Juharfák vigyázzák a hősök álmát Dorozsmán + FOTÓK, VIDEÓ

Szombaton délelőtt Kiskundorozsmán, a Hősök Ligetében, az épülő Kálváriánál 16 darab fát (gömb juhar) ültettek el a hozzátartozók az I. világháborúban hősi halált halt katonák emlékére.

A stációk körüli fák nagyon rossz állapotban voltak, fennállt a veszély, hogy a most felújított/épített stációkra rászakadnak, ezért a helybeliek szakvéleményt és engedélyt szereztek be a fák kivágására. Ez márciusban meg is történt. A hagyományok folytatásaként a Hősök Ligetében minden egyes fa az I. világháborúban hősi halált halt katonák emlékét őrzi. A rossz állapotban lévő, elszáradt fákat pótolni kellett, ezért került sor a mostani faültetésre, hangsúlyozta

Kosik Dénes

fideszes önkormányzati képviselő. Néhány nap alatt minden fa elkelt, mert a művelődési ház vezetője,

Hajdú Géza

közzétett egy felhívást, amennyiben valaki úgy érzi, hogy szeretteinek ilyképpen kíván emléket állítani, akkor megteheti. A hagyományok tiszteletének, a dorozsmai identitás megtartásának, a közösség erejének ékes bizonyítéka ez az akció, szögezte le

Mihálffy Béla,

Kiskundorozsma másik fideszes önkormányzati képviselője. A Hősök Ligetében található felépítmények mind közadakozásból épültek meg, a fák ültetése is most ilyen vállalkozás. Összesen több mint 5 millió forintot tudtak áldozni erre a célra a helybeliek még ilyen nehéz gazdasági helyzetben is. Hogy miért éppen faültetés mellett döntöttek a dorozsmaiak? Ahogy az egyházközösség vezetője is elmondta, aki fát ültet, az jövőt ültet. Amikor létesült a liget, annyi fát telepítettek, ahány hőse volt az első világégésnek. Ez meg a másik ok, ami miatt pótolni kell a kiszáradt, kipusztult fákat.

A Kálvária temető története

A történetírás szerint a ligetben található Fogadalmi kápolnát az 1831-es kolerajárvány elmúlta után építették. A kápolna és a körülötte lévő földterület, mintegy három hektár az egyházközség tulajdonában van. 2006-ban az önkormányzat megrendelésére kertészeti tanulmányterv készült, mely kiterjedt az állapotfelmérésére, az elvégzendő munkák meghatározására és ütemezésére. Az Szegedi Építési Szabályzat szerint a hely természetvédelmi területnek számít. A liget valaha temető volt, melyet Kálvária temetőnek neveztek.

A kápolna elé 14 stációt építettek, melyek 1931-ig álltak. (Ebben az évben lett az öreg temető a Hősök Parkja is, a több mint háromezer katonai szolgálatot teljesítő I. világháborús helyi lakó emlékére.) A temetőt 1889-ben lezárták, de a közepére épített kápolnát és a 14 stációt meghagyták.

Minden évben, a szeptember 15-höz közeli vasárnapon búcsúmenetben vonulnak a hívők a templomból a kápolnába, ahol prédikációt és szentmisét tartanak a település áldozataira emlékezve. Ezt hívják „Kisbúcsúnak”. 1928-ban a község mérnöke –

Farkas Antal

– készített egy ún. „parkírozási” tervet. Ebbe a tervbe a meglévő stációk elhelyezése

Sztriha Kálmán

szerint nem volt beilleszthető, ezért újakat építettek. A régiek téglaanyagát felhasználták, a stációk képeit pedig a pécsi Zsolnay-féle majolikagyárban készíttették. Önkormányzati képviselők és magánszemélyek is támogatták a megrongálódott és hiányzó stációk javítását, pótlását, egy magánadakozó pedig jelentősebb összeget ajánlott fel a kápolna rendbehozatalára. Az egyházközség az önkormányzattal karöltve évek óta a kápolna és a stációk teljes körű helyreállításán dolgozik. Mihálffy képviselő úr elmondta, a felújítás során a kápolnához vezető utat nem betonozzák le, hanem sárga keramitkockával rakják ki. A szeptemberi búcsúra minden egyéb munkálattal el kell készülniük. A püspök urat szeretnék felkérni, hogy az ünnepségen szentelje föl az immár teljesen megújult kápolnát és a Kálváriát.

Nézze meg a Telin TV videóját is (Szeged Ma hírműsor, 2012. április 16.)!

http://www.youtube.com/watch?v=fwaC383paIU