Petykó Zoltán: 8200 milliárd forint lehívása az alapcél



„Az alapcél, hogy ne legyen forrásvesztés, hazánk maradéktalanul le tudja hívni a 2013-ban záruló uniós költségvetési ciklusban igényelhető pénzeket” – jelentette ki Petykó Zoltán. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke azt prognosztizálja, hogy az EU következő költségvetését csak késve fogadják el.
A tavaly év végi zárásnál az unió képviselői azt mondták, hogy jó, közepes helyet foglal el Magyarország mind a támogatási szerződések kiírása, mind a kifizetések tekintetében. Erről
Petykó Zoltán
, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke szólt azon
, melynek második állomása Szegeden volt.
- Milyen arányban oszlik meg a pályázók köre?
- Ha végigtekintjük az Új Széchenyi-terv (ÚSZT) pályázatait, látható, hogy az államháztartáson belüli projektek 48%-ot foglalnak el. Ide tartoznak az egyetemek, önkormányzatok és minisztériumok. Ha azt vesszük, hogy 700 milliárd forint bent áll a rendszerben, s ennek fele államigazgatáson belüli, akkor házon belül kell rendet tenni. Másrészt meg kell nézni, melyek azok a körülmények, amik nehezítik a pályázatok, projektek haladását, s fel kell gyorsítanunk a folyamatot.
- Előadásában elmondta, hogy az önkormányzatok és egyetemek számára nehézkes az önerő előteremtése. Ez mennyire veti vissza a pályázási kedvüket, figyelembe véve azt is, hogy közeleg az uniós költségvetési ciklus vége?
- Az egyetemek számára kiírt 4.2.2-es konstrukciónkban körülbelül 40 milliárdnyi pályázat érkezett be a 10 milliárd forintos keretre. Azt tapasztaljuk, szeretnének pályázni, tudnak is önerőt biztosítani, magasak a támogatási intenzitások, vagyis kis önerővel jelentősebb pénzekhez tudnak jutni, így megpróbálják bármilyen eszközzel előteremteni az önerőt. Úgy gondolom, ebben a kormányzatnak segítenie is kell. Nem hinném, hogy az egyetemek kiesnének a pályázati körből, hiszen ezeket nem lehet más szervezetekkel megoldani. A TÁMOP-kiírások jelentős részében, a felsőoktatási prioritásban az egyetemekre, főiskolákra számíthatunk elsődlegesen, mások nem is tudnak pályázni.
- Mire számíthat hazánk, látszik-e már valami a következő uniós ciklus költségvetéséből?
- Az tudható, hogy 2007-ben is jelentős csúszások voltak az EU-s költségvetésben, s most is viták, problémák vannak az EU rendszerében. Nem is beszélve a görög válságról vagy a spanyol helyzetről. Ezek szintén lassítják ezt a folyamatot, a megegyezéseket. Véleményem szerint 2014-ben csúszni fog az unió költségvetésének az elfogadása, ami azt is jelentheti egyben, hogy természetesen a források folyósítása Magyarországra és minden tagállam részére csúszhat.