Közélet

Egy év múlva kezdődhet az ELI szegedi részlegének építése (FRISSÍTVE) + FOTÓK

Egy év múlva kezdődhet az ELI szegedi részlegének építése (FRISSÍTVE) + FOTÓK

2012. január 16., hétfő
Egy év múlva kezdődhet az ELI szegedi részlegének építése (FRISSÍTVE) + FOTÓK

Az ELI építési fázisa ez év végén, legkésőbb 2013 elején indul – hangzott el azon a partnerségi fórumon, melyen ismertették a projekt stratégiai környezeti vizsgálatának eredményeit.

Az uniós döntése alapján az Extreme Light Infrastructure, vagyis az ELI központjai hazánkon kívül két országban, Romániában és Csehországban épülnek meg 2015 december végéig. Ezek egymást kiegészítő tudományos programokat fognak végezni a lézertechnológia területén. A helyszínenkénti tervezett körülbelüli költségvetés 245 millió euró. A fórumon elhangzott, hogy a szegedi központ egy 100 hektáros, barnamezős területen, az egykori szovjet laktanya 10 hektáros részen épül fel. „Jól áll a projekt, a feladatokat határidőben tudjuk teljesíteni” – szögezte le

Lehrner Lóránt

. Az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójától megtudtuk, jelenleg a tervezési közbeszerzési pályázatnak a végigvitele zajlik. „Ez egy kétfordulós pályázat, nagy érdeklődés kíséri. Bízom benne, hogy a pályázat nyertesének a munkájával március végére teljesíteni tudjuk a kötelmeinket, a vizsgálati és pályázati dokumentációval el tudjuk küldeni az anyagunkat Brüsszelbe” – tette hozzá. Lehrner Lóránt szólt a szigorú műszaki feltételekről is. A lézerberendezésnél fontos a rezgésmentesség, illetve az épület mechanikai stabilitása is meghatározott, akárcsak a hőmérséklet és a páratartalom. „24 órán belül fél Celsius fokos eltérések lehetnek a kisegítő laboratóriumokban, míg a fő lézertermekben és a kísérleti területen a hőmérséklet ingadozás nem haladhatja meg a 0,3 Celsius fokot” – mondott példát az ügyvezető a szigorú előírásokra. Az Európai Unió írja elő, hogy stratégiai környezet vizsgálat (SKV) készüljön – tájékoztatta portálunkat

Pálvölgyi Tamás

SKV szakértő. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem környezet-gazdaságtan tanszékének a docense elmondta, ennek elsődleges célja a tervek, programok, koncepciók környezeti és fenntarthatósági szempontok értékelése. „Elmondhatjuk, hogy a beruházás környezeti szempontból egyértelműen hasznos. Számos javaslatot tettünk, amivel az esetlegesen kedvezőtlen környezeti hatások mérsékelhetők, illetve javíthatók. Ilyen például a létesítmény épületeinek zöldépület-jellegének erősítése” – mondta el a szakember. Lényeges, hogy a kivitelezés során jelentősebb a tehergépjármű forgalom, bontási hulladék keletkezik, ezek minimalizálására vagy épp újrahasznosítására is tettek javaslatot a szakemberek, illetve egy sugárzásvédelmi terv kidolgozására is. „Megfogalmazott ajánlásaink a tervezőnek szólnak, hogy a megvalósítás további fázisaiban mérlegeléssel döntést hozhasson. Nem kötelező figyelembe venni az általunk leírtakat, az SKV célja, hogy adjon úgymond egy étlapot, egy lehetőségi listát a tervezőnek” – fogalmazott. Pálvölgyi Tamás hangsúlyozta, az általuk megállapított esetlegesen kedvezőtlen hatások a kivitelezés során jelentkezhetnek, a beruházás összességében hasznos. Az SKV után következő lépésként előzetes környezeti vizsgálat fog elkészülni, amit szintén jogszabály ír elő. Ezzel kapcsolatban

Varga József

SKV szakértő elmondta, ez azért szükséges, mert a területhasználat meghaladja a három hektárt. Ez, a telephely konkrét adottságait és az oda kerülő infrastruktúra és tevékenység kölcsönhatásait célzó vizsgálat február hónapban készül el.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.