90 Szegeden töltött évét ünnepelte az egyetem + FOTÓK

Egyetemtörténeti konferenciával és az első szegedi rektor, Menyhárt Gáspár sírjának koszorúzásával emlékezett meg a Szegedi Tudományegyetem hétfőn az első szegedi tanévnyitó 90. évfordulójáról.

A 2011-es esztendőt az egyetem "múltjára ébredésének" terveztük, vagyis a jubileum okán többet foglalkozunk a múltunkkal ebben az évben - mondta az SZTE Szaklevéltára által szervezett konferencián köszöntőjében

Pál József,

az egyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese.

Májusban arra emlékeztek

, hogy 430 éve, 1581. május 12-én

Báthory István

erdélyi fejedelem egyetemalapító oklevelet adott ki, melynek nyomán megszületett az a jezsuita akadémia, amely utódának és szellemi-kulturális örökösének vallja magát a Szegedi Tudományegyetem. Most pedig az egyetem Szegedre kerülésének 90. évfordulója vált aktuálissá (1921. október 9-én tartották az első tanévnyitót). A tudományos tanácskozáson kolozsvári, pécsi és hódmezővásárhelyi előadókat is köszönthettek, a közönség soraiban pedig jelen volt többek között

Makk Ferenc

történészprofesszor, az Egyetemtörténeti Bizottság elnöke.

Elűzött egyetem

1918. december 24-én a román hadsereg alakultai bevonultak Kolozsvárra- kezdte előadását

Vekov Károly

, a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem professzora. Miként minden románok által megszállt erdélyi területen, a tényleges döntés innentől a gyulafehérvári román nagygyűlés által megválasztott, Szebenben székelő kormányzótanács irányított. A román közigazgatás térhódításával párhuzamosan tettek lépéseket az anyaország politikusai.

Lovászy Márton

, a magyar kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere elrendelte

V. Károly

és

Ferenc József

képeinek eltávolítását, utóbbi nevének törlését az universitas nevéből, sőt épületének homlokzatáról, illetve a Szent Korona-ábrázolások eltakarását.

Már 1918. december 11-én összegyűltek Kolozsváron a román hallgatók képviselői azt követelve, hogy alakítsák át az universitast román egyetemmé. A korabeli román érvek között fontos helyet foglalt el a román diákok, illetve hallgatók nagy száma a magyar közép- és felsőoktatási intézményekben. Később is gyakran megfogalmazott érvként a kolozsvári magyar egyetem ellen az merült fel, hogy végig elmagyarosító szerepe volt. Arról már kevésbé szóltak, hogy az 1918-19-ben és később tevékenykedő erdélyi román nemzeti mozgalom, azaz az erdélyi román értelmiség java része éppen a kolozsvári egyetemen tanult... - emelte ki Vekov Károly. Némi huzavona után született meg a döntés, hogy a románok átveszik a kolozsvári egyetemet, aminek kivitelezésével Ghibu Onisifort, a román kormányzótanács oktatási osztályának főtitkárátbízták meg. Az egyetemi tanács elutasította az eskütételt. Egy román katonai egység vonult az egyetem épülete elé, nyilvánvalóan Ghibu kérésére, aki a rektorhoz, Schneller Istvánhoz sietett, miközben megérkezett a kolozsvári piac katonai parancsnoka, és mikor a rektor kijelentette, hogy csak az erőszaknak enged, lejátszódott az a szimbolikus jelenet, amikor Ghibu felkérésére az őrnagy a rektor vállára tette a kezét, ezzel jelezve, hogy a hatalmi erővel alkalmazásával kényszerítik a Schnellert az egyetem átadására. Az egyetem vezetősége hónapokon keresztül ellenállt a nyomásnak, ám sorra utasították ki Kolozsvárról és az országból a magyar professzorokat, beleértve az ekkor 71 éves rektort - összegzett Vekov Károly.

Ha nem az állam, majd az egyház