A magyar EU-elnökség irányvonalán halad az agrárreform

Cikkünk frissítése óta eltelt 9 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Az Európai Bizottság múlt héten közzétett uniós agrárreform-javaslata azokra az iránymutatásokra támaszkodik, amelyeket az előző félévben soros magyar EU-elnökség jelölt ki a témában – állapította meg Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter csütörtökön, az uniós tagországok mezőgazdasági minisztereinek Luxembourgban rendezett találkozóját követően nyilatkozva.

Hozzátette: a tagállamok eltérően látják a reformban szereplő kérdéseket, és a brüsszeli javaslat még számos ponton módosításra, kiigazításra szorul. Úgy vélte, hosszú egyeztetés áll a miniszteri tanács előtt a tervezetről.
Az interneten is közvetített vitában több felszólaló méltatta a magyar és a jelenlegi elnökség, Lengyelország erőfeszítéseit.
Magyarország továbbra is abban az országcsoportban van, amelynek tagjai elkötelezettek egy erős közös EU-agrárpolitika és a hatékony élelmiszertermelés mellett – szögezte le a magyar tárcavezető.
Megerősítette, hogy Luxembourgban kétoldalú találkozót folytatott francia kollégájával, Bruno Le Maire-rel, akivel egyebek között megállapodtak abban, hogy közösen lépnek fel az agrártámogatások szinten tartásának ügyében.
A magyar álláspontot ismertetve Fazekas Sándor kiemelte annak fontosságát, hogy az agrártámogatások szintje a jövőben is megmaradjon, a gazdák nem kaphatnak kevesebbet a jelenlegi támogatásnál. Fontosnak mondta a szabályozás egyszerűsítését, továbbá jelezte, hogy Magyarország több ágazati reformjavaslat ügyében is határozott álláspontot képviselt.

A vitában felszólalva a miniszter egyetértett az Európai Bizottsággal abban az elképzelésben, hogy a támogatásra jogosultak kizárólag az aktív gazdák legyenek, akik valós termelő tevékenységet folytatnak. Üdvözölte, hogy a javaslatok kiemelten kezelik a fiatal gazdák és a kisgazdaságok helyzetét, és lehetővé teszik, hogy az ő támogatásukra további forrásokat fordíthasson az EU.
Fontosnak mondta Fazekas Sándor azt is, hogy a közvetlen kifizetések tíz százaléka a termeléshez kötötten adható a gazdáknak, így “továbbra is lehetőség nyílik az érzékeny ágazatok támogatására”. Ennek az intézkedésnek azonban rugalmasnak kell lennie, és lehetőséget kell adnia a tagállamoknak arra, hogy figyelembe vegyék nemzeti sajátosságaikat – tette hozzá.
Az agrárpolitikai szabályozás egyszerűsítésével kapcsolatban úgy vélte, az egész EU ágazati megítélése, elfogadottsága függ attól, hogy képesek lesznek-e egyszerű megoldásokat találni. A gazdák számára a rendszer jelenleg szinte átláthatatlan, sok odafigyelést és pénzt igényel – fejtette ki.
Úgy értékelte, hogy a bizottsági tervezetben javasolt “zöld komponens” nem szolgálja az egyszerűsítést és a költséghatékonyságot.
A magyar álláspont szerint az új intézkedések bevezetése nem járhat a gazdák terheinek növelésével. Az egyszerűsítésnek továbbá érvényesülnie kell a vidékfejlesztéshez kapcsolódó ellenőrző és értékesítési rendszerben is.
A vidékfejlesztési források elosztásával kapcsolatban Fazekas Sándor azt hangoztatta, hogy az objektív kritériumok alkalmazása nem okozhat jelentős torzulást. Újraelosztás esetén pedig Magyarország a vidékfejlesztési források csökkentését nem tudja elfogadni.

Az ágazati ügyek közül Fazekas Sándor megemlítette a bortermelést, amelynél Magyarország nem támogatja a korában meghirdetett telepítési jogok 2015-ös megszüntetését. Ez esetben ugyanis nagyobb tőkeerővel rendelkező, esetleg könnyebb földrajzi adottsággal bíró országok kezdenének hatalmas szőlőtelepítésbe – mondta az MTI-nek. A mostani telepítés előnye – a káros hatások mellett -, hogy a minőségi termelés irányában mozdította el a szőlészetet.
A zöldség-gyümölcs szektorra vonatkozóan Fazekas Sándor úgy vélte, a termelői csoportok szabályozásának áthelyezése a vidékfejlesztés kategóriájába nem jó megoldás, mert így megszűnik az önálló beruházási támogatásuk, és az ágazat piacszabályozási lehetőségei is csökkennek,.
Emlékeztetett a miniszter arra is, hogy Magyarországon a 2006-os uniós reform nagyon jelentős mértékben felszámolta a cukortermelést. A cukorkvótarendszer 2015-ös kivezetését ezért hazánk nem támogatja, hanem annak megtartásával termelésbővülést szeretne elérni, “legalább az önellátási rendszer megteremtéséig”.
Megemlítette Fazekas Sándor azt is: Magyarországnak érdeke, hogy az unión kívüli országok viszonylatában megmaradjon az exportvisszatérítés.

A luxemburgi ülés másik pontjaként a miniszterek beszámolót hallgattak meg az Európai Bizottságtól annak az irányelvnek az alkalmazásával kapcsolatban is, amely megtiltja a fel nem javított tyúkketrecek használatát. A jogszabály értelmében a jövő év elejétől már csak az annak megfelelő ketreceket szabad használni a tagországokban.
Magyarország most indított egy sokmilliárdos programot a ketrecek cseréjének segítésére – emlékeztetett Fazekas Sándor a sajtónyilatkozatban, hozzátéve, hogy a csatlakozáskor az új tagállamok “örökölték” ezt az irányelvet, hiszen arról még a bővítés előtt döntöttek.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a jogszabály betartásával késlekedő országokat vagy termelőket szankcionálnák, akkor az unión kívüli termelők számára nyílna meg az út, márpedig általában ők sem az EU-szabályoknak megfelelő ketreceket alkalmaznak.

Default thumbnail
Előző sztori

Tettekkel tesznek tanúbizonyságot – húszéves a Karitász + FOTÓK

Default thumbnail
Következő sztori

Példa nélküli a magyar gépjárműilleték-fizetési gyakorlat

Legutóbbi hasonló cikkek