Írjon nekünk

Közélet

Heves ötpárti vitaest nemzetiségekről, határon túli magyarokról + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

A Millenniumi kávéházban ritkán tapasztalt érdeklődés mellett Magyarországi nemzetiségek és a határon túli magyarok jövője címmel rendezett két és fél órás ötpárti vitaestet a Szegedi Politológus Hallgatók Egyesülete. A résztvevők: Kőszegi Zoltán (Fidesz), Kalmár Ferenc (KDNP), Kozma József (MSZP), Szávay István (Jobbik) és Szabó Dániel (LMP).

Hiába szabta meg a moderátor, Gottesman Dávid 3 percben a felszólalások idejét, szinte senki sem tudta betartani, ezért mindössze néhány kérdést sikerült csak úgy-ahogy felvetni, de korántsem megbeszélni. A vitapartnerek hűségesen felmondták pártjuk álláspontját az adott kérdésben, ennek ellenére a diskurzus csöppet sem volt unalmas, amit elsősorban a gyakori pengeváltások, személy szerinti megszólítások, replikák tettek dinamikussá.

A hazai nemzetiségek helyzete példaértékű

A résztvevők először a magyarországi nemzetiségek helyzetéről fejtették ki véleményüket. Azt szinte mindannyian elismerték, régi adóságot törlesztett a kormány azzal, hogy megszüntette az alkotmányos mulasztás állapotát, és az új törvény elfogadásával lehetővé tette a nemzetiségek parlamenti képviseletét. Szávay kiemelte, noha sokan kisebbségellenesnek tartják a Jobbikot, mégis az összes párt közül egyedül ők rendelkeznek kidolgozott nemzetpolitikai programmal. A reciprocitás elvét tartják elfogadhatónak, amit Magyarország megad saját kisebbségeinek, azt követelheti csak viszont a határon túli magyarok számára is. Szerintük elhibázott a cigányságot a nemzetiségek közé sorolni, a határon túli magyaroknak pedig meg kell adni minden támogatást.

Kozma József szerint a kisebbségi sorsnak nem feltétlenül kell együtt járnia a hátrányos megkülönböztetéssel. A többség gyakran hajlamos volt megfeledkezni a kisebbségekről és csak a saját érdekeit szem előtt tartva rendezte be nemzetállamát. Az elmúlt évszázadok során származott is ebből elég sok konfliktus. Az új törvény hátrányaként említette, hogy ezáltal csupán 2-3 legnagyobb számú nemzetiség fog parlamenti mandátumot szerezni, a többiek kiszorulnak a döntéshozatalból.
Ugyanerre reflektált Szabó Dávid is, a Parlamentből kiszoruló nemzetiségek csak közvetítők által érvényesíthetik érdekeiket és félő, hogy újra megjelenik az etnobiznisz minden káros hatásával.

Az etnobiznisz veszélyei

A nemzeti kisebbségek helyzetét Kalmár Ferenc teljesen rendezettnek találta, a legnagyobb problémát a romák alacsonyfokú iskolázottságában, a munkaerőpiacról történő kiszorulásában és leszakadásában látja. A megváltozott gazdasági és politikai viszonyok miatt ma már másként kell tekinteni a nemzetiségi kérdésre, mint 20 évvel ezelőtt. Korábban azt mondták, aki Romániában él, az román, aki Szlovákiában, az szlovák, de akkor mi legyen a békéscsabai szlovákokkal, ők nem szlovákok? A képviselő szerint, aki magyarnak vallja magát, az mindenhol magyar, éljen bárhol is a világon.

Kőszegi Zoltán a nemzetiségi jogok biztosításáért, hagyományaik megőrzéséért, identitásuk megtartásáért, nyelvük és kultúrájuk ápolásáért szállt síkra, amit az új nemzetiségi törvény messzemenően biztosít is a hazai etnikum számára.

Az etnobiznisz elterjedéséről és veszélyéről eltért a vitapartnerek véleménye. Legmarkánsabban talán Szávay fogalmazott, amikor leszögezte, a kisebbségektől elvették a választás tényleges szabadságát, újra csak a kontraszelektált, a Fideszhez lojális káderek fognak bejutni a Parlamentbe, ahogyan most is. Farkas Flórián példáját hozta fel, akiről nem tudni, kit képvisel, hiszen az elmúlt 2 év alatt két hete szólalt fel először a Tisztelt Házban.

Az etnobiznisz többnyire akkor jelentkezik, szólt a megállapítás, ha valamilyen anyagi vagy politikai hasznot lehet kicsikarni abból, ha nemzetiséginek vallja magát az, aki tulajdonképpen nem is az. A moderátor kemény kézzel vezette a vitát, hiszen többször is figyelmeztette a vitapartnereket, ne vágjanak egymás szavába, ne személyeskedjenek és a partnerre is legyenek tekintettel. Több mint egy óra telt el, s még mindig nem került szóba a határon túli magyarok ügye, amit Kalmár szóvá is tett.

A határon túli magyarok ügye kemény dió

Amikor végre ez a téma is napirendre került, már kellőképpen bemelegedtek a vitapartnerek. Hirtelen szikrázni kezdett a levegő, felpörgött a vita, s azonnal kiderült, ebben a kérdésben tapasztalható a legnagyobb eltérés, nézetkülönbség a pártok között. A kormánypártok képviselői természetesen óriási sikernek könyvelték el a határon túli magyaroknak megadott kettős állampolgárságot, a határok felett végbement nemzetegyesítést, a szavazati jog kiszélesítését, míg az ellenzék ennek veszélyeire, a megosztottság exportálásának végzetes következményeire hívta fel a hallgatóság figyelmét.

Kiderült, hogy a Fidesz sem támogatta mindig a kettős állampolgárság intézményét, sőt az első Orbán-kormány kimondottan ellenezte, miképpen a Magyarok Világszövetségének népszavazási kezdeményezését sem karolta fel, inkább akadályozta. Szávay szerint Martonyi még 2009-ben is határozottan elutasította a kettős állampolgárság gondolatát.

Átvertek bennünket a szerbek?

A Fidesz és a KDNP óriási külpolitikai sikerként könyvelte el a szerbiai restitúciós törvény elfogadásának meggátolását, míg a Jobbik képviselője szánalmas, sunyi balkáni átverésről, egyértelmű kudarcról beszélt. Csupán arról van szó, hogy a bizánci és nem európai politizálást folytató szerbek odadobták csontként a magyar diplomáciának az említett törvényt, hadd rágódjon rajta. Később látszólag meghátráltak, visszavonták a törvényt, így Magyarország nem vétózta meg Szerbia előcsatlakozási tárgyalásainak megkezdését az EU-val. Hasonló hibát követett el a kormány 2005-ben, amikor nem támasztott kifogást Románia uniós csatlakozása elé.

A jobbikos felvetéssel részben Kőszegi és Kalmár is egyetértett, viszont szerintük az ilyen radikális politizálás jelenleg nélkülözi a politikai érzékenységet és további frontokat nyit, ami a mostani kormány számára nem éppen elfogadható. A kormánypártok képviselői szerint a magyar kormánynak csak határon túli magyar pártokat kell támogatnia etnikai alapon, mert a Híd-Most-típusú politikai tömörülés tulajdonképpen a magyarok asszimilációját segíti elő. A jobbikos vendég egyenesen mételynek nevezte az említett szlovákiai pártot, amelyet karanténba kéne zárni, mert az együttélés általuk történő erőltetése tulajdonképpen lehetetlenné teszi a valódi érdekképviseletet.

Kit támogasson a magyar kormány?

Kozma és a közönség jó néhány tagja ezzel messzemenően nem értett egyet, sőt a szocialista politikus egyenesen veszélyesnek találta a határon túli magyar pártok belügyeibe való beavatkozást, mert az többszörösen megbosszulhatja magát. Nekik elsősorban a többségi nemzet képviselőivel kell megállapodniuk, mert a kisebbségi jogokat csak úgy tudják érvényesíteni, kiharcolni az autonómiát, ha a többségi nemzet is támogatja őket ebben.

Több kérdés hangzott el a közönség soraiból. Voltak egészen szélsőséges, már-már gyűlöletkeltő vélemények, megfogalmazások a kommunistákra vonatkozóan (akik nem emberek, csak annak látszanak, és be kellene tiltani utódjukat, az MSZP-t) provokatív kérdésfelvetés, hogyan gondolta Szávay, amikor állítólag azt nyilatkozta, hogy a zsidókat nem látjuk szívesen, mert ők gyarmatosítják Magyarországot, továbbá az etnobiznisz is az ő tevékenységükhöz fűződik. A jobbikos képviselő tagadta, hogy ilyeneket mondott volna, de a kérdező hölgy hajthatatlan maradt. Ha a szomszédos vendéglőben nem kezdődött volna meg az élő koncert, a vitaest valószínűleg 9-kor sem ér véget.

Hírzóna

A juhászok életét mutatták be Makó-Bogárzóban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Az érdeklődők megtudhatták azt is, hogyan lesz a juhtejből gomolya.

Tovább olvasom

Hírzóna

Diákokat okítottak a vásárhelyi állatmentők

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

És sünt is mentettek.

Tovább olvasom

Hírzóna

Az ’56-os forradalomra emlékeznek Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Október 16-án, szerdán, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karon.

Tovább olvasom

Aktuál