/

Megújul a minorita templom + FOTÓK, VIDEÓ

Cikkünk frissítése óta eltelt 9 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Építésének 250. évfordulójára, 2017-re szeretnék felújítani a szegedi minoriták Szent Miklós-szentélyét. A felsővárosi templom állapotfelmérése már elkezdődött, ennek során altemplomra utaló jeleket fedeztek fel.

Az épület teljes körű, minden szakágra kiterjedő állapotfelmérése zajlik jelenleg – tájékoztatott Darvas Imre okleveles építészmérnök. Október végén hőkamerával vizsgálták meg a falakat abból a célból, hogy a belső oldali falszellőző csatornákat, illetve kürtőket feltérképezzék. A rendház pincéjét is átvizsgálták a szakemberek, s kiderült, hogy a pince templommal határos falában két helyen is utólagos nyílásbefalazásra lehet következtetni.

A felsővárosi minorita, Szent Miklós templom

Már az Árpád-korban is apátság állt a mai templom helyén 1225-ben írt oklevelek szerint, amit a tatárjárás idején, 1241-ben romboltak le. Felsővároson letelepedett domonkos rendi szerzetesek építették a második templomot, az 1300-as években, ami a török uralom alatt semmisült meg. 1739-ben belgrádi ferencesek települtek Szegedre, s 1747-ben rendi kolostort építettek, majd 1754 és 1767 között épült fel a harmadik templom, amit Lechner Vencel tervezett, míg a kivitelezési munkálatokkal Dobi János építőmester volt megbízva. Mindhárom templomnak Szent Miklóst választották védőszentjéül.

A Szegedi Tudományegyetem és az ATIKÖVIZIG munkatársai november elején georadarral is megvizsgálták az épületet. „A padlószint alatt feltételezett épületszerkezetek feltérképezése során a templom hajója alatt teljesen szabályos épületszerkezeteket érzékelt a műszer” – mondta el Darvas Imre. Hozzátette, a vizsgálat kiértékelése még folyamatban van, ám olyan szabályos, mindkét irányban megtalálható raszter szerint ismétlődő szerkezeteket találtak, hogy nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy valamilyen boltozatok, kupolák vannak a jelenlegi padlószint alatt. Legkésőbb fél éven belül kiderül, hogy pontosan milyen alépítmények vannak a föld alatt. Ezután dől el, hogy ezek közül melyeket érdemes feltárni és a hívőknek bemutatni. A templom alatti kriptáról jelenleg azt lehet tudni, hogy 1840-től 1879-ig, a nagy árvízig temetkeztek oda, 39 szerzetes végső nyughelye.

A templom statikai problémái jelentősek, komoly repedések vannak például a boltozaton is. „Nem lehet azonban anélkül felújítani az épületet, hogy ne vennénk tudomást a talajszint alatti részekről” – magyarázta az okleveles építészmérnök. „A szentély-oltár alá nyílás vezet, melyben falazott tégla pillérrészre bukkantunk” – mondott további érdekességeket Darvas Imre. Felvetődött az is, hogy falszakasz esetleg a templom helyén korábban állt középkori templom maradványa. További vizsgálatok szükségesek azonban ennek bizonyítására, az érintett falszakasz műszeres kormeghatározása lenne javasolt a szakember szerint.

A templomszentély külső falának kormeghatározási vizsgálatai is elkezdődtek a régészeti helyszínelés alapján. A padlószint alatt előkerült boltív műszeres vizsgálata is lezajlott, illetve a radioaktív háttérsugárzást is megmérték a szakemberek, ez egyébként a thermolumineszcens vizsgálat részét képezi. Az előzetes vizsgálatok után, a szakértői vélemények birtokában lehet majd csak hozzálátni a részletes tervezéshez, pályázati források kereséséhez.

Tekintse meg a Telin TV Darvas Imrével készített interjúját!

Default thumbnail
Előző sztori

Magunk és mások egészségéért - hangfürdő a Megyeházán + VIDEÓ

Default thumbnail
Következő sztori

Labdarúgás: ifjakkal gyarapodhat jövőre az FK-család + FOTÓK

Legutóbbi hasonló cikkek