//

67 éve dobták le Hirosimára az első atombombát + VIDEÓ, PANORÁMA, FOTÓK

Cikkünk frissítése óta eltelt 8 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

1945. augusztus 6-án reggel 8 óra 15 perckor egy amerikai B-29-es, az Enola Gay, Paul W. Tibbets ezredes parancsnokságával atombombát dobott Hirosimára. Az atomtámadásban 140 ezer, más források szerint 240 ezer ember halt meg. A Békevilágtanács elnöksége 1978. július 13-i moszkvai ülésszakának javaslatára augusztus 6-át a Nukleáris Fegyverek Betiltásáért Folyó Harc Világnapjává nyilvánították.

A bomba – melyet az amerikaiak Little Boy-nak, vagyis kisfiúnak nevezték el – urán 235-ös izotópon alapuló fissziós (maghasadás elvű), 15 kilotonna robbanóerővel rendelkező atomfegyver volt. A vakító villanással és gombafelhővel kísért atombomba-robbanás a halottak és a romok városává tette Hirosimát. Az atomtámadás 140 ezer, más források szerint 240 ezer ember életét követelte, 70 ezer ember azonnal meghalt, a többiek pedig később, a sugárzás okozta betegségek következtében. „Akik életben maradtak, azok is a pokolba kerültek, és a halottakat irigyelték” – írta egy túlélő. A bomba a mai mapig is érezteti hatását.

Az addig elképzelhetetlen pusztítás után két hónappal Truman elnök 1150 katonát és civileket – köztük fotósokat – küldött a városba. Ez a speciális katonai csoport azzal a céllal érkezett, hogy elemezze és dokumentálja Hirosima megmaradt épületeinek fizikai állapotát.

Két év múlva, 1947-ben Hirosima polgárai „Soha többé Hirosimát!” jelszóval tartották meg háromnapos Béke-ünnepségüket, ami azóta is a város legnagyobb ünnepe. 1949-ben a kormány a Béke és az Emlékezés Városává nyilvánította Hirosimát és rendkívüli mértékben támogatta az újjáépítést. A lakosok száma 1960-ra érte csak el a háború előtti lélekszámot, de 1972-ben már 534 000 ember élt a városban. II. János Pál pápa 1981-ben meglátogatta az Atombomba Emlékmúzeumot, ahol beszédet mondott a Béke emlékparkban összegyűlteknek.

no images were found

A támadás percről percre

Hirosimában a bombatámadás idején számos japán katonai alakulat állomásozott, és minden gyár is, intézmény is megszokott életét élte. Egy Csendes-óceáni légibázisról felszálló Enola Gay és két kísérője, a The Great Artiste – fedélzetén a robbanás körülményeit és hatását mérő műszerekkel – és a Necessary Evil, a fotózást végző repülő – a kitűzött időben és magasságban érkezett a város fölé. A japánok a gépek észlelését követően rádióba ugyan bemondták, hogy repülők közelednek a város felé, és javasolták az óvóhelyek használatát, de légiriadót nem rendeltek el.
Az Enola Gay halálos terhe, egy 71 centiméter átmérőjű, 305 centis és alig több mintegy 4000 kilogramm súlyú urániumbomba volt. Az emberiség által addig kitalált legpusztítóbb szerkezet pontosan a tervezett magasságban, 600 méterrel a város fölött robbant, azonnal kioltva mintegy 70-90 ezer ember életét és megsebesítve több mint 100 ezret. A pusztítás másfél kilométeres sugarán túl is tüzek pusztítottak: Hirosima központjának 90 százaléka hamuvá lett. Az Enola Gay másodpilótája, Robert Lewis, alezredes az emelkedést követően ezt írta a naplójába: „Uramisten! Mit tettünk?”

A kutatók számításai szerint atombomba ledobása utáni első három másodpercben hatalmas tűztenger árasztotta el a területet, majd jött az iszonyú légnyomás a következő tíz másodpercben mindent lerombolt négy kilométer sugarú körben. A 4000 kilogrammos atombomba robbanása 15 kilotonna dinamit erejével ért fel.

Ekkor még csak kevesen tudták, hogy a rémálom három nap múlva ezúttal egy plutóniumbomba által megismétlődik: Nagaszakira és lakóira is hasonló sors várt.

Forrás: honvedelem.hu


Hiroshima after the Atomic Bomb (2 of 5) by Shigeo Hayashi in Japan

no images were found

Előző sztori

Olimpia: nyolc között a kézisek, döntőben a hajók + FOTÓK

Default thumbnail
Következő sztori

Vasárnap rekordmeleg volt

Legutóbbi hasonló cikkek