Szemben a halállal - bemutató és felvonulás a mentősjubileumon + FOTÓK

Mentők napi rendezvényt szerveztek a szegedi mentőállomáson abból az alkalomból, hogy 125 éve indult meg Magyarországon a szervezett mentés a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület (BÖME) keretein belül, valamint május 10-én ünnepelte az Országos Mentőszolgálat megalakulásának 46-dik évfordulóját.

A mentőállomáson az érdeklődőknek bemutatták a szakemberek a gépparkot, valamint filmvetítéssel és előadásokkal tekintettek vissza a mentés történelmébe, emellett a katasztrófavédelemmel közösen bemutatót is tartottak a Huszár Mátyás-rakparton, majd kéklámpás felvonulás zárta a napot. Mindez egyben azt a célt is szolgálta, hogy az oda látogatók közelebbről megismerhessék a mentők áldozatos munkáját.

Zentay Attila

regionális orvos igazgatótól megtudtuk, a Dél-alföldi Regionális Mentőszervezet közel ezer dolgozójával három megyében lát el szolgálatot: Békésben, Bács-Kiskunban és Csongrádban. Egy hétköznap nappal 109 mentőegység dolgozik azon, hogy az európai norma szerint maximum 15 percen belül minden bajbajutotthoz elérkezhessen a segítség.

Kettős jubileum

Az orvos igazgató köszöntőjében elmondta, május 10-e kétszeres fontos a mentőszolgálat életében, hiszen 1887-ben e napon alakult meg Európában elsők között a fővárosban az első szervezett önkéntes mentőegyesület

Kresz Géza

szervezőmunkája révén, majd később a BÖME, valamint a Városok és Vármegyék Önkéntes Mentőegyesületének fúziójából jött létre 1948. május 10-én az Országos Mentőszolgálat. Kresz Géza orvos nevéhez fűződik a magyar mentés szakmájának megalapozása - a fővárosi mentőmúzeumot is róla nevezték el. A második világháború után kormányzati döntés hívta életre az Országos Mentőszolgálatot. A magyar mentés történetének egyik legmeghatározóbb alakja

Gábor Aurél

belgyógyász, oxiológus volt, aki rövid időn belül az OMSZ szakmai főtanácsadójává vált. Fejlődtek a helyszíni ellátás tárgyi feltételei, 1954-ben létrehozták a rohamkocsiszolgálatot, azaz a helyszínre vonulhatott az akkori csúcstechnikai felszereléssel egy háromfős csapat, melynek vezetője egy mentésben jártas - ma úgy mondjuk - oxiológus szakorvos. "A világon elsők közt alkalmaztunk olyan beavatkozásokat, mint például az életet veszélyeztető szívritmus-zavarok elektromos kezelése. 1984-ben az izraeli mentőszolgálat után a világon másodikként az akut koszorúér-elzáródás specifikus terápiája, a vérrögoldás is megvalósult" - sorolta Zentay Attila. A magyar mentés mind a mai napig a világ élvonalába tartozik.

A biztonság letéteményesei

"Ünnep a mai nap! Mi a társadalmi biztonság és biztonságérzet letéteményesei vagyunk, és az a célunk, hogy minél gyorsabban eljusson a segítség a rászorulókhoz. Mindezt szerelemmel és odaadással, a szervezetben megvalósuló kohézióval tudjuk művelni a jelenleg gazdasági helyzetben is" - hangsúlyozta Zentay Attila, aki kitért arra is, uniós pályázat révén 11,6 milliárd forint értékben fejlesztéseket, felújításokat tudnak végrehajtani, illetve új mentőállomásokat létesítenek, új járműveket és mentéstechnikai, valamint a továbbképzéshez oktatási eszközöket tudnak beszerezni.

Megbecsülni...

"Szeretném, ha minden bajtársam és bajtársnőm az őt megillető erkölcsi megbecsülésben, és a megélhetését biztosítani tudó anyagi elismerésben részesülhetne, hogy ne kelljen más helyen is munkát vállalniuk" - zárta gondolatait a szakember. Kimagasló teljesítményükért és szakmai helytállásukért a szegedi mentőállomás több dolgozóját orvosigazgatói dicséretben részesítették, köztük Rácz Tibort, a mentőállomás kivonuló állományának ápolóját, harmadéves mentőtiszt-hallgatót és egészségtantanárt, aki a Mentő-Öv Csoport Alapítvány elnöke. Rácz Tibor portálunknak elmondta, gyűjtést szerveztek és a mentők napján külsősök és a mentős dolgozók által felajánlott ruhát, játékot, könyvet, tartós élelmiszert tartalmazó segélyszállítmányt juttattak el a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Dr. Foltán József Lakóotthonnak - egy teherautó telt meg az adományokkal. Az alapítvány idén alakult, fő tevékenységi köre a drogprevenció oktatása drámapedagógiai módszerekkel. Emellett a szervezet a mentődolgozók szociális helyzetén igyekszik javítani - egy-egy munkatársnak olykor egy számla befizetése is problémát jelenthet.

Megküzdeni a halállal

A szegedi mentőállomás elsősegély- és oxiológiai oktatást végez magas szinten, mind a laikusok, mind az orvostanhallgatók tanulhatnak a szakemberektől. Hangai József, a szegedi mentőállomás vezetője elmondta, az OMSZ 230 mentőállomásából Szegeden működik a harmadik legnagyobb, a városban 12 kocsi van szolgálatban hétköznap nappalonként, és évi 23 ezer mentési feladatot látnak el, ez visszaosztva napi 60-65 mentést jelent Szegeden és a környező 15 településen. Egy 2009-es statisztika szerint minden harmadik napra jutott egy újraélesztés, melyek sikeressége meghaladja az európai átlagot. Az állomás országosan kimagasló szaktudással, közel 110 kivonuló dolgozóval rendelkezik. Mint a mentőtiszt elmondta, a kórházakban az életminőség javításán fáradoznak az orvosok, az ő feladatuk nap mint nap megküzdeni a halállal: kihozni az embereket az életveszélyből.