/

Albizottság alakul a képviselői fizetések ügyében

Cikkünk frissítése óta eltelt 9 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Az országgyűlési képviselők fizetéséről szóló új szabályozás előkészítésére albizottság megalakításáról döntött a parlament alkotmányügyi bizottsága hétfőn.

Az új albizottság elnökének a KDNP-s Rubovszky Györgyöt jelölték, az alelnöki posztokról és a tagokról kedden dönt a testület. Az albizottság létrehozására a fideszes és KDNP-s képviselők szavaztak igennel, az MSZP-s és jobbikos képviselők viszont tartózkodtak, mert mindkét ellenzéki frakció úgy vélte: ezt a kérdést a választójogi törvény ügyében alakított albizottságban is meg lehetne tárgyalni. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője egy hete, az alkotmányügyi bizottság ülésén ismertette a képviselők javadalmazási szabályozásáról szóló koncepcióját, amely szerint a képviselők a helyettes államtitkárokéval megegyező összegű – jelenleg csaknem havi bruttó 750 ezer forint – tiszteletdíjat kapnának, más pénzbeli juttatásra viszont nem volnának jogosultak. A bizottság megtárgyalta és általános vitára alkalmasnak találta a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot és a költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztést.

A vitában Lamperth Mónika (MSZP) azt mondta, hogy a költségvetés hihetetlen megszorításokat tartalmaz, ami elképesztő helyzetbe hozza a leghátrányosabb helyzetben lévő állampolgárokat, ezért a szocialisták nem fogják megszavazni. Gaudi-Nagy Tamás, jobbikos képviselő az igazságszolgáltatásnak, a bírósági rendszernek és a büntetés-végrehajtásnak javasolt többletforrásokat. Példaként a Pest Megyei Bíróságot hozta, amely szerinte olyan, mint egy “hajléktalanszálló”, az épület a “ledózeroláson kívül semmire sem alkalmas”. Szerinte a büntetés-végrehajtásban is “botrányos” körülmények vannak. “Ebből börtönlázadások lesznek, itt életek fognak elveszni” – fogalmazott a politikus, aki szerint közalapítványoktól, különböző szervezetektől kellene támogatás elvonni.

Az MSZP-s Bárándy Gergely azt vetette fel, hogy a bíróságok az előző évi támogatást kapják jövőre, míg az ügyészség jóval többet kap, mint tavaly. Feltette a kérdést, hogy vajon azért kapott-e többlettámogatást az ügyészség, mert a “miniszterelnök stratégiai partnerévé vált” és “pártelkötelezett” ember lett a legfőbb ügyész. Vas Imre fideszes képviselő ezt visszautasította és arra szólította fel a szocialista képviselőtársát, hogy vonja vissza ezt állítást. A bizottság nem vette tárgysorozatba a Jobbik Btk.-módosítási javaslatait, így például azt, hogy vezessék be a “pénzbeni szociális ellátástól eltiltás” mellékbüntetését, és hogy 14 évről 12 évre szállítsák le a büntethetőség korhatárát.

A fideszes Varga István úgy vélte, nem a büntetőjog eszközeivel kell szabályozni súlyos társadalmi problémákat, így a pártja által korábban benyújtott három csapás törvénnyel sem értett egyet. A jobbikos képviselőkhöz fordulva úgy fogalmazott: “a cigánykérdésre tetszettek utalni, csak be tetszettek csomagolni sztaniolpapírba”. Az MSZP-s Bárándy Gergely a javaslatot elutasítva azt mondta: egy demokratikus jogállamban “a bűnözőt sem lehet hagyni éhen halni”, ráadásul a javaslat nem azt sújtja, aki büntetését tölti, hanem a kint maradt családtagjait, gyerekeit. Lamperth Mónika mindkét javaslatot visszataszítónak és embertelennek tartotta.

A büntethetőségi korhatár leszállításáról a jobbikos Gyüre Csaba ugyanakkor azt mondta: a gyerekeknek 12 éves korára olyan fokon kifejlődik a tudatuk, hogy felfogják milyen következményekkel jár az általuk elkövetett bűncselekmény. Salamon László, a bizottság KDNP-s elnöke erről azt mondta, 1878-tól a II. világháborúig egészen biztosan 12 év volt a büntethetőség korhatára, ezért ez az irány megfontolásra érdemes, de komplikált kodifikációs feladat. A bizottság elé került az előzetes letartóztatás elrendelésével és végrehajtásával kapcsolatos jogi szabályozás és a gyakorlati tapasztalatok áttekintéséről szóló vizsgálat, amelyben többek között arról is szó van, hogy jelenleg 138 százalékos a büntetés-végrehajtás túltelítettsége, az előzetes letartóztatás intézményrendszerében pedig 182 százalékos a túltelítettség.

Default thumbnail
Előző sztori

Marad az MSZP-ben a Demokratikus Koalíció

Default thumbnail
Következő sztori

Vízilabda: ismét a Fradi következik a kupában

Legutóbbi hasonló cikkek