Hátország: Röszkén ikszelt a SZEOL-SZVSE-ifi

Cikkünk frissítése óta eltelt 11 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Elmaradt bajnoki mérkőzést pótolt be csütörtökön a Röszke SK és a SZEOL-Szegedi VSE U19-es gárdája.

Kiss Máté, a szegediek mestere szerint mindenekelőtt köszönet illeti a Röszke Sport Kör vezetőit, amiért támogatták annyival a munkájukat, hogy beleegyeztek az eredetileg kiírt mérkőzésidőpont megváltoztatásába. Mielőtt a csütörtöki találkozóról szólnánk, először az előzményekre világít rá a fiatal szakember.

“A röszkeiek nemcsak a Szegedi VSE-nek, hanem az egész szegedi utánpótlás-labdarúgásnak segítettek. Külön megköszönném a sportkör elnökének, Horváth Bélának, aki csapatunk megalakulásának kezdetekor gratulált nekünk, és sok sikert kívánt a munkánkhoz, valamint a megyei ifjúsági labdarúgás egyik legnagyobb talentumának, a Röszke SK volt játékosának, Szalma Gergely egyesületünkhöz való átigazolásának ügyét segítette. Tudom, nem könnyű megválni egy kis falusi klubnak legjobb játékosaitól, de ezzel a szegedi labdarúgás előrelépését segítik, hiszen egy fiatal és tehetséges labdarúgónak nem lehet perspektíva megyei bajnokságban futballozni, természetesen a felnőttbajnokságot is beleértve.

A nyáron sok játékost vonzott magához a SZEOL, sokakat motivált az országos kiemelt bajnokság. Az, hogy ilyen szinten tartunk, és ilyen jó képességű labdarúgókból álló játékoskeretünk van, nagyban az olyan sportklubok vezetőinek és edzőinek érdeme is, mint a Röszke SK, de mindenképp említést érdemel a Zsombói SE vezetősége és Pozsár Mátyás munkája, a Szőregi Rákóczi ificsapatának edzője, Tóth Tibor segítsége és azoké az embereké, akik a csapat mellett állnak. Ilyen szintű összefogás megkönnyíti a mi munkánkat is, sajnálom, hogy ezt pár helyen nem értik meg, és hazudozással próbálják távol tartani tehetséges labdarúgóikat a SZEOL-tól, ezzel megfosztva őket a legnagyobb kiugrási lehetőségtől futballkarrierjükben. Ezek a gyerekek a mai napig sóvárogva állnak a pálya mellett, amikor a kiemelt bajnokságban küzdünk egy Békéscsaba, Orosháza, Hódmezővásárhely ellen, és lerí róluk, mennyire szeretnének köztünk lenni. Sajnos velük nem tudunk számolni.

Csongrád megye talán első számú futballista-nevelő ‘műhelye’, a SZEOL SC több szegedi csapatnak biztosít játékosokat, egészen fiatal kortól a felnőtt labdarúgóvá válás küszöbén lévő ifistákig. Ide tartozik a Szegedi VSE mellett a nagy múltú FK 1899 Szeged ificsapata vagy éppen az NB II bajnokaspiránsa, a Tisza Volán U19, de a megyeszékhely legmagasabban rangsorolt klubjának, a Szeged 2011-nek is mi biztosítjuk az utánpótlást U13-tól U19-ig. Rengeteg edző és vezető áldozatos munkája és egy komoly logisztikai rendszer kell ahhoz, hogy minden hétvégén, minden fronton helyt álljunk (a játékosokat érő sorozatterhelésről nem is beszélve, ami sokuknak még igencsak új). Habár egyre többen jönnek hozzánk futballozni, sajnos már korántsem olyan népszerű a fiatalok körében a labdarúgás, mint volt az 20-25 éve, egyelőre gondot okozhat egy-egy hétvégén a létszámhiányosság. Mivel a SZVSE és a Szeged 2011 ificsapatainak a játékoskerete egy és ugyanaz, lehetetlen egy napon két meccset lejátszanunk, ezért is van szükség egyes esetekben a mérkőzések időpontjainak eltologatására, ami nem a SZVSE-vel szembeni kivételezés, hanem a szegedi utánpótlás-labdarúgás fellendítésének segítése. Sajnos ezt nem mindenhol gondolják így.

Nagyon sajnálom a múlt heti rangadónk elmaradását, a játékosaim és én is készültünk a Sándorfalva elleni derbire, és biztos vagyok benne, hogy a másik oldalon is hasonló volt a várakozás. Úgy gondolom, az idei évben nagyot zuhant a színvonal a megyei ifjúsági bajnokságban, egyre több helyen probléma már az is, hogy tizenegy játékost kiállítson az egyesület egy bajnokira, de ami számomra még elszomorítóbb, a tavalyi kiírás meghatározó és jól teljesítő játékosai alig egy-két helyen kerültek fel egyesületük első csapatába, vagy az ifiben ‘lötyögve’, vagy egyáltalán nem folytatják labdarúgó-pályafutásukat. A SZVSE – Sándorfalva meccs többről szól, mint a három pont, kevés ilyen presztízsű összecsapásunk lett volna, másrészt, egy ilyen mérkőzés segítheti legjobban a játékosok fejlődését, tehát minden szempontból a szezon egyik legfontosabb meccse maradt el a sándorfalvai vezetőség miatt.

A bajnokság alatt eddig mindenkivel meg tudunk egyezni, több egyesület az első kérésre beleegyezett a mérkőzés másik napon történő lejátszásába, a Kiskundorozsmai ESK, a Kiszombor KSE, a Makó FC vagy a fentebb említett Röszke SK. Nem tisztem ítélkezni sportvezetők döntései felett, de ha a bajnoki aranyérem megszerzésének ezt az egyszerűbb módját választotta a vezetősége ennek a nagy múltú és az utóbbi időben az utánpótlásban sikereket sikerre halmozó sportkörnek, akkor sajnos erősen megkérdőjelezném a fair play érzetüket. Ha csak pár aranyozott éremért és egy talán két- vagy háromezer forintot érő kupáért edzenénk napi szinten, és játszanának a játékosaim heti két vagy éppen három bajnokit, valószínű nem is én lennék a csapat élén. Egy ilyen győzelemnek az eszmei értéke, ami igazán fontos a mi szemünkben. Ha ettől jobban érzik magukat, Szél József úr és Barna István úr nyakába akasztunk a legközelebbi ilyen esetben 12-12 darab aranyozott érmet (tudtommal ennyit említ a versenykiírás az első helyezett díjaként), csak egyezzenek bele, hogy a saját játékosaik érdekében is ne maradhasson el ilyen értékű bajnoki rangadó…”

És akkor maga a Röszke – SZEOL-SZVSE összecsapás!

A mérkőzés időpontjának módosítása fejében a röszkei vezetőség kéréseként – habár pályaválasztóként a szegedi csapat lett feltüntetve – a röszkei pályán került sor a megyei ifibajnokság 9. fordulójából elmaradt bajnoki mérkőzés megrendezésére. Kellemes futballidő és a bajnokság derekához érve már kissé megviselt pálya fogadta a játékosokat. A szegedieknek a héten ez volt az első erőpróbájuk, ezt követi további kettő, szombaton az Ujszegedi TC otthonában lépnek pályára, vasárnap a kiemelt bajnokságban a Békéscsaba Előre csapatát fogadják.

Címvédő ide vagy oda, a hazai pályán játszó Röszke nem ijedt meg ellenfelétől, már az első percekben nekiesett. A két csapat múlt szezonbéli összecsapásáról tudni kell, egyik sem bírt a másik fölé kerekedni, az őszi gyálaréti derbi ugyanúgy 2-2-vel végződött, mint a tavaszi visszavágó. Előbbiin az idei szezontól a vasutasokat erősítő, de ezt a meccset sérülése miatt nézőként megtekintő Szalma Gergely két szabadrúgásgóllal vette ki a részét a röszkei pontmentésben.

A tudatosság mind a két csapat részéről látszott, habár a szegediek voltak jobban megilletődve a röszkei presszing láttán. A félidő derekához érve elfogyott a lendület a nagy hévvel kezdő röszkei gárdában, a SZEOL-csapat fokozatosan átvette a mérkőzés irányítását, s a nagyobb helyzeteket is ők dolgozták ki. Szabó Gergely több jó védést mutatott be a játékrész alatt, az ellenfél támadói nem tudtak túljárni az eszén (ahogy futballnyelven mondani szokás: kivédte a szemüket).

A második félidő sem hozott változást: meddő szegedi mezőnyfölény, több szépen kialakított helyzet, de gól továbbra sem született, hősiesen védekezett a Röszke, habár egy-egy kontrából veszélyt tudtak teremteni ellenfelük kapuja előtt. Tipikus egygólos meccsnek tűnt. A 80. percig kellett várni arra a bizonyos egy gólra, egy büntetőterületen belülre ívelt labdát Rózsa Dániel kanalazott a kapuba, ezúttal a remek formát kifogó Szabó Gergely is tehetetlen volt. Tipikus egygólos meccs? Csattanóként a mérkőzés utolsó előtti percében Borbás sporttársnak szerepelni támadt kedve, egy – a szegedi kapus, Batik Gergő által lehúzott labdát megítélése szerint a hálóőr legalább 0,1 másodperccel tovább tartott a kezében, mint ahogy azt az erre előírt szabály megengedi. Sárga lap és közvetett szabadrúgás az ellenfél javára – 8 méterre a kaputól. Jött a fekete leves a szegedieknek, egy szinte megnyert meccset így lehetett elrontani, egy erősen vitatható ítélettel. A legurított labdát Szűcs Dávid bombázta a hosszú felsőbe, határtalan örömöt szerezve ezzel a röszkei gárdának. A rengeteg kimaradt helyzet miatt bosszankodhatnak a szegediek, újabb két pontot hullajtottak.

A megyei bajnokságban eddig nem talált legyőzőre a szegedi csapat, ennek ellenére a zöld asztalnál már 7 pontot is vesztett, ha továbbra is a bajnoki cím megvédése a cél, minden bizonnyal nem bukhatnak többet Váczi Tiborék.

Megyei I. osztályú U19-es bajnokság 9. forduló (elhalasztott meccs):

SZEOL-Szegedi VSE – Röszke SK 1-1 (0-0). Röszke, vezette: Borbás Bottyán Aurél, Szalai András.
Szeged: Batik G. – Báló M., Báló R., Nagypál P., Nagy Á. – Tóth M. (Kozma Gy. 80’), Váczi T. – Bagi T. (Bitó P. 85’), Harmat G. (Kiss Á. 50’), Törköly T. (Busa B. 45’), Varga R. (Rózsa D. 45’). Edzők: Kiss Máté, Hágelmann Endre.
Röszke: Szabó G. – Szolnoki D., Márkus G., Fodor T., Szűcs D. (Katona L. 89′), Tanács L., Zsilák D., Fodor N. (Herczeg L 80′), Petrovics L., Köles R., Velez Á. Edző: Hrabovszki Zoltán.
Gól: Rózsa D. 84′, illetve Szűcs D. (88′)

Kiss Máté: “Nem mondom, hogy meglepődtem a Röszke mutatott játékán, tudtam, hogy nehéz lesz ellenük pontot szerezni, egy jól szervezett, jó játékosállománnyal rendelkező csapat, mely évek óta meghatározója a megyei ifibajnokságoknak. Úgy gondolom, ellenünk a legtöbb csapat pluszmotivációval lép a pályára – a Röszke azon kevés csapatok közé tartozik, akiket komolyan kell vennünk –, aminek nagyon örülünk, hiszen egy jó mérkőzés minden edzésnél többet ér, a mai ilyen szempontból teljes mértékben elérte a célját. A cserelabda eltűnése a felező vonal mellől minden bizonnyal nem időhúzás végett volt, ilyen kisebb serdülőmeccseken szokott előfordulni, de egy Röszke kaliberű klubnál emiatt aligha.
Sajnos továbbra is hadilábon állunk a gólszerzéssel, rengeteg helyzetet puskáztunk el, ami természetesen a fáradtságnak is betudható. Negatívumként említeném a játékvezető számomra érthetetlen ítéletét, amivel sajnos belenyúlt az eredménybe. Eddig közel 150 meccsen ültem edzői státuszban a kispadon, ezeken a meccseken két olyan eset volt, ahol úgy érzem, a bírói műhiba befolyásolta az eredmény alakulását. Ez volt a harmadik. Ettől függetlenül továbbra is jó játékvezetőnek tartom Borbás Bottyán Aurél sporttársat, de úgy érzem, most nem állt a helyzet magaslatán, ami természetesen ugyanúgy előfordulhat játékosnál, edzőnél, mint játékvezetőnél.
Minden egyes játékosomra büszke vagyok, amiért meccsről meccsre helytállnak, és teljesítenek a napi szinten megtartott edzéseken, a legtöbben még nem voltak pályafutásuk során ilyen terhelésnek kitéve. Ennek ellenére az alapvető elvárásoknak megfelel a csapat, megyünk tovább ezen az úton. A Röszke SK ificsapatának csak gratulálni tudok, szezon végén mindenképp a dobogó valamelyik fokán szeretném őket látni.”

Előző sztori

Béth Hácháim – Az élők háza – 1. rész + PANORÁMA, FOTÓK, VIDEÓ

Következő sztori

Üzletek nyitva tartása a hosszú hétvégén