Írjon nekünk

Egyetem

Kétmillió forint kellene a csillagvizsgáló felújítására + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illestibor.jpg

Megjelent:

Szegeden a hetvenes évek közepéig a Rerrich Béla téri Béke-épület tetején működött Uránia bemutató csillagvizsgáló. Később ez a terem az egyetemhez került, és csak ritkábban váltak lehetővé iskolai csoportok számára távcsöves megfigyelések.


A Szegedi Csillagvizsgáló Alapítvány

1985-ben az odesszai testvéregyetem csillagászati intézetétől műszercsere keretében egy 40 centis főtükör átmérőjű Cassegrain-tipusú távcsövet kapott a JATE Kísérleti Fizikai Tanszéke. Mivel akkor Szegeden nem volt lehetőség a műszer elhelyezésére, a Bajai Obszervatóriumban került felállításra. A kutatók és a hallgatók így csak korlátozottan használhatták a távcsövet. Az egyre szűkösebb pénzforrások miatt egy ideig szinte reménytelennek tűnt egy obszervatórium felépítése.
A József Attila Tudományegyetem 1990 nyarán a csillagászat iránt érdeklődő Csákány Béla matematika professzor, akkori rektor kezdeményezésére létrehozta a Szegedi Csillagvizsgáló Alapítványt 500.000 Ft alaptőkével. A kitűzött cél az volt, hogy felépítsenek egy obszervatóriumot, és elhelyezzék benne a korábban az Odesszai Egyetemtől műszercsere keretében kapott 40 cm-es főtükör átmérőjű Cassegrain típusú távcsövet.

A munka elkezdődik

Megkezdődött a pénz gyűjtése. Az alapítványnak sikerült támogatást szereznie az Oktatási Minisztériumtól, és a szponzorok kitartó, személyes megkeresése után számos szegedi vállalat, cég adott anyagi segítséget vagy ajánlott fel anyagot és munkavégzést. 1991-re összegyűlt 3,5 millió Ft, és még abban az évben az alapítvány szervezésében felépült a csillagvizsgáló Újszegeden, a Kertész utcában, a Füvészkert sarkából lekerített kis területen. A csillagvizsgáló megnyitó ünnepségére 1992. július 6-án került sor.

Az Egyetemi Füvészkertből kapott kis terület sok szempontból a lehetőségekhez képest a legjobb választás volt az obszervatórium számára. Közlekedési eszközökkel jól megközelíthető – 70-es busz Hatházak megállójától 400 méterre –, a városi fények „csak” észak-nyugat felé voltak erősek.

„Persze ez nem volt túl egyszerű munka, a műszaki vezetők és a kivitelezők váltakoztak” – emlékezik vissza Szatmáry Károly csillagász, egyetemi docens. „A tervektől is itt-ott el kellett térni. Az akkori fizikus hallgatókkal mi is sokat dolgoztunk a terepen, néha még ma is emlékezik a derekam egy-egy nagyobb emelésre.”

Az épület

Az épület kissé szokatlan, trapéz alapú, lépcsőzetes lapos tetővel. Utóbbi azután sok gondot okozott, az alatta lévő előadóterem beázott, és nem volt hely a kisebb távcsöveknek. 2006-ban sikerült egy új, nagy területű sík födémet, észlelő teraszt készíttetni.

A felső szinten öt méter átmérőjű, henger alakú a távcső helyisége. A hagyományos félgömb kupola helyett két oldalra széttolható tető készült. Ez sokkal olcsóbb, nem kell forgatni, és kinyitása után gyorsan kiegyenlítődik a hőmérséklet a környezettel. A nagyjából 700 kg tömegű távcső az épülettől független vasbeton oszlopra került. A 40 cm-es távcsövet azóta kétszer teljesen átalakították, így mára csak a főtükör és az oszlop egy része az eredeti.

A működési költségeket – villany, telefon, biztosítás, riasztó és épület karbantartás, takarítás, környezetrendezés – eddig pályázatok útján és az egyetem támogatásával éppen hogy, de sikerült biztosítaniuk, így a fejlesztésre nagyon korlátozottak voltak a lehetőségek.

A kutatás és oktatás

A csillagvizsgálóban az oktatási tevékenység mellett nemzetközi szintű kutatások is folynak. A vizsgálandó égitestek kiválasztását alapvetően meghatározzák a távcső és az érzékelő műszer jellemzői, valamint a helyi légköri viszonyok.
A kutatási programban főleg pulzáló és fedési változócsillagok, valamint kisbolygók és üstökösök megfigyelése szerepelt. A távcsőre kezdetben fotoelektromos fotométert, majd CCD-kamerát szereltek fel. Számos csillagász indult Szegedről, hogy hazai és külföldi egyetemeken, kutatóintézetekben dolgozzanak, közülük többen nagy nemzetközi csillagászati kutatásokban is részt vesznek.

„Az utóbbi években a változócsillagok mellett csillaghalmazok valamint kisbolygók és üstökösök vizsgálatával is foglalkozunk” – mutatta be a csillagvizsgálóban folyó kutatásokat Szatmáry Károly. „Az égitestek fényességét úgy mérjük, hogy a távcsőre egy nagyon érzékeny CCD kamera szerelhető, mely számítógéphez kapcsolódik, és a mért adatok, képek mágneslemezre kerülnek, majd kiértékeljük őket.”

Az épületben egy 35 fős előadóterem is található, ahol minden pénteken videovetítéssel, számítógépes képekkel, animációkkal szemléltetett kiselőadásokat tartottak a csillagászat és az űrkutatás mindenféle területéről. A munkatársak – egyetemi oktatók és hallgatók – az ismeretterjesztő tevékenységüket gyakorlatilag díjazás nélkül, társadalmi munkában végzik.

Szegedi csillagvizsgáló: oktatás, kutatás, ismeretterjesztés

A Szegedi Tudományegyetemen felsőfokú csillagászati oktatás is folyik. A csillagász, fizikus, geográfus, a fizika és földrajz tanár szakos hallgatók tantervi órák, más szakosok, bölcsészek és jogászok speciális, választható kurzusok keretében tanulhatnak asztronómiát. Az utóbbi 24 évben több mint 190 szakdolgozat és országosan díjazott tudományos diákköri dolgozat született a témakörben. Az 1999-es tanévtől az egyetem csillagász szakot is indított.

A csillagvizsgáló elsősorban Szeged és a Dél-alföld felsőoktatási intézményeinek az igényét elégíti ki, de fontos, hogy támogatja az iskolai oktatást és az ismeretterjesztést is. Sajnos a csillagászat még nem önálló tantárgy az iskolában, pedig a diákok nagyon érdeklődnek a Világegyetem rejtélyei és szépségei iránt. Az obszervatóriumot eddig közel 70.000 látogató kereste fel. A helyi iskolákon kívül sok kiránduló osztályt fogadtak az ország minden részéből.

„Ez a létesítmény a Szegedi Tudományegyetem hasznos része, és nélkülözhetetlen a természettudományos oktatásban” – foglalta össze a csillagvizsgáló jelentőségét az egyetemi docens. „Működésének alapvető célja a tudományos világkép kialakításában nagy szerepet játszó csillagászat és az űrkutatás oktatásának magasabb szintre emelése. A lakosság az obszervatórium látogatása során tudományos alapokon nyugvó ismeretekhez juthat és személyes élménye lehet az égitestek távcsöves megfigyelése.”

A bezárás okai

Az épület süllyedését először 2009-ben észlelték, azonban akkor még nem volt ennyire súlyos a helyzet. 2010-ben azonban a repedések egyre nagyobbak lettek. Újszeged jellemzője, hogy a talajban igen nagymértékű a talajvíz mozgása, a víz mélyebbre húzódása során az agyagréteg kiszáradt. Mivel az épület alapozás nem elég mély, a felépítmény már nem bírta ki ezt a nagymértékű mozgást, megrepedt.

„A távcső nincs veszélyben” – hangsúlyozta Szatmáry Károly. „Az észlelések és a kutató munka tovább folytatódik. Viszon a repedés következtében nagy vakolatdarabok hullanak le az épületről. Ezért döntöttem úgy, hogy a rendszeres péntek esti bemutatásokat szüneteltetjük.”

A csillagvizsgáló felújítására, a probléma megszüntetésére megpróbálnak forrásokat találni, hiszen a tervek már megvannak, csak mintegy 2 millió forintra lenne szükség a munka elvégzésére.

Tekintse meg a VTV Szatmáry Károllyal készült beszélgetését!

Kommentek

Egyetem

A fenntarthatóságról tanácskoztak az egyetemen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illestibor.jpg

Megjelent:

Szerző:

A GreenMetric rangsor szakértőivel egyetemben,

Tovább olvasom

Egyetem

Ökobörtön tervével nyert OTDK-t Balaton Anna szegedi jogász

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illestibor.jpg

Megjelent:

Szerző:

Az ilyen létesítmények a skandináv országokban már hagyományosnak mondhatók.

Tovább olvasom

Egyetem

A 3D-nyomtatás orvosi alkalmazásait vizsgálják Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illestibor.jpg

Megjelent:

Szerző:

Tovább olvasom

Aktuál