Írjon nekünk

Kultúra

’48-ról, rendületlenül + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerdától láthatja a nagyközönség az egykori Aradi Ereklyemúzeum páratlan gyűjteményének egy részét a Móra Ferenc Múzeumban – ennek előszobájaként látogatható január vége óta a Hazádnak rendületlenül kiállítás, mely a múzeum 1848/49-es anyagából válogat, és interaktív módon lehetőséget nyújt arra, hogy az érdeklődők egy-egy fotó erejéig honvédeknek érezhessék magukat.

Kezdjük a nagyokkal: a ’48-as szegedi események jeles szereplője, Osztróvszky József politikus, a nemzetőrség tisztje Kátay Lajos képén látható. Mellette Korda János, aki a szegedi nemzetőrség parancsnoka volt, egyébként Vedres István veje, ugyanakkor nem szegedi születésű. Gyors karrierjét vélhetően szerencsés házasságának is köszönhette. 1839-ben nemességet kapott, érdekesség, hogy ’48-ban már lázad a nemességet adományozó hatalom ellen – mutatta be portálunknak a tárlatot Magyar András, a képzőművészeti osztály gyűjteménykezelője. Később mindketten fogságba estek.

A farkas nemzetiszín fogai

Tóth-Molnár Ferenc akvarelljei következnek a sorban, melyeken a szegedi polgárőrök, nemzetőrök és honvédek elevenednek meg. Tóth-Molnár Kacziány Ödön tanítványa volt, és Szeged város segítségével kijutott Münchenbe Hollóssy Simon iskolájába, de Nagybányán is festett, végül Berlinben telepedett le, ahol karikatúrákat és reklámgrafikákat is készített.
A falakról a tárlóba téved szemünk: zászlódarabok, köztük a trikolór, melyet inkább a polgári életben használták, hadi zászlókra jellemzőbb volt a farkasfogazatú minta. Ilyet láthatunk a honvédvadász-zászlóalj lobogójának megmaradt sarkán is: fehér alapon piros-zöld fogak. A zászló mint nemzeti jelkép használata ’48-ban erősödött meg igazán, a szabadságharc leverése után tiltott volt, egészen a kiegyezés utáni évekig.
A sarokban eredeti szegedi polgárőr egyenruha és huszárcsákó. Magyar András elmondta, Szeged nagyon gyorsan reagált a pesti eseményekre, hamar felállt a nemzetőrség, a helyi városrészek ugyanis jól működő polgárőrséggel rendelkeztek.

Császári dob, kiegyenesített kasza

A két oldal fegyverei tudatos kontrasztot képeznek a kiállításon. Ennek szép példája a szőregi csatából maradt, igen jó állapotban megőrződött császári dob és a korabeli kiegyenesített kasza. A numizmatikai gyűjteményből Ujszászi Róbert által összeállított tárlóból természetesen nem maradhatott ki a Kossuth-bankó, melynek kezdetben nem volt nemesfém fedezete, utalványok vásárlásával teremtették meg az értékét. Ekkor jelennek meg a magyar feliratú érmék is. Tóth István, a történeti osztály muzeológusa korabeli fegyvereket válogatott az anyaghoz. Egymás mellett sorakozik egy lengyel légiós tiszti szablya, valamint egy 1837 mintájú kard, mely jellegzetes darabja a szabadságharcnak, ez alapján készült a Kossuth-kard. Végül egy 1824 mintájú lovastiszti szablyát is látunk, alattuk préseltszaru lőporadagoló, Pápáról származó 1848-as pereckulacs, valamint karabély, illetve lovassági pisztoly, melyet láthatóan kiegészítettek. ’48-ban mindent előszedtek, amit a raktárból elő lehetett ásni, és mindent megbuheráltak, hogy működőképes fegyver legyen – tudtuk meg kísérőnktől. Egy üvegvitrinben csodájára járhatunk egy arany Kossuth-nyakkendőtűnek, mely 88 milliméter hosszú, és tömege mindössze két és fél gramm. Különlegessége, hogy a tű gömbjében egy beépített nagyító alatt Kossuth Lajos parányi arcképe látható az 1850-es évekből.

Rendületlenül

Egy ismeretlen festő a világosi fegyverletételt örökítette meg, általános feldolgozásban, a festmény alatt egy másik kép, a szőregi csatát megelőző jelenetet ábrázol. 1849. augusztus 3-án Haynau bevonul Szegedre. A képen a Tiszán való átkelést látjuk, nagyon szerény csatározások zajlottak csak itt, könnyen átadták a várat.
Megcsodálhatunk egy tablót is, amely 1878-ban, a szegedi nagyárvíz előtt készült, a szegedi illetőségű III. Honvédzászlóalj megalakulásának harmincadik évfordulójára. Érdemes őket összevetni Plohn József fényképésznek az 1848-as veteránokról 1904-ben készített fotóival, melyeket a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumtól kölcsönzött a múzeum: 10 nagyméretű kép mellett digitálisan mind a 154-et megtekinthetik az érdeklődők. Széles volt a szabadságharc bázisa: a jól szituált polgártól a béresig láthatunk egykori honvédeket, vannak még olyanok, akik ekkor is a honvéd atillát viselték. Nézzük meg az arcokat! – hívta fel a figyelmet Magyar András. Közel hatvan év után is még mindig fantasztikus tartásról tanúskodnak, közülük sokan egy kaszával szálltak szembe a korszerű fegyverekkel ellátott császári erőkkel. „Én ezeken az embereken látom a rendületlenséget” – magyarázta Magyar András a kiállítás címét.

Puska, ágyú, sátor

A kiállítás másik oldala abszolút a látogató terepe. Felölthető korabeli egyenruhák, kézbe vehető fegyvermásolatok, kipróbálható sátor. A mai katonai viseletben a terepszínek dominálnak, a honvédseregek viszont igen változatos színben pompáztak. A Szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület videóján nyomon követhetjük a táborba vonulást, a táborépítést, a gyakorlatozást és a golyóöntést; kétszemélyes legénységi sátrukban leheveredhetünk egy szalmazsákra. A falon látható hadi viseletek közt Magyar András egyre külön felhívta a figyelmet: szürke egyenruha zöld paszományzsinórral és tollaskalappal. Ők a zászlónál már említett honvédvadász-zászlóalj. Huzagolt fegyverrel voltak ellátva, amely inkább alkalmas volt céllövészetre, mint a sima csövű muskéták és karabélyok. A huzaggal csökkent a röppálya, a kalibert is tudták csökkenteni a korábbi 17-18 mm-es ólomgolyót 13 mm-ig, így nőtt a lőtávolság. A szabadságharc idejében terjednek el az Augustin-féle gyutacsos perkussziós fegyverek. Ezek begyújtása kémiai módszerrel történik, egy kicsi rézhenger durranóhigannyal (higany-fulminát). Korábban a puskák kováslakatúak voltak, melyek mechanikai gyújtással működtek: egy acélserpenyőre rácsapott kova szikrája gyújtotta be a lőport.
A falakon megtaláljuk a szőregi csata térképét, hadműveleti vázlatokat. A terem közepén Bolgár József tüzér-hagyományőrzőtől egy háromfontos ágyút kapott kölcsön a múzeum.
Bizony 14-15 éves tüzérek is előfordultak a csatatéren, a budapesti, később Nagyváradra áttelepített fegyvergyárban pedig 10-12 éves gyerekek készítették a töltényeket, különösen a szabadságharc utolsó szakaszában, amikor már mindenki talpon volt a hazáért.

Kommentek

Hírzóna

A múlt századi szegedi női fotós, Bäck Manci képeit láthatjuk a Reök-palotában

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Érzékeny szépségű portréiból, művészi aktjaiból készítettek válogatást.

Tovább olvasom

Kultúra

Darvasi László az év írója

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

A közönség szavazatai alapján nyert Arany Medál-díjat a szegedi író.

Tovább olvasom

Kultúra

Messiás született, ki jövendöltetetett – Kiállítás nyílt a Dóm látogatóközpontban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Az időszaki kiállítást január 6-ig lehet megnézni.

Tovább olvasom

Aktuál