//

A hungarikumtörvény elfogadása mérföldkő a jogalkotásban

Cikkünk frissítése óta eltelt 9 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény megszavazásával, amellyel gondoskodni kíván az értékek védelméről, mérföldkőhöz érkezett a magyar jogalkotás – hangsúlyozza a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) annak kapcsán, hogy az Országgyűlés hétfőn négypárti egyetértéssel – 304 igen, 5 LMP-s tartózkodó szavazat mellett, ellenszavazat nélkül – megszavazta a hungarikumtörvényt.

A szaktárca az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében emlékeztet arra, hogy a törvényt széleskörű egyeztetés mellett dolgozták ki. A társadalmi szervezetektől, a civilektől, a tudományos és a néprajzos műhelyektől érkezett több száz észrevétel közül a törvényjavaslatot előkészítő vidékfejlesztési tárca számosat beépített a javaslat szövegébe.

A közlemény ismerteti: jogszabály meghatározása szerint a hungarikum olyan kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye. A hungarikumokat a jövőben védjegy jelöli. Nemzeti értékeinket a Hungarikum Bizottság által működtetett Nemzeti Értéktár tartja nyilván.

A magyar nemzeti értékek körébe sorolhatók a magyarsághoz kapcsolódó tárgyak, a szellemi és kulturális javak, a szokások, a jelképek, a nemzettudatot megtestesítő alkotások. Az alulról felfelé épülő rendszer, az úgynevezett “Magyar Nemzeti Örökség Piramis” alapján gyűjtik és választják majd ki az arra hivatott bizottságok nemzeti értékeket és a hungarikumokat.

A Hungarikum Bizottság feladata lesz a helyi és ágazati értéktárak összesítésével a Magyar Értéktár működtetése. A grémiumban elismert közéleti szereplők döntenek a Magyar Értéktárban nyilvántartandó nemzeti értékekről és a hungarikumokká nyilvánításról. A Magyar Értéktár legjavából választják ki azokat a jellegzetes magyar értékeket, amelyek hungarikum-tanúsító védjegyet kaphatnak.

A magyarságtudat erősítése, a határon belüli és a külhoni magyar közösségek összefogása érdekében, valamint a szellemi, tudományos, kulturális és művészeti értékek számbavételének törvényi szabályozásával régi adósságát törlesztette a törvényhozás – jegyzi meg a közlemény.

Default thumbnail
Előző sztori

A költészet napja - Szinte mindenki versel Szegeden

Default thumbnail
Következő sztori

Réthelyi nem fogadta el a Semmelweis Egyetem rektorának lemondását

Legutóbbi hasonló cikkek