Kadarka és pálinka a határon innen és túl + FOTÓK

Gasztronómiai különlegességekkel csalogatná a turistákat a Magyarország-Szerbia együttműködési program legújabb, Egészségedre - Živeli nevű projektje.

A fenti címmel a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében az EU társfinanszírozásával véget ért az a gasztronómiai projekt, mely a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió legújabb tematikus turisztikai kínálatát hivatott megismertetni az unióból érkező vendégek számára. A bor, sör és pálinka, valamint a térség gazdag és változatos gasztronómiája segítségével próbálják idecsalogatni a vidékünket kevésbé ismerő turistákat, akikről köztudott, ha el is látogatnak hozzánk, nagyon kevés időt töltenek vidékünkön. Most összefogtak a két ország idegenforgalommal foglalkozó szakemberei, bortermelői, pálinka- és sörfőzdéi, hogy a bor (különösen a kadarka), a pálinka és a sör középpontba állításával idevonzzák a látogatókat. DKMT Eurorégió korábban már több tematikus körutat is kialakított, amelynek során a térségbe látogatók megismerhetik a szecesszió magyaros irányzatának legszebb épületeit, a Monarchia egykori éléstárának ipari, mezőgazdasági és vízügyi emlékeit, a régió népművészeti kincseit - vagy felfrissülhetnek a térség termálfürdőinek valamelyikében.

Főszerepben a gasztronómia

Most a gasztronómia kapott főszerepet. Tematikus bor, sör, illetve pálinka utakat szerveznek a vendégeknek, akik „turistaútlevéllel” körbejárhatják a programban szereplő pincészeteket, sörgyárakat, tanyákat, vendégházakat, és mindenhol pecséteket gyűjthetnek, amelyek aztán 10 százalékos kedvezményre jogosítják fel a fogyasztókat. A mintegy 150 ezer euróból megvalósult projekt során feltérképezték a térségben élő termelőket, akik közül mintegy ötven neves borászat, pálinka- és sörfőzde kapcsolódott a kezdeményezéshez. A látogatók megismerhetik a kadarka szőlőfajtát és a belőle készült egyedi zamatú, fűszeres, jó ivású bort, összehasonlíthatják a magyar pálinkát, a román cujkát és a balkáni rakiját, és ellátogathatnak a régió több száz éves sörfőzdéjének valamelyikébe is. A másfél éves projekt záró konferenciáján Csókási Eszter, az eurorégió fejlesztési ügynökség igazgatója elmondta, két kiadványt és egy promóciós filmet is elkészítettek. Az első füzet, 5 nyelvű az Élvezetes ízek – kalandos túrák a kadarka, pálinka és sör nyomában címet viseli, a másik pedig egy Gasztronómiai kalauz, amely az említett nedűk felhasználásával készült, és a térségre jellemző gasztronómiai finomságokat tartalmazza. Mindkét kiadványt nagy sikerrel bemutatták a térség különböző vásárain, kiállításain. Hajdu Judit, a BCE Szőlészeti és Borászati Intézet Kecskeméti Kutatóállomásának szőlőnemesítője a hungaricumnak számító kadarka történetéről és elterjedéséről tartott előadást. Most újra reneszánszát éli ez a nálunk is honos, kimondottan a homokos talajt kedvelő szőlőfajta, amelyből hazánkban 1960-ban például 47 ezer hektáron termett, ma pedig már csak 666 hektárnyi területen kísérleteznek az újrahonosításával. A szakember jó döntésnek tartja, hogy erre a szőlőfajtára esett a szervezők választása. Meggyőződése ugyanis, hogy a kadarkának nagy szerepe lesz a térség fejlődésében. Milan Jovanovic a bánáti Szenthubert falváról érkezett. Hagyományos technológiával lepárló üzemet tart fenn ott, ahol 100 évvel ezelőtt is nagy borgazdaság és lepárló üzem működött. Szerbiában a pálinkák királynője a szilva, ő azonban inkább a gyümölcspálinkák felé fordult, azokat részesíti előnyben. Szigorú minőségi előírások betartásával állít elő finomabbnál-finomabb pálinkákat és sorra nyeri meg a térségben rendezett pálinkaversenyeket. Kilenc fajta gyümölcsből állít elő tizenhat, tizennyolc fokos, 40-45 százalékos pálinkákat, s azt szeretné, hogy legalább olyan szakértelemmel és szigorral vizsgálják, osztályozzák termékeit, mint a borokat. Szerbiában állítólag 3,5 millió liter pálinkát állítanak elő évente. Milan a feketepiacot is beszámítva 5-6 millióra teszi ezt a mennyiséget. A neves bajai borász, Sümegi József a bor történetéről tartott érdekfeszítő beszámolót. Aki már hallotta beszélni, azt mondja, minden előadása más, soha sem ismétlődik, viszont egyformán élvezetes. Megtudtuk, hogy a 46-47 északi szélességi fokon, ahol mi is vagyunk, ízre, zamatra a legjobb borok állíthatók elő. Tőlünk északabbra már sok a sav a gyümölcsben, délebbre meg több a cukor és az egyéb aromaanyag. Sokan azt sem tudták, hogy az Újvidék melletti Dunacsében a Carlsberg társaság 2008-ban megnyitotta a térség első autentikus sörmúzeumát, ahol a látogatók a kiállított tárgyak és a tárlatvezető segítségével megismerkedhetnek a Lazar Dundjerski által 1892-ben alapított sörgyár történetével, betekintést nyerhetnek a folyékony kenyér gyártásának és tárolásának folyamatába, a múzeumlátogatás keretében pedig megszervezik a turistáknak az ingyenes sörkóstolást, és még emléktárgyat is vihetnek haza ajándékba. A gyár 2 millió hektoliter sört állít elő évente, és Szerbia egyik legjobban sikerült privatizációjaként emlegetik. A programban részvevők egyaránt hasznosnak ítélték meg a közös fellépés lehetőségét, mindannyian kitörési pontot, új, ígéretesen fejlődő üzletágat látnak a gasztroturizmus fejlődésében és az idegenforgalom fellendítésében. A látni- és kóstolnivalókat katalóguson és gasztronómiai kalauzon kívül honlap is vázolja az érdeklődőknek.