Egészséges pékáru, sütemény és étolaj a szegedi gabonakutatóból + FOTÓK

Cikkünk frissítése óta eltelt 10 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Bölcs öregeink azt mondták, a gabonát bőrben kell eladni. A szegedi gabonakutató szakemberei is ez irányban haladtak, amikor rájöttek, hogy a gabonanemesítésen túl az általuk előállított termékeket feldolgozott formában is érdemes piacra vinni. Így kezdtek saját alapanyagból a cukorbetegek és gluténérzékenyek számára is fogyasztható kenyeret, édes és sós péksüteményt sütni, valamint napraforgóból és olajlenből hidegen sajtolt étolajat előállítani.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a minapi gabonakutatóban tett látogatása alkalmából az intézet szakemberei bemutatták a vendégeknek az árpából, zabból, tritikáléból, kölesből, rozsból, hajdinából, cirokőrleményből, feketezabból, rizslisztből, kukoricalisztből készült finomabbnál finomabb falatokat, amelyek ránézésre semmiben nem különböztek egy hagyományos cukrászdai kínálattól, csak ezek a sütik egészségesebbek, ugyanis jóval kevesebb cukrot tartalmaznak, és szinte semennyi adalékanyag, színezék, ízfokozó nincs bennük, annál több természetes anyag.

Az alapanyagok felhasználása rendkívül sokrétű

Ács Péterné, a gabonakutató tudományos munkatársa, a liszttechnológiai labor vezetője elmondta, jó éve foglalkoznak a tritikálé sütőipari termékekben történő felhasználásával. Három olyan tritikálé fajtát nemesítettek, amely sütőipari vagy más élelmiszer-ipari felhasználásra is jó alapanyag lehetne. Az eddigi laboratóriumi és ipari kísérletek alapján kiderült, hogy nagyon jó összetétellel rendelkeznek ezek a fajták, megfelelő technológiák alkalmazásával pedig kiváló sütőipari tulajdonságokkal bírnak. A gabonakutató laborja a minősítéssel, a felhasználási lehetőségekkel, ajánlással kapcsolatban nagyon jól áll, ehhez rendelkeznek műszerekkel, partnerük pedig a segítségükre lehet abban, hogy az ipari technológiát hozzáfejlesszék. Hogy mikor lesz piacosított termék ebből a kísérletből, azt nem tudni. Ahhoz pénzre lenne szükség, hogy véglegesítsék a technológiát, a keverési arányokat, illetve kialakítsanak olyan lehetőségeket, amelyekkel az előállított lisztkeverékek aztán pékipari termékként a sütödék felé kiszolgálásra kerülhetnek.

A szakember megerősítette, hogy az alapanyagok felhasználása rendkívül sokrétű: lehet sütőipari, tésztaipari, kekszipari és otthoni, háztartási felhasználású is. „A termékek tömeges elterjedése, a kenyérben történő mindennapi használata az iparhoz köthető. Tehát ipari technológiákról nem mondhatunk le, ipari partnereket mindenképpen keresünk” – erősítette meg Ács Péterné. A termékfejlesztés jelenleg ott áll, hogy ebben a hónapban nyújtottak be egy nagyobb pályázatot, hogy a hiányzó pénzforrásokat megteremtsék a program véghezviteléhez.

Életre való, piacképes vállalkozások

no images were found

A szakember szerint úgy lenne legcélszerűbb hozzálátni a termeléshez, hogy a kutató fajtáinak felhasználásával, a kutatói know-how továbbadásával és megfelelő szakembercsoportok bevonásával kiépíteni egy franchise-rendszert. Életre való és piacképes vállalkozásnak ígérkezik a beruházás.

Áy Zoltán kutatófejlesztő mérnökként dolgozik a gabonakutató ipari növények főosztályán. Tőle megtudtuk, hogy a hidegen sajtolt prémium minőségű étolajok gyártása kétéves fejlesztési múltra tekint vissza. A növényi olajok minőségét elsősorban a növényfajta határozza meg. Növénynemesítéssel viszonylag tág határok között változtatható, milyen minőségű lesz az adott étolaj, amely nagymértékben függ a benne lévő zsírsavak összetételétől és az E-vitamin tartalomtól. Többnyire olyan olajok kaphatók a boltokban, amelyek extrahálással, azaz nagyipari módszerekkel, kémiai oldószeres kezeléssel készülnek. A technológiából kifolyólag az E-vitamint ezekben szintetikusan pótolják a gyártási folyamat végén.

Másrészt olyan fajtákat dolgoznak fel, amiket mi hagyományosnak nevezünk. A magyar mezőgazdaság most még zömmel ilyen hagyományos napraforgóhibrideket termel. Ezekben a zsírsavak közül az olajsav aránya nagyon alacsony, csak 20-25 százalékos. Az ellenpélda az olíva szokott lenni, amelyben az olajsav 80 százalékban van jelen. „ Mi azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy haladjuk meg az olívaminőséget” – újságolja a kutató. Ez sikerült is, most már olyan napraforgó-hibridjük van, amelynek az olajsavtartalma 85-90 százalékos. Ez azért fontos, mert az olajsavnak nagyon sok egészségmegőrző hatása ismert. A nálunk népbetegségnek számító szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére például kiváló.

A hazai olaj jobb, mint az olíva

no images were found

A másik kísérlet az olajlen nemesítéshez kapcsolódik. Itt az omega-3 zsírsav-tartalom a kiemelkedő. Ezzel a projekttel az olívaolajat és a tengerihal-olajat igyekeznek helyettesíteni olyan termékekkel, amelyek Magyarországon olcsón előállíthatók, és a hazai gazdák is rendelkeznek az ehhez szükséges technikai háttérrel, ismeretekkel. A kísérletet eddig egy pályázat finanszírozta, s a gabonakutató mellett részt vett benne egy vállalkozó is Nagymágocsról. A technológiáról tudni kell, hogy a hidegen sajtolással alacsony az üzemi hőmérséklet, nem bomlanak el a jótékony hatású érzékeny vegyületek.

A miniszterrel való beszélgetés folyamán fölvetődött annak lehetősége, hogy a gabonakutató a jövőben nemcsak vetőmagokkal szeretne megjelenni a piacon, hanem feldolgozott termékekkel is. Ígéretet kaptak arra, hogy kidolgoznak ehhez szükséges pályázati hátteret, mert önerőből ez egyelőre nem megy. Ha minden igaz, akkor a minisztérium segítségével lehetőség kínálkozik a jövőben arra, hogy beinduljon az intézetben a péksütemények és az étolaj nagyüzemi gyártása.

Ehhez, mint megtudtuk, egy hidegen sajtoló gépsor kell, egy szűrő, egy kicsomagoló berendezés, meg egy termesztési háttér. A gabonakutatónak kb. 1300 hektár földje van, amin elsősorban nem árutermesztést folytatnak, hanem vetőmag-előállítást. A vetőmagot ki kell helyezni termelőkhöz, a termést visszavásárolni, majd feldolgozni. A beruházás igénye 20-30 millió forint körüli összegre tehető. Piaca mindenképpen lenne. Áy Zoltán szerint a hazai piacon az olívaolaj és a hagyományos olaj között kell belőni a termék árát, mert csak így lehetne eladni. Három napraforgó és két olajlen fajtából állítanák elő a prémium kategóriás étolajat. A nagyobb volumenű termelés beindításához még legalább másfél évre van szükség, hiszen a vetőmagokat is fel kell szaporítani hozzá. A kezdő kapacitás napi 600-800 liter között mozogna, ami aztán bővíthető lenne akár 4-5 ezer literig.

no images were found

Előző sztori

Ezen a napon… – március 6. + FOTÓK, VIDEÓK, PANORÁMÁK

Következő sztori

Gyógyteákkal a megfázás ellen + VIDEÓ