Semjén: Hazánk üdvözli Esterházy nemzetközi elismerését

Cikkünk frissítése óta eltelt 9 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Magyarország üdvözli Esterházy János életművének nemzetközi elismerését – közölte Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes csütörtökön az MTI-vel.

“A New York-i Rágalmazásellenes Liga ‘Bátorságért’ járó kitüntetése fontos lépés azon az úton, ami igazságot szolgáltat a fasisztának bélyegzett felvidéki magyar politikusnak. Esterházy János elismerése csattanós válasz volt bizonyos szlovák politikusok támadására” – áll a Miniszterelnökség által az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott, “bízunk abban, hogy ez kitüntetés jótékonyan fog hatni a példamutató keresztény életutat bejáró magyar politikus boldoggá avatási ügyében”. “Elismerésünket és köszönetünket fejezzük ki a Barankovics Izraelita Műhely munkájáért és mindazoknak, akiknek szerepe volt ebben a történelmi igazságtételben” – zárul a közlemény.

Abraham H. Foxman, az egyik legbefolyásosabb amerikai zsidó szervezet, a New York-i Rágalmazásellenes Liga (ADL) országos elnöke csütörtökön New Yorkban adta át a Jan Karski Bátorság és Szolgálat Díjat Giovanni Malfattinak, Esterházy János unokájának.

Abraham H. Foxman kijelentette: Esterházy János gróf egyike volt azon keveseknek, akiknek volt bátorsága ahhoz, hogy nemet mondjon, amikor több mint elegendő oka volt arra, hogy hallgasson. Az ADL még októberben ítélte oda kitüntetését posztumusz Esterházy Jánosnak, aki 1942. május 12-én a szlovák parlament egyedüli tagjaként szavazott a szlovákiai zsidók kitelepítése ellen, és fontos szerepet játszott az üldözöttek menekítésében.

A New York-i ünnepségen részt vett Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke, illetve Tarlós István főpolgármester is.

Esterházy János a két világháború közti Csehszlovákia legjelentősebb magyar politikusa volt. Bár a második világháború alatti szlovák parlamentben ő volt az egyetlen képviselő, aki 1942. május 15-én a zsidóság kitelepítéséről szóló törvény ellen szavazott, a háború után előbb kiadták a szovjet titkosszolgálatoknak, majd a szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte, a vád szerint a fasizmussal való együttműködésért. A szovjet hatóságok 1949-ben visszaadták Esterházyt a csehszlovákoknak. Elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglani büntetést kapott. Csehszlovákia több börtönében raboskodott, majd 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében meghalt. A börtönparancsnok nem adta ki hamvait a családnak.

Szlovákia és Csehország máig nem rehabilitálta Esterházyt, s mindkét országban hivatalosan továbbra is háborús bűnösként tartják nyilván.

Default thumbnail
Előző sztori

Labdarúgás: csatlakozna az élmezőnyhöz a HFC

Default thumbnail
Következő sztori

Az '56-os forradalom leverésének 55. évfordulójára emlékeznek

Legutóbbi hasonló cikkek