Csontváry őrületének nyomában a Móra-múzeumban

Csontváry Kosztka Tivadart kortársai őrültnek tartották, „bolond patikusnak” nevezték. A művészen olyannyira eluralkodtak a skizofrén tünetek élete utolsó tíz évében, hogy képtelen volt újabb alkotásokat festeni. Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológus tart előadást a Móra Ferenc Múzeum Csontváry-kiállításán november 23-án, szerdán 17 órától, melyen kiderül, mennyire is volt őrült zseni hazánk egyik legnagyobb festőművésze.

„Te leszel a világ legnagyobb napút-festője, nagyobb Raffaelnél” – így fogalmazott az az égi hang, melyet

Csontváry

egy iglói patika lépcsőjén ülve hallott 27 éves korában. A művész visszaemlékezései szerint emiatt a hallucináció miatt kezdett el festeni - húsz évet adott magának, hogy igazán nagy művésszé váljon. Noha soha nem vett részt elmegyógyintézeti kezelésen, életének több eleme is arra utal, hogy skizoid-jellegű problémákkal küzdött. A pszichológiai gondok több nagy jelentőségű festő életét és munkásságát is meghatározták: a Csontváryval egy évben született

Van Gogh

egy elborult pillanatában levágta az egyik fülét. 1890-ben pedig egy végzetes roham következtében szíven lőtte magát, mely két nappal később a halálához vezetett.

Kőváry Zoltán

klinikai szakpszichológus, az SZTE-BTK Pszichológiai Intézetének oktatója tart előadást Csontváry életművéről november 23-án, szerdán 17 órakor a Móra Ferenc Múzeumban. A „Látomástól az alkotásig- Csontváry életműve pszichobiográfiai megközelítésből” című előadást a Csontváry-kiállítás termeiben tartják: a kultikus művek között erednek a zseni életének és pszichológiai problémáinak nyomába. Művészetpszichológiai szempontból, Csontváry írásainak, önéletrajzainak és festményeinek segítségével igyekeznek feltárni a festő igazi személyiségét. Az előadás Csontváry-belépőjeggyel látogatható.