Írjon nekünk

Egyház

Amikor áll a bál… – farsangi vidám hetek

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Vízkereszttől hamvazószerdáig (azaz január 6-tól idén február 22-ig) tart az egyházi időszámítás szerint a farsang időszaka, mely a fiatalság legnagyobb örömére a báli szezont is jelenti.

Az organikusan felépülő társadalmakban mindennek megvolt a maga ideje, a munkának, a pihenésnek és a szórakozásnak egyaránt. Korábban bálakat sem úgy rendeztek, mint manapság. Ma már a szót is ritkábban, és inkább elegánsabb, emelkedett hangulatú rendezvényekre használjuk, helyette „bulizni”, vagy diszkóba járnak a fiatalok. Az 1940-es évekig a bálaknak volt egyfajta szezonalitása – magyarázta lapunknak Barna Gábor, a Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék vezetője.
A kisebb falvakban, ahol homogénebb volt a társadalom, a báli alkalmaknak a fonók, a 19-20. század fordulójától katolikus körök, vagy művelődési házak, illetve a kocsmák adtak helyet. Nagyobb településeken a 19. századtól fokozatosan és egyre gyarapodó számban jelentek meg a különböző egyesületek, melyek vallási, foglalkozási (céhek, ipartestületek) alapon, illetve életkor (cserkészek, illetve Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testülete /KALOT/, Katolikus Asszonyok és Lányok Szövetsége /KALÁSZ/) szerint gyűjtötték egybe az embereket. A 19. század utolsó harmadában már szervezett módon jelentek meg a tűzoltók is, de a kereskedő ifjak, olvasókörök, úri kaszinók, gazdakörök szintén színesítettek a társadalmi palettát. Az egyesületek mind megtartották a maguk farsangi bálját.

Báli rend

Január 28-án a Rotary Club Szeged-Tisza tart jótékonysági bált 19 órától a Tisza Szállóban. Február 4-én a Szeged Első Lions Club is megrendezi jótékonysági bálját 19 órától a József Attila Tanulmányi és Információs Központban. Február 11-én a Grand Caféban a VI. Nemzetközi Bajuszparti és Farsangra kerül sor. Szintén február 11-én 19:30-tól tartja a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a Hagyományos Nemzetközi Üzleti Találkozóját, a Kamarai Bált a kamara székházában. Február 18-án a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara 19 órától a Fehértói Halászcsárdában rendezi meg a Mérnökbált.
Február 16-án 19 órától az SZTE Mérnöki Kar Mérnökbáljára kerül sor a Pick Étteremben, február 17-én pedig 19 órától rendezik meg az idei Bölcsészbált a Tisza Hotelben. Február 24-én 17 órától VI. Szegedi Nyugdíjas Bál lesz az Üvegvár étteremben.

Táncrendben

Fokozatosan alakultak ki a bál „kellékei” is. Már a 19. századtól táncrendekbe írták az urak a nevüket ahhoz a tánchoz, amelyet az illető hölggyel szerettek volna táncolni. A huszadik század első felében pedig meghívókat küldtek, feldíszítették a termet, meghatározott báli viseletet vártak el, illetve büfét (söntést) állítottak fel a vendégeknek, és fogadtak zenekart is. A fonóban, kocsmában ugyanis még nem nagyon voltak zenekarok, egy-egy hangszeres játékos, dudás, tekerős, tamburás vagy citerás szolgálta ki a mulatni vágyókat. A cigányzenekarok kezdetben a városi vendéglőkben játszottak, majd viszonylag korán, a két világháború között megjelentek a szalonzenekarok is. A mozin keresztül a filmzenék slágerek lettek, megjelentek a tánczenei divatok, a társastáncok a néptáncok mellett: nagy divatja volt a keringőnek, majd jött a tangó, a foxtrott stb.

Álarcban

Bizonyos helyeken a farsangi mulatságok maszkabálakká, álarcosbálokká váltak. A farsangon viselt álarcok persze elsősorban nem a bálakhoz, hanem valamilyen szokáshoz kötődtek. A jelmezviselés részben az iskolai kultúrákon keresztül vált általánossá a 20. század második felétől, mikor a gyerekek öltöttek jelmezt. A szokás gyökere persze sokkal korábbi évszázadokra nyúlik vissza, a felsőbb osztályok elegáns jelmezekben tartott estélyeire.
A farsangi időszak csúcsa a „farsang farka”, azaz utolsó három napja volt: farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd – a legnagyobb bálakat ekkor rendezték. Falun és városban három napon át bálazott a fiatalság, mert tudták, hogy húshagyókedden már éjjel 11-kor véget ér a bál. Ha még éhesek voltak, utoljára ehettek húsos ételt a nagyböjt kezdete előtt.

Rend nélkül

„Napjaink embere erről is megfeledkezett, nem figyelnek rá. Az 1940-es évektől kifejezetten egyház- és vallásellenes légkör uralkodott Magyarországon, ami tudatosan arra akarta kényszeríteni a lakosságot, hogy megszegje a vallás előírásait – például táncoljon nagyböjtben is” – összegzett Barna Gábor. Így a mai ember már egyáltalán nem is érzi ezt bűnnek, a rend megbontásának.
Természetesen nemcsak a farsangi időszakban rendeztek bált, hanem a nagy ünnepekkor (karácsony, húsvét, pünkösd), többnyire azok másodnapján. Alkalmi rendezvényekre került sor a nagyobb munkák befejezésekor is, ilyen volt az aratóbál, vagy a szüreti bál. A paraszti kultúrában a gabonatárolásra szolgáló épület, a csűr elkészültekor „csűrdöngölőt” jártak, hogy a fiatalok táncukkal tömörítsék a földet. A mulatságok tehát egyenletesen megoszlottak az év során, de eleink jól tudták, mikor van, és mikor nincs itt az ideje a táncnak…

Egyház

A reformáció emléknapját ünnepeljük

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Luther Márton a hagyomány szerint 1517-ben e napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára.

Tovább olvasom

Egyház

Erdő Péter: Mindszenty József boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország egykori prímásának mielőbbi boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton Budapesten, a Hit pajzsa díj átadó ünnepségén.

Tovább olvasom

Egyház

Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltánt

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Advent második hetének szombatján, Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltán V. éves szeged-csanádi papnövendéket.

Tovább olvasom

Aktuál