Egyetem

Jól érzi magát az első magyar műhold

Jól érzi magát az első magyar műhold

2012. március 5., hétfő
Jól érzi magát az első magyar műhold

Változatlanul jól érzi magát az első magyar műhold, a Masat-1 - tájékoztatta Gschwindt András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) docense, a BME Űrkutató Csoportjának vezetője hétfőn az MTI-t.

A BME által készített kisméretű, egy kilogramm tömegű, kocka alakú pikoszatellit az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén, nyolc másik műholddal február 13-án startolt a kouroui (Francia Guayana) űrközpontból, Dél-Amerikából. Pályára állását követően saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat gyűjt, de a fedélzeten félaktív mágneses stabilizáló rendszert is elhelyeztek, amelynek segítségével a Földről távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni. "Olyan szerencsés a pályája, hogy hosszú időn át, naponta körülbelül 1 óra 20 percen át láthatjuk Magyarországról. Ez messze kedvezőbb, mintha az eredeti tervek szerint indiai vagy orosz hordozórakétával állították volna pályára" - hangsúlyozta Gschwindt András, hozzátéve, hogy ily módon egyrészt a tervezettnél sokkal több adatot tud közvetlenül gyűjteni a BME csapata, másrészt - ha bármi gond adódna - hosszú időtartományban tudják befolyásolni a műholdat. "Nagyon jó a kapcsolat, a Masat-1 az első vezérlőjelre +ugrik+" - fogalmazott a BME docense, aki azt is elmondta, hogy immár százhúsz felett van a magyar műholdat megfigyelő külföldi rádióamatőrök száma. Legutóbb bolíviai megfigyelők csatlakoztak, rövidesen pedig Kubából várnak beszámolókat. "Változatlanul igen sok adatot kapunk, ami nagyon örvendetes, hiszen ezekből tudjuk követni, hogy mi történik a műholddal, amikor nem Magyarország felett tartózkodik. Az adatokat majd később dolgozzuk fel, jelenleg megfigyeljük a műholdat" - jegyezte meg Gschwindt András. Mint kifejtette, már több érdekes változás is bekövetkezett. A napelemmel működő Masat-1 a 102 perces pályájából immár 30 percet halad a Föld árnyékában, és március 15-ig egyre hosszabb időt tölt majd sötétben. Ennek megfelelően elsősorban az átlaghőmérsékletet, valamint a legnagyobb tömeget képviselő akkumulátor hőmérsékletét figyelik. A műhold pályára állásakor az akkumulátor hőmérséklete 25-27 Celsius-fok körül volt, jelenleg pedig 5-6 fok. "Most volt az első alkalom, hogy kissé csökkent az akkumulátor feszültsége, mivel energiája egy részét fűtésére használja. Ez nem jelent semmit, olyan jelentéktelen a csökkenés, amelyet pályája napos részén pótol. Tervezési szempontból nem engedjük 5 Celsius-fok alá a lehűlésre érzékeny akkumulátor hőmérsékletét. Hőérzékelővel láttuk el, így amikor 5 fok alá hűlne, elindítja a fűtést. Összesen egy olyan beszámolót láttam, amely Jakutföldről érkezett, és 4 fokos hőmérsékletet regisztrált. A következő pályán azonban már 7 fokra ment fel az akkumulátor hőmérséklete, tehát elindult a fűtés. Akkor lenne kritikus a dolog, hogyha az akkumulátor hőmérséklete a nulla fokot közelítene meg" - magyarázta a szakember. Lassult a műhold pörgése a kiválóan működő passzív stabilizáló rendszernek köszönhetően. "Nagyjából beállt a Föld mágneses terébe. A lassulás előnyös a számunkra, ugyanakkor az is fontos, hogy ne szűnjön meg teljesen. Amennyiben megszűnne a pörgés, a Nap a műholdnak csak az egyik oldalát világítaná meg, amely túlhevülne" - fogalmazott a tudós, hozzátéve: még nem lehet tudni, hogy sok előzetes vizsgálat után a csapat mikor aktivizálja a stabilizáló rendszert. "A rendszerrel megkíséreljük úgy beállítani a műholdat, hogy számunkra kedvező helyzetbe álljon be, és kedvezően pörögjön. Ez az egyik fő kísérlet, amelyet a műholddal elterveztünk" - fedte fel.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.