, a Színtan (Farbenlehre) 2010-es kiadásának fordítója képviselte. A mű megjelenésének kétszázadik évfordulója alkalmából ugyanis két éve újra lefordították és kiadták a német író és költő színelméletét összegző kötetet, miután a nyolcvanas években csak egy, a Színtanból részleteket közlő kiadás látott napvilágot.

Goethe színei

A Somogyi-könyvtár gyűjteményében több kiadásban is fellelhető a Színtan, az eredeti, 1810-es tübingeni kiadásból azonban csak a táblák maradtak fent. Az örökbefogadást hagyományosan koordináló Szőkefalvi-Nagy Erzsébet főkönyvtáros, a gyűjteményi osztály vezetője a Farbenlehre mellett más értékes Goethe-műveket is röviden bemutatott, mint például a 19. századi Goethe összes műveit, vagy a német szerző ismert figuráit acélmetszeteken felvonultató Goethe-Galerie-t.

Horváth Géza az eseményen elmondta, az örökbefogadással amellett, hogy a társaság szellemi kapcsolatot vállal a művel, felhívja a közvélemény figyelmét arra, hogy ilyen becses értékek rejlenek sokszor a nyilvánosság számára ismeretlen helyeken. A Goethe-társaság először 1920-ban Vikár Béla kezdeményezésére jött létre, szerették volna Goethe szellemiségével a magyar és a német, illetve európai kultúra között a világháború által megnyirbált szellemi egységet létrehozni. 1996-ban Bernáth professzor javaslatára próbálták újjáalapítani a Magyar Goethe Társaságot, ezt azonban adminisztratív problémák miatt csak 2001-ben jegyezték be.

Hegedűs Miklós elmondta, több évig tartott, míg rászánta magát a Színtan lefordítására. Annak idején Goethe munkája nagy visszhangot váltott ki, különösen is a newtoni színelmélettel szemben álló tételei miatt álltak hozzá elutasítóan, de a tudománytörténet mára elismeri az író meglátásainak különlegességét. Goethe a színek létrejöttét – akárcsak Arisztotelész – a világosság és a sötétség együttműködéséből, találkozásából, illetve harcából vezeti le. Érdekesség: az író élete végén minden művénél fontosabbnak tartotta a Színtant, büszke volt arra, hogy ő magát vélte az egyetlennek, aki tudta az igazat ebben a kérdésben – tudtuk meg Hegedűs Miklóstól.

Értesítők és könyvkincsek

A Somogyi-könyvtári Nap alkalmából idén is megkoszorúzták a könyvtáralapító Somogyi Károly mellszobrát, valamint ünnepélyes felolvasóülésre került sor a bibliotéka létrehozásának (1883. október 16.) alkalmából. Horniczky Anikó könyvtáros a gyűjteményben őrzött régi tanulmányi értesítőkről, illetve rajtuk keresztül a szegedi nevelés történetéről beszélt. Mint elmondta, a szegedi tankerület értesítői egy nagyon gazdag, ám mindeddig feldolgozatlan területet jelentenek. A Somogyi mintegy 1200 ilyen dokumentumot őriz, az értesítőkből képet kaphatunk egy-egy intézmény osztályairól, rendszabályairól és tanterveiről is. Kiderül például, hogy 1848 után milyen erőfeszítéseket tettek az anyanyelvű oktatás megszervezéséért a németesítéssel szemben. Szegeden nem csak a magánintézmények, hanem 1850-től a tanyai iskolák is egyre szaporodtak, így a nevelésügy területén országos hírnevet vívott ki magának a város, később pedig a gyorsírásoktatástól a kereskedelmi és ipari iskolákon, illetve a siketek és vakok intézetén át a Tanítóképző Intézetig sorakoztak a tanintézmények.

Szőkefalvi-Nagy Erzsébet a Somogyi egyedi vagy nagyon ritka és értékes könyveit szedte csokorba, köztük például a Revive Szegedin Liszt-kéziratot , Jean Paul Westhoff egykori drezdai udvari muzsikus, 1696-os nyolcvonalas kottáját, mely a világon egyedül a Somogyiban található meg, illetve a Karacs-féle római úttérképtekercset, mely sajátos formájában szintén egyedülálló. Szólt még sok más mellett a szintén nagy értéket képviselő Hortus Romanusról, a szinte egyidőben kiadott Biblia polyglottáról és a váradi Bibliáról, valamint József Attila, illetve Radnóti Miklós kézírásával ellátott kötetekről is.

Hírzóna

Szegeden is bemutatják a Jób lázadása című film felújított változatát

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Január végén.

Tovább olvasom

Hírzóna

Vásárhelyen kiderült, hogyan tártak fel egy szarmata temetőt

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Haraszti László, a szegedi Móra Ferenc Múzeum régésze tartott előadást.

Tovább olvasom

Kultúra

Nem nosztalgiabuli lesz a Tankcsapda körszínpados koncertje

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Szombaton este 8 órától az Újszegedi Sportcsarnokban lép fel a Tankcsapda. Az idén 30. születésnapját ünneplő zenekar nem múltat idézni jön, inkább a jövőbe tekint, de a koncerten előkerülnek a három évtized legjobb nótái.

Tovább olvasom

Aktuál