Közélet

Szigorú szabályok hátráltathatják a közvetlen demokráciát az EU-ban

Szigorú szabályok hátráltathatják a közvetlen demokráciát az EU-ban

2012. május 6., vasárnap
Szigorú szabályok hátráltathatják a közvetlen demokráciát az EU-ban

Habár az Európai Unió által április elsején beindított európai polgári kezdeményezés egy merész lépés a közvetlen demokrácia irányába, sokan úgy vélik, hogy a rendszer túl nehézkes ahhoz, hogy működjön, míg mások attól tartanak, hogy egyes furcsa kezdeményezések félrevihetik a folyamatot - írta internetes oldalán a Der Spiegel német hetilap pénteken.

Az egyik elsők között regisztrált kezdeményezés benyújtója például azt akarja elérni, hogy az EU himnuszát ezentúl eszperantó nyelven énekeljék. "Ez erősítheti a szolidaritást Európa-szerte, és büszkeséggel töltheti el a polgárokat közös európai törekvéseinket illetően. Fontos politikai következményei lehetnek" - indokolta beadványát a

Spiegelnek

Seán Ó Riain

ötletgazda. A kezdeményezés lehetővé teszi az EU lakosai számára, hogy jogalkotási javaslat előterjesztésére kérjék az Európai Bizottságot (EB). A Lisszaboni Szerződés által létrehozott intézmény már csak azért is figyelemre méltó, mert a 27 EU-tag közül 12 ország belső jogrendje nem ad lehetőséget hasonló polgári kezdeményezésre. Ideális esetben a kezdeményezés olyasmit hozhat, amire Európának nagy szüksége van: bevonhatja a lakosságot a politikai folyamatba. Azonban esetleges furcsa kezdeményezések vagy egyes pénzes érdekcsoportok befolyása könnyen félreviheti a folyamatot - írta a Der Spiegel. A kezdeményezés sikerét a javaslatok benyújtását szabályozó szigorú eljárás is hátráltathatja. A kezdeményezést először nyilvántartásba kell vétetni. Ezt követően a javaslat benyújtásához azt legalább hét tagországból származó, legkevesebb egymillió uniós polgárnak kell támogatnia, s a hét tagállam mindegyikében össze kell gyűjteni a minimálisan szükséges számú aláírást (Magyarország esetében ez 16500, míg a legnagyobb lélekszámú EU-tag Németországban 74250 szignó). Az aláírásokat a kezdeményezőnek egy éven belül kell összegyűjtenie.

Carsten Berg

, a "kezdeményezés az európai polgári kezdeményezésért" elnevezésű, 120 civil szervezetet tömörítő csoport vezetője szerint az aláírások összegyűjtéséhez legalább egymillió euró szükséges. "Általában azt mondom a szervezőknek, hogy nagyjából egy eurós költséggel kell számolniuk aláírásonként. Ez a tapasztalat más országokban, ahol közvetlen demokratikus kezdeményezések vannak, például Svájcban. Még ha az aláírások nagy részét az interneten szedik össze, a hirdetés, ismeretterjesztés, fordítás és az ellenőrzés költségei akkor is jelentősek" - mondta. Az egymilliós költség szinte lehetetlenné teszi, hogy alulról szerveződő, kisebb civil csoportok vagy magánszemélyek sikerrel járjanak, ez pedig a nagyobb, pénzes érdekcsoportoknak kedvez. Az amerikai Kalifornia államban például 1966 óta van lehetőség hasonló polgári kezdeményezések benyújtására, azonban az aláírásgyűjtés nehézségei miatt általában a nagyobb gazdasági és politikai érdekcsoportok javaslatai kerülnek elfogadásra - a civilek csak ritkán tudnak labdába rúgni. Ráadásul az EU-ban a földrajzi és nyelvi távolságok is tovább bonyolítják a folyamatot. Ezen félelmek korántsem megalapozatlanok: a

The Independent

brit lap például arról számolt be, hogy a szigetország két legnagyobb lobbicége nagyvállalatok hasznára akarja kihasználni a kezdeményezést. Egyes szervezetek az adatgyűjtési szabályokkal kapcsolatban is aggodalmaiknak adtak hangot. Szerintük számos tagország túl sok információt kér az aláírók személyazonosságának igazolására - nevük, telefonszámuk és lakcímük mellett egyes helyeken útlevél- és személyi igazolvány számukat is meg kell adniuk a támogatóknak. Ráadásul az aláírások összegyűjtése önmagában még nem jelenti azt, hogy a javaslatból jogszabály születik. Az EB számára csupán a kezdeményezések mérlegelése kötelező, azok elfogadása nem - így könnyen visszautasíthat egy nehéz munkával benyújtott javaslatot. Továbbá az EB kizárólag a saját hatáskörébe tartozó ügyekben indíthat törvényjavaslatot, így sok kezdeményezés már pusztán témaköre miatt elbukhat. Intő példa a Greenpeace környezetvédő szervezet esete, amely 2010 márciusában (négy hónappal a Lisszaboni Szerződés életbe lépését követően) indított kezdeményezést a génmanipulált élelmiszerek betiltására. Habár a Greenpeace hét hónap alatt összegyűjtötte az egymillió aláírást, tizenkét országban is átlépve a minimális küszöböt, a Bizottság visszautasította a beadványt, arra hivatkozva, hogy azt a kezdeményezés hivatalos - 2012. áprilisi - megindítása előtt nyújtották be. "A tanulság, hogy még ha eleget is teszel a szabályoknak, nincs rá garancia, hogy a Bizottság lépéseket tesz - mondta

Mark Breddy

, a Greenpeace EU szóvivője. - Sok szervezést és pénzt igényel, a folyamat nagyon komplikált, és semmi garancia nincs rá, hogy eleget tesznek a javaslatnak (...) Ha a szabályok betartása még a Greenpeace számára is nehézségeket okozott, alulról szerveződő civilszervezetek számára szinte lehetetlen." Mindezek ellenére a közvetlen demokrácia pártján állók optimisták a kezdeményezéssel kapcsolatban. "Nem gondolom, hogy túl nehezek lennének a szabályok. Persze vannak komoly követelmények, de ezek nyilvánvalóan a visszaélések megakadályozására szolgálnak" - vélekedett

Ulrike Guérot

, a European Council on Foreign Relations munkatársa. Ó Riain is bizakodó. "Minden tagállamban van nemzeti eszperantó szövetség, ami előnyünkre válhat. Az eszperantóul beszélők világszintű hálózatára támaszkodhatunk. Ebből nagy dolog kerekedhet!" - lelkendezett a férfi, aki többek között már

Reinhard Selten

német közgazdasági Nobel-díjas aláírását is megszerezte kezdeményezéséhez.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.