Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Kultúra

Somogyi-nap a kettős évforduló évében + FOTÓK

Somogyi-nap a kettős évforduló évében + FOTÓK

2011. október 13., csütörtök
Somogyi-nap a kettős évforduló évében + FOTÓK
A Somogyi-könyvtárat 1883. október 16-án nyitotta meg ünnepélyes keretek között I. Ferenc József, erre emlékezve 1991 óta október közepén évente rendeznek egy a könyvtárnak szentelt napot – idén is felolvasóüléssel, tárlatvezetéssel, valamint városismereti, kulturális sétával ünnepeltek a bibliotéka munkatársai. Délelőtt a hagyományoknak megfelelően megkoszorúzták a könyvtáralapító Somogyi Károly mellszobrát. Idén a kettős évforduló különös hangsúlyt adott a Somogyi-könyvtári Napnak: Somogyi Károly születésének 200., a könyvtár alapító oklevele aláírásának pedig 130. évfordulójáról is megemlékeztek.

Tekercs a jó baráttól

Egy római kori úttérképtekercs, a Tabula Peutingerianamásolatának Somogyi-könyvtárbeli, a maga nemében szinte unikális példányát mutatta be Szőkefalvi-Nagy Erzsébet főkönyvtáros, a gyűjteményi osztály vezetője a bibliotéka munkatársainak a hagyományos felolvasóülésen. Az úttérképtekercs-másolat Karacs Ferenc metszete, aki a Somogyi család barátja volt. Olyan alkotói kört kell elképzelnünk, melyhez Kulcsár István, Karacs Ferenc, Fáy András és Somogyi Csizmadia Sándor (Somogyi Károly édesapja) tartozott, akik összejártak, és a Hasznos Mulatságok szerkesztése révén munkatársak is voltak. Igen valószínű, hogy Karacs Ferenc személyes ajándékaként került a családhoz a tekercs, ugyanis ez a forma – a tekerccsé összeillesztett 11, illetve 12 szegmens – igen ritka, sőt! Ebből csak Bécsben, az eredeti térképet is őrző Osztrák Nemzeti Könyvtárban található még egy hasonló másolat, amely azonban másképpen van összeragasztva, mint a szegedi, így kilenc centivel rövidebb – tudtuk meg Szőkefalvi-Nagy Erzsébettől.

Minden út Somogyihoz vezet

Maga az ominózus úttérképtekercs – mely a Római Birodalom teljes úthálózatát tartalmazza, beleértve Pannóniát is – egy ókori, futárszolgálat által használt eredeti példány másolata, mely az 1200-as évek elejéről származik. A 16. század elején került Konrád Peutingerhez, a humanista jogászhoz és császári tanácsadóhoz, a 18. században pedig már Savoyai Jenőnél találjuk, majd az ő teljes könyvtáráért horribilis életjáradékot fizetett az uralkodó, hogy ez a példány a bécsi Hofbibliotheké legyen. Máig a bécsi könyvtárban őrzik, a térkép 2007 óta az írott világörökség része, de 1863-ban állomány-megőrzési megfontolásból az eredeti ragasztások mentén szegmenseire szétszedték a pergamentekercset. Még 1753-ban jelent meg az első, újkori kiadása oly módon, hogy az író és művészettörténész Franz Scheyb hártyapapírral átrajzolta az eredetit. Közben a kopott betűknek is köszönhetően történtek elírások, melyeken Katancsics Mátyás Péter sokat korrigált. Ő írta meg ugyanis legpontosabban a térképen szereplő helységnevek feloldását, hogy az ókori városoknak melyik mai település felelt meg. Ennek a kétkötetes műnek atlaszmelléklete is van. A kópiáról készítette Karancs Ferenc rézbe metszett másolatát. Szőkefalvi-Nagy Erzsébet portálunknak azt is elmondta, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában fellelhetők a térképkészítő lánya, Karacs Teréz dossziéjában olyan levelek, amelyeket Somogyi Károly nővéreitől kapott – a két család, a második generáció is életük végéig tartotta a kapcsolatot, és a barátságot is. Kelemen Borbála – Somogyi Károly édesanyja – egyik kötetének címlapmetszetét is Karacs Ferenc készítette.

Egy elfeledett zsurnaliszta

A nap másik kuriózuma Sz. Szigethy Vilmos egykori szegedi író, újságíró – sőt, levéltáros! – volt, akinek kéziratos hagyatéka már mintegy 25 éve a Somogyi-könyvtár tulajdonába került a család adományaként – de még nem volt teljes, és adományozó levél nem is született róla. Élvezetes stílusú, könnyen és jól író zsurnalisztát tisztelhettek személyében, erről tanúskodnak tárcái, tudósításai is – magyarázta Szőkefalvi-Nagy Erzsébet. Juhász Gyula és József Attila ismertté tételében Sz. Szigethynek mint szerkesztőnek nagy szerepe volt, Lengyel András egyenesen József Attila felfedezőjének nevezi. Publicisztikája Móráéval vetekszik – emelte ki a főkönyvtáros. Bár az újságírás mulandó műfaj, tárcáiban, publicisztikáiban megörökítette kora Szegedének legfontosabb jelenségeit, személyiségeit. Ezek a zsánerképek így helyismereti dokumentumok is.

Kötet, ami nincs

A hagyaték nem csak kéziratokból áll, hanem lapkivágatokból, gyűjteményes verseskötetekből kiemelt költeményekből (1895-ben jelent meg az első vers, amely ebben a dobozolt hagyatékban található.) Különlegessége, hogy Sz. Szigethy élete utolsó évtizedében a részben megjelent, részben kéziratos életművét „kötetekké” rendezte össze. Ezért – jóllehet már korábban máshol megjelent versekről van szó – ebben a tematika szerinti szerkesztésben még nem látott napvilágot az anyag, így kéziratnak minősül. 1970-ben került ki a család kezéből a szerkesztett hagyaték. Csongor Győző próbált ebből legalább egy kötetet kihozni, ennek érdekében sajnos megbolygatta Sz. Szigethy szerkesztését – így a jelenlegi állapot, ahogy a könyvtárban található, már nem az eredeti rendezés. Az író lánya, Korányiné Szigethy Vilma viszont magával vitt Amerikába egyetlen köteget 1970-ben, ez Sz. Szigethy koncepciója szerint maradt meg, és ez viseli a Családi album címet, mivel közvetlen családtagjaihoz, legtöbb lányához, illetve lányáról szól. Az imaszerű verstől a Gyermek című, neveléstani szakfolyóiratban megjelent írásig sok mindent magában foglal. Ezt ajánlotta fel Korányi Ádám matematikus, Sz. Szigethy Vilmos unokája csütörtökön a Somogyi-könyvtárnak, hogy ezzel teljessé váljon az itt őrzött hagyaték. A helyismereti gyűjteményben dolgozó Nyilas Péter könyvtárosnak – aki korábban újságíróként dolgozott – jutott az a feladat, hogy az újságcikkes hagyatékot bemutassa. A könyvtáros számos Sz. Szigethytől származó idézettel próbált minél több színt felvillantani a zsurnaliszta személyiségéből. Hogy az újságírótól nem állt messze a szatirikus hang sem, egy karikatúrával szemléltette a könyvtáros (ld. a képen). Saját hivatásáról így gondolkodott: „Hiszem és vallom, hogy magyar ember és magyar újságíró nem annak a félelmetes hatalomnak tekinti a tollat, aminek azt kívülről nézik. A mi kezünkben az csak féltett, ragyogóan tiszta talizmán, amely mindig súlyos kötelezettségekkel, aggódó munkával terhel meg mindnyájunkat...”
Somogyi-könyvtár Somogyi-könyvtári Nap

Ez is érdekes lehet

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

Regionális hírportálok
Bács-Kiskun - baon.hu Baranya - bama.hu Békés - beol.hu Borsod-Abaúj-Zemplén - boon.hu Csongrád - delmagyar.hu Dunaújváros - duol.hu Fejér - feol.hu Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu Hajdú-Bihar - haon.hu Heves - heol.hu Jász-Nagykun-Szolnok - szoljon.hu Komárom-Esztergom - kemma.hu Nógrád - nool.hu Somogy - sonline.hu Szabolcs-Szatmár-Bereg - szon.hu Tolna - teol.hu Vas - vaol.hu Veszprém - veol.hu Zala - zaol.hu
Közélet Gazdaság Magazin Bulvár Szolgáltatás Rádió
Bács-Kiskun - baon.hu Baranya - bama.hu Békés - beol.hu Borsod-Abaúj-Zemplén - boon.hu Csongrád - delmagyar.hu Dunaújváros - duol.hu Fejér - feol.hu Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu Hajdú-Bihar - haon.hu Heves - heol.hu Jász-Nagykun-Szolnok - szoljon.hu Komárom-Esztergom - kemma.hu Nógrád - nool.hu Somogy - sonline.hu Szabolcs-Szatmár-Bereg - szon.hu Tolna - teol.hu Vas - vaol.hu Veszprém - veol.hu Zala - zaol.hu
© 2023logo