Írjon nekünk

Közélet

Magyarországnak egy esélye van: az emlékezés, a hagyományok tisztelete + FOTÓK, VIDEÓ

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Az újszegedi Trianon-kopjafánál tartott megemlékezésen Szabó Pál Csaba történész többek között a magyarság megmaradásának titkát elemezte.

Az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója és a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából „Mesének oly bús, sorsnak oly magyar” – címmel a Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ és az Újszegedi Rendezvényház közös megemlékezést tartott a Trianon-kopjafánál.

A hagyományoknak megfelelően rendhagyó történelemórával kezdődött a rendezvény. Az épület nagytermében Marjanucz László, a SZTE BTK Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára tartott előadást középiskolásoknak „Trianonról tabuk nélkül” címmel, majd Kalmár Ferenc országgyűlési képviselő a Várpalotai Trianon Múzeum mobil-kiállításait ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.

A brassói származású politikus saját családjának a történetén keresztül ecsetelte a viharos 20. század eseményeit, a többszöri határmódosítások, háborúk következményeit, a Trianon által szétszabdalt ország vergődését és az utódállamokban maradt magyar kisebbség sanyarú, kiszolgáltatott sorsát.

Európa felosztása

A trianoni békediktátumot, és amit a nagyhatalmak tettek a magyar nemzettel, azt elfelejteni nem lehet és nem is szabad. A sebeket viszont orvosolni kell, és a jelenlegi európai keretek között sok mindenre van is lehetőség. A kommunizmussal fertőzött térségünk más fejlődésen ment keresztül, eltérő gyökerekkel rendelkezik, mint a nyugat-európai országok. A képviselő az Európa Tanács tagjaként gyakran felveti a magyar kérdést és a magyar nemzet problémáit.

Kalmár tapasztalatai szerint nemzetpolitikai szempontból Európát fel lehetne osztani 3 részre: a nyugat-európai térségben egy autonómia nem okoz gondot, megszokták az emberek. A közép-kelet-európai térség Hegyeshalomtól Románia keleti határáig húzódik, ahol még mindig a sztálini gondolkodás és hasonló megrögződések érhetők tetten. Itt már lehet beszéli autonómiákról, emberi jogokról, etnikai csoportok jogairól, de még olyan előrehaladás, amilyenről a rendszerváltás idejében álmodoztunk, nem következett be.

A magyar nemzet számára létfontosságú székely autonómia ügyében ezért, ahol csak lehet, megszólalnak a magyar politikusok, és érnek is el eredményeket. Kalmár szerint a székely autonómia megvalósításához még legalább 10-20 év szükséges. Ha ez sikerülne, megmutathatnánk a világnak, hogy lehetséges a Kárpát-medencében egy olyan jogilag magyar területet létrehozni, ahol a magyar nyelv ugyanúgy hivatalos nyelv, mint az anyaországban, s egy ilyen kísérlet példa értékű lehet a többi határon túli magyar közösség számára is. Európa harmadik része az Uralig és a Kaukázusig terjed. Ott, ha nemzetiségi kérdésekről beszélnek, akkor hamar előkerül a puska meg a pisztoly. Ez a terület messze van még a szalonképes Európához.

Mások nem élték volna túl

Az új kormányhoz fűződik két fontos törvény megszavazása, a kettős állampolgárságról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról szóló. Végezetül Kalmár minden intézménynek a figyelmébe ajánlotta a kiállításokat, annál is inkább, mert ingyen kölcsönözhető ki a Rendezvényháztól. Nagyon jól összeállított anyagról van szó, ezekkel lehet igazából nevelni a gyerekeket, megmagyarázni nekik Trianoni kérdéskört és erősíteni a magyar identitást.

A Trianon kopjafánál a Cuháré népzenei műhely a zene és Borovics Tamás színművész a költészet nyelvén fejezte ki ugyanazt, a trianoni békediktátum igazságtalansága miatti elkeseredettséget és fájdalmat. A Csongrád Megyei Önkormányzat és a Rendezvényház nemes hagyományt teremtett 4 éve azzal, hogy Újszegeden kopjafát állíttatott a gyászbéke aláírásának évfordulóján, hogy legyen Szegeden méltó helye a megemlékezésnek.

A szép hagyományt a Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ folytatta. A szervezet vezetője, Tápai Péter köszöntötte az egybegyűlteket. Trianon talán a legborzasztóbb emlék és esemény a magyar történelemben. Trianon arról szól, hogy túléltünk valamit, olyat, amit más nemzet talán soha nem élt volna túl. Az igazságtalan békediktátumra úgy reagált a magyar, hogy megerősítette az oktatást, s ezzel a magyar nyelvet. A jövőnkért tenni kell, szögezte le az igazgató, s elődeink tettek is erős kézzel úgy, hogy közben alkalmazkodtak a megváltozott helyzethez. Ma is – noha nincs olyan válság, mint 1920-ban – ugyanúgy kell alkalmazkodnunk, hogy a megmaradásunk ne csak egy álom legyen, fejezte be gondolatait Tápai.

Összetartó erőnk a nemzeti kultúra

Trianon olyan gyásznap, amire végső soron mégis van okunk büszkének lenni, hiszen az elmúlt 92 év legfontosabb történése, hogy létezünk. 1920-ban a világ hatalmasai nem sok esélyt adtak nekünk a túlélésre, Magyarország területe és lakossága harmadára zsugorodott. A magyarság, minden nehézség dacára megmaradt. Összetartó erőnk, a nemzeti kultúra nem ismer határokat. Trianon üzenete, hogy az évtizedek alatt felgyülemlett kételyből, haragból és a kölcsönös párbeszéd hiányából táplálkozó közhelyeket lebontsa, és együttgondolkodásra késztesse az itthoni magyarságot a szomszédos népekkel és a határon túli magyarokkal. Ezt a szemléletet képviseli évek óta a Trianon Múzeum Alapítvány.

A szervezet elnöke, Szabó Pál Csaba történész, a Rendezvényház Nonprofit Kft. ügyvezetője azzal kezdte mondandóját, hogy a mai nap talán indokolttá teszi annak a kérdésnek a föltételét, mi a magyar titok. Mi a titka a magyar megmaradásnak, annak, hogy néhány százezer magyar immár több mint 1000 éve a maga képére formálta a birodalmi méretű Kárpát-medencét? Ez a terület máig is az általunk épített várakkal, kastélyokkal, vasútvonalakkal, városházákkal van tele. A történész szerint, amikor a sors lehetőséget biztosít számára, a magyar képes arra, hogy egy nemzedéknyi idő alatt félmillió izraelita honfitársunkat magyarrá tegye, az izraelita ünnepeket keresztény ünnepekké változtassa, és elérje, hogy ők is Petőfi-verseken sírjanak otthon családi körben.

A magyar titok nyitja

Mi az a titok, melynek eredményeképpen a mai napig a német édesanyával, édesapával, nagyszülővel rendelkező német honfitársak magukat magyarnak vallják, orosz barátaik legnagyobb elképedésére, és ezek a magyarok a legnagyobb hazafiak immár 200-300 éve Magyarországon?

Mi az a titok, hogy 2012-ben is a Kárpát-medence összes járásában még élnek magyarok?
Mi a megmaradás titka? A szónok Cs. Szabó Lászlót idézte. „…hatalmas és hű szellemekkel szövetkeztünk. Akármennyit ártunk magunknak, az utolsó pillanatban kirántanak az örvényből.” Ez a nép mindenét eltékozolta, mondja Cs. Szabó, csak az ősapáit nem. Ha őket is elfelejtjük, nagyon könnyű dolga lesz a halálnak. Magyarországnak egy esélye van: az emlékezés, a hagyományok tisztelete és életben tartása.

A magyar kultúra páratlan valóságmegragadó képességekkel rendelkezik. Ez az utolsó és egyetlen csodafegyvere Magyarországnak. A magyar tánc és népzene 35-ször annyi dallammal és mozdulattal rendelkezik, mint az összes német Európában. A magyar köznyelv 10-szer annyi jelzővel rendelkezik a valóság megragadására, mint az összes angolszász nyelv. Tízszer annyi eszközünk van, szerelmet vallani és szeretni a hazánkat, mint egy angolnak. Ellenségeink is tudják, hogy ennek a hagyománynak van egyedüli sugárzó ereje, amely megtartja az országot.

A rendezvényt koszorúzás zárta, majd a megemlékezők gyertyát helyeztek el a kopjafa előtt.

Kommentek

Hírzóna

Négytagú banda őrjöng éjszakánként Mindszenten

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Hangosan bőgetik a leszakadt kipufogójú, sokszor műszaki vizsga nélküli autójukat.

Tovább olvasom

Közélet

Víz után sár az úr a Székely soron

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Tisztán tartott és okosan rendezett környezettel megelőzhető lenne a szegedi utak “áradása”.

Tovább olvasom

Egyetem

Hatodik alkalommal rendezik meg a Levendula-napokat a Füvészkertben

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Június utolsó hétvégéjén.

Tovább olvasom

Aktuál