Pártfogásába vette a Somogyi régi Goethe-köteteit a Magyar Goethe Társaság + FOTÓK

Johann Wolfgang von Goethe Színtanát fogadta örökbe a Somogyi-könyvtári alapítványi gyűjteményéből a Magyar Goethe Társaság a Somogyi-könyvtári Napon tartott felolvasóülés keretében. A társaság egyben védnökséget vállalt a bibliotéka régi Goethe-kötetei felett.

Idén áprilisban

Bernáth Árpád

professor emeritus, a Magyar Goethe Társaság alapító tagja mint a Szegedért Alapítvány díjazottja

fogadhatta örökbe

Az ifjú Werther szenvedéseinek (Die Leiden des jungen Werthers) 1775-ös, második kiadását. Ekkor a professzor ígéretet tett arra, hogy a társaságnak gondja lesz a Somogyi gyűjteményében őrzött, muzeális Goethe-kötetekre. A könyv-örökbefogadáson a szervezetet

Horváth Géza

, a szegedi Germán Filológiai Intézet vezetője, a Magyar Goethe Társaság egyik alapítója tagja, valamint

Hegedűs Miklós

festőművész, a Színtan (Farbenlehre) 2010-es kiadásának fordítója képviselte. A mű megjelenésének kétszázadik évfordulója alkalmából ugyanis két éve újra lefordították és kiadták a német író és költő színelméletét összegző kötetet, miután a nyolcvanas években csak egy, a Színtanból részleteket közlő kiadás látott napvilágot.

Goethe színei

A Somogyi-könyvtár gyűjteményében több kiadásban is fellelhető a Színtan, az eredeti, 1810-es tübingeni kiadásból azonban csak a táblák maradtak fent. Az örökbefogadást hagyományosan koordináló Szőkefalvi-Nagy Erzsébet főkönyvtáros, a gyűjteményi osztály vezetője a Farbenlehre mellett más értékes Goethe-műveket is röviden bemutatott, mint például a 19. századi Goethe összes műveit, vagy a német szerző ismert figuráit acélmetszeteken felvonultató Goethe-Galerie-t. Horváth Géza az eseményen elmondta, az örökbefogadással amellett, hogy a társaság szellemi kapcsolatot vállal a művel, felhívja a közvélemény figyelmét arra, hogy ilyen becses értékek rejlenek sokszor a nyilvánosság számára ismeretlen helyeken. A Goethe-társaság először 1920-ban Vikár Béla kezdeményezésére jött létre, szerették volna Goethe szellemiségével a magyar és a német, illetve európai kultúra között a világháború által megnyirbált szellemi egységet létrehozni. 1996-ban Bernáth professzor javaslatára próbálták újjáalapítani a Magyar Goethe Társaságot, ezt azonban adminisztratív problémák miatt csak 2001-ben jegyezték be. Hegedűs Miklós elmondta, több évig tartott, míg rászánta magát a Színtan lefordítására. Annak idején Goethe munkája nagy visszhangot váltott ki, különösen is a newtoni színelmélettel szemben álló tételei miatt álltak hozzá elutasítóan, de a tudománytörténet mára elismeri az író meglátásainak különlegességét. Goethe a színek létrejöttét – akárcsak Arisztotelész – a világosság és a sötétség együttműködéséből, találkozásából, illetve harcából vezeti le. Érdekesség: az író élete végén minden művénél fontosabbnak tartotta a Színtant, büszke volt arra, hogy ő magát vélte az egyetlennek, aki tudta az igazat ebben a kérdésben – tudtuk meg Hegedűs Miklóstól.

Értesítők és könyvkincsek