Egyetem

Gombákat támadó penészgombákat vizsgálnak szegedi biológusok

Gombákat támadó penészgombákat vizsgálnak szegedi biológusok

2012. április 18., szerda
Gombákat támadó penészgombákat vizsgálnak szegedi biológusok

A Trichoderma nemzetségbe tartozó, agresszív fonalasgombák komoly károkat okozhatnak a mezőgazdasági gombatermesztésben; a Szegedi Tudományegyetem munkatársai a megelőzési és védekezési lehetőségek után kutatnak.

A gombatermesztésben jelentős károkat okozó, ún. "zöldpenész" tünetegyüttes kialakulásáért a Trichoderma nemzetségbe tartozó fonalasgombák tehetők felelőssé. Az elmúlt években a hazai gombatermesztők a zöldpenészes megbetegedés megjelenését és terjedését észlelték csiperkén és laskagombán, ami agresszív Trichoderma törzsek hazai megjelenésére utal. A zöldpenész verseng a termesztett gombákkal és eldeformálja azok termőtesteit, súlyosan károsítva ezzel az étkezési célokra termesztett gombaállományt. Az SZTE TTIK Mikrobiológiai Tanszékének munkatársai –

Kredics László

egyetemi adjunktus vezetésével – magyarországi, valamint egyéb európai országokból és Iránból származó csiperke-, shiitake- és laskagomba-minták vizsgálata révén próbálták meg azonosítani az agresszív Trichoderma fajokat és a fertőzés lehetséges forrásait. A szegedi kutatók 237 Trichoderma törzset izoláltak a vizsgált mintákból. Eredményeik alapján a termesztett csiperke zöldpenészes fertőzését Magyarországon a Trichoderma aggressivum f. europaeum okozza, míg a laskagomba zöldpenészes megbetegedéséért a T. pleurotum és T. pleuroticola nevű fajok felelősek; utóbbiról ugyanakkor bebizonyosodott, hogy a shiitake- és csiperketermesztésre is veszélyes lehet. A csoport igazolta, hogy a laskagomba zöldpenészes fertőzésének terjesztésében szerepet játszhatnak a termesztőtelepeken jelenlevő rovarok, és azonosították a fertőzés egy lehetséges forrását is: a T. pleuroticola faj ugyanis előfordul a vadon termő laskagomba természetes környezetében. A projekt egyik fő célja, hogy a kutatók hasznos információkkal szolgálhassanak a zöldpenész elleni hatékony megelőzési stratégiák és védekezési eljárások kidolgozásához. A szegedi biológuscsoport behatóan tanulmányozta, hogy az agresszív Trichoderma törzsek növekedését hogyan befolyásolja a környezeti körülmények (hőmérséklet, pH-érték, nedvességtartalom) változása, és hogy vannak-e olyan viszonyok, melyek a penészgombák számára nem, de az étkezési célból termesztett gombák számára megfelelőek. Az eredmények alapján a zöldpenészt okozó Trichoderma fajok rendkívül szívósak, gyakorlatilag bármilyen, a termesztett gombáknak kedvező hőmérsékleti és pH-értéken képesek a növekedésre. A laskagomba esetében a kutatók azt tapasztalták, hogy az első termesztési szakasz (az ún. átszövetés) utáni fázisban 15-18°C közötti hőmérséklet és 8-9 közötti pH-jú termesztési alapanyag alkalmazásával valamennyire lassítható a penészgombák növekedése. Az elvégzett kísérletek alapján ugyanakkor bizonyos gombatermesztésből izolált baktériumok ígéretes lehetőségnek tűnnek a zöldpenésszel szembeni biológiai védekezés céljaira – ezzel kapcsolatban azonban még további vizsgálatokra van szükség. A Trichoderma gombákkal kapcsolatban mindenképp érdemes még megemlíteni, hogy bár az előzőekben bemutatott fajok rendkívül kártékonyak (sőt, ritkán ugyan, de némelyikük például legyengült emberi szervezetbe kerülve akár súlyos betegségeket vagy halált is okozhat), a nemzetségbe tartozó fajok közül néhány éppen hogy növényvédelmi célokra (növénykórokozó gombák vagy fonálférgek elleni hatékony, környezetkímélő biológiai védekezésre) alkalmazható – utóbbi tématerülettel kapcsolatban az SZTE Mikrobiológiai Tanszékén szintén kiterjedt kutatások folynak.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.