Írjon nekünk

Kultúra

Bicskei Zoltán új filmet készít

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Az ideológiákból mindig csak baj származott

A magyarkanizsai Bicskei Zoltán filmrendező, grafikus 6 éve dolgozik második játékfilmjén, a szerb-magyar koprodukcióban készülő Álom haván. Az idén télen be szeretné fejezni a forgatást, s ha minden jól megy, filmjét tavaszra a mozikban is bemutathatják.

Bicskei szerint ez a kanizsai táj, ez a környék ihleti, innen meríti az erőt. A látványok itt ülepedtek le benne gondolattá, nem véletlen, hogy filmjeit is itt Magyarkanizsán, vagy a város környékén forgatja. Első játékfilmjét Nagyapáti Kukac Péter mennybemenetelét 1999-ben fejezte be, amelyet teljes egészében az akkori Orbán-kormány pénzelt. A második nagyjátékfilmjét, az Álom havát immár negyedik éve forgatja, és hatodik éve dolgozik rajta. Ez idáig több mint 90 százalékban vajdasági pénzekből készült, egy kis szimbolikus részt adott a Szülőföld Alapítvány. Nagyon ritka, hogy 4 évig forgatnak egy filmet, ugyanis ennyi idő alatt leülhet a lelkesedés, a színészek megbetegedhetnek, le kell cserélni őket, tehát nem egy egészséges állapot.

Nincs egységes boltozat, ami összetart bennünket

A rendező megerősítette, pénzhiány miatt húzódott így el a forgatás. Nagyjátékfilmről van szó, s reméli, az idei évre sikerül elérni, hogy az anyaország a projekt mögé álljon, s úgy állami, mint magántámogatásból sikerül befejezni a megkezdett munkát. A mű cselekménye a 17. században játszódik, az akkori törökjárás után szinte teljesen kiürült Délvidéken. Azokban az időkben 100 négyzetkilométerre alig pár ember jutott, jószerével üres volt a vidék, csak később történt egy nagyobb újratelepítés.

Ennek a lepusztultságnak Bicskei nem a korrajzát rajzolja meg, hanem azt, hogyan lehet megújulni, újrakezdeni egy ilyen időszakban. Az aracsi pusztatemplomban történik a film cselekményének legnagyobb része, s tulajdonképpen ez is a témája: nincs egységes boltozat, amely összetart minket. A rendező ezt a megállapítást a magyar nemzetre vonatkoztatja, és ezen keresztül próbálja szemlélni ezt a mára már egyetemes helyzetet. A másik fontos téma, ami kirajzolódik, a hűség motívuma.

A film kamara jellegű, hiszen 14 színész játszik benne, minden kint történik a szabad ég alatt. Nincs díszlet, a forgatókönyvet Bicskei írta, a szereplők pedig vajdasági és magyarországi színészek. Az aracsi pusztatemplomról tudni kell, hogy valamikor István idejében, vagy közvetlenül utána épült. Többször lerombolták a történelem folyamán, majd újjáépítették, kibővítették. Óriási méretű, a kukoricaföldek közül előbukkan a semmiből a szinte dóm nagyságú épület, ami látványként is megdöbbentő. Legendák keringnek róla, hogy szellemek lakják, kincseket rejt, alagutak keresztezik. Ezeket Bicskei mind felhasználta a filmben.

„Háromkirályok” szelleme

„Amikor 6 éve elkezdtem írni a forgatókönyvet, sok minden látszott, de nem volt így kirajzolódva a mai világhelyzet, nem ennyire plasztikusan. Mindenki érzi a maga bőrén, hogy ennek a civilizációnak, a fehérek uralta technológiai civilizációnak immáron vége és egy újat kellene megépíteni, csak még a boltozat nincs meg, hogy mi alapján. Ennek az apró jeleit próbálom összeszedni. Számot szeretnék vetni a magyarságon belül minden jó és rossz tulajdonságunkkal, minden lehetőségünkkel és minden hibánkkal.” A film alkotója szerint hat évvel ezelőtt nagyon szorító helyzet volt, főleg az anyaországban, ami nagyon letörte és nyomasztotta az embereket. Így csírázott ki a film. Valahol személyes adósság lerovásának is tekinti alkotója.

Három szellem jelenik meg benne, hogy az idősík ezáltal is tagolódjon: Mátyás király, László király és Attila király. Mind a három a túlvilágról jön vissza, de a történelemben meghatározott szerepük szerint saját korukat is véleményezik, másfelől meg az adott kort, ahol megjelentek. Ez egyfajta tükrözés, de számvetés a királyainkkal is. Egy csomó olyan adat, tény és motívum található a filmben, amit már egyébként a legújabb magyarságkutatás vetett fel, és ami vita tárgyát képezi a mai napig, és nincs teljesen letisztulva.

„Megpróbáltam egy sajátos összegzést adni, hiszen itt az ideje, hogy ezeket a dolgokat is egy megújuló szemlélettel nézzük. Szeretném, ha ebből jó sok vita kerekedne. A királyok helyéről, szerepéről van szó, az európaiságról, az európai történelem szerepéről és láttatásáról, ez az, ami újszerű formában megjelenik, és napjainkban is egyre aktuálisabbá válik” – véli a rendező. Általános, és nem csak magyar problémának találja, hogy nincs egy szellemi aura, szellemi boltozat, ami alatt az emberek tudnak valódi közösséget és egységet építeni. Csupán ideológiák, voltak, vannak, és sajnos lesznek, de azokból többnyire pusztítás, háború és konfliktus származott. Látszik ez ma az egész világon.

Papp Lajos szívsebész, mint Attila király

A 2 órás film szerb-magyar koprodukció, Attila királyt Papp Lajos neves pécsi szívsebész játssza, az Öreget Barkó György, de a fontosabb szereplők közül feltűnik a vásznon Szilágyi Nándor, Székely B. Miklós, Kovács Frigyes, Tóth Anita, Mátyás királyként Csendes László, László királyként pedig Mercs János. Megtudtuk, négy év sziszifuszi munkával elkészült 30 hasznos perc. A tartomány rendszeresen támogatja a produkciót, de kevés pénzzel, így jószerivel móvában végzik a munkát, Magyarországon pedig – a tapasztalatok szerint – rendkívül nehéz forráshoz jutni.

Bicskei szerint, ha minden jól megy, az idei télen be tudják fejezni a forgatást – már csak ez van hátra –, s a jövő év első felében elkészülne a film. A rendező felhívja a figyelmet egy szomorú, de valós tényre: magyar játékfilmben soha nem szerepelt Attila király. Ez a magyar társadalom szégyene is. Volt Jancsónak egy Isten ostora című filmje, de az nem erről szólt. Cselekménye Olaszországban játszódott, autókkal, lovakkal. Madaras József játszotta Attilát, de igazából az egy parafrázisos, szimbólumokkal tűzdelt alkotás volt. A történelmi Attiláról soha magyar film nem született.

Az Álom havában a három király mellékszereplő, Mátyás és László a saját kétségeikkel viaskodik, ugyanakkor a korra is reflektálnak. A legkarizmatikusabb, időben is a legnagyobb hatású uralkodó Attila volt. Ezt a nyugati szakirodalom ma már másként tálalja, mint a hivatalos történelemkönyvek. Attila királyt szinte az összes amerikai elnök példaként szokta emlegetni, pártállástól függetlenül. A Nyugat azért tudja – azon az ideológián túl, amit kifelé mutat a tömegek felé –, ki volt Attila, és ezt ideje idehaza is tudatosítani az emberekben, mert kevés hozzá mérhető, egyetemes érvényű és rangú uralkodó volt egyáltalán Európában. Ezeket majd az idő megmutatja.

A rendező élénk vitákra számít

Az a baj, hogy Magyarországon semmilyen történelmi vita nem folyik, vélekedik Bicskei. A tudományos akadémia lemerevedett, a frontok beásva állnak egymással szemben. A hivatalos magyar állami intézményekben ezeket a vitákat nem folytatják le. Lehet nem egyezni, az új elméleteket viszont mindkét félnek bizonyítania kell, a vitákat pedig lefolytatni. A most annyira felkapott Horthy esetében is az van, hogy megint nem a tudományos közélet, hanem a politika vitatkozik egymással. Egy egészséges nemzet esetében ezeket a dolgokat régen le kellett volna már tisztázni. “Most az van, hogy mindenki elmondja az elméletét, viszont kevesen végzik el a bizonyításhoz szükséges munkák sorát. Várkonyi Nándor egy másik területen megcsinálta ezt egy adott időpontban, de azóta senki sem folytatta a megkezdett munkát.”

Nyugaton keletkeztek érdekes munkák, de ott légüres térben, archívumok hiányában az alkotóknak nem volt kivel megvitatniuk az elméleteket. Az alkotó azonban figyelmeztet: a film történelmi vetülete másod-harmad szinten történik. Egy egyetemes emberi dráma zajlik, egy becketti történet ebben a nagy semmiben, ahol az emberek pusztulás után megpróbálnak összefogni és valamit újraépíteni. Eközben a történelem is itt-ott felbukkan, s egyes régi korok is belefolynak, de mindez nagyon szublimálva jelenik meg, egyáltalán nem erre van kiélezve a dolog. Másfelől a film történelemszemlélete inkább összegző, nem pedig egy radikális „egynézetnek” a tükröződése. A rendező nagyon örülne annak, ha az Álmok hava indulatokat kavarna, és vitákat váltana ki, mert –, ahogy fogalmaz – csak így kerülhetnének a helyükre a dolgok.

Kommentek

Hírzóna

Hamarosan látható a Piedone nyomában című portréfilm

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Február 28-tól lesz látható országszerte több moziban a Piedone nyomában című portréfilm kibővített változata, amely Bud Spencer olasz színész kalandos életét és személyiségének kevésbé ismert oldalát mutatja be a nézőknek. Kommentek

Tovább olvasom

Hírzóna

Folytatódik a Belvárosi mozi felújítása

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Keddtől a Délvidék Házban tartják a vetítéseket.

Tovább olvasom

Hírzóna

Új kulturális programokat indít a kormány

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

A Lázár Ervin program idei megvalósításához hatmilliárd forintot, 2020-tól beépülő jelleggel 5,5 milliárd forintot biztosítanak.

Tovább olvasom

Aktuál