Vélemény: A szegények adójáról

Az áfa versus infláció vitában némiképp eligazít minket Gyurcsány Ferenc, aki 2005-ben, még a választások és ’őszöd előtt, azt találta mondani, hogy a forgalmi adó a szegények adója: „az mindenkit, a munkanélkülit, a nyugdíjast, a gyed-en és gyes-en lévőt is sújtja"

A megszorítások politikáját elvi alapon elvető Orbán-kormány képviseletében

Szijjártó Péter

, a miniszterelnök szóvivője elméleti és terminológiai vitába keveredett

Kálmán Olgával

, az ATV műsorvezetőjével. Kálmán azzal állt elő egy nem régen sugárzott stúdióbeszélgetésben, hogy az áfa 25-ről 27%-ra emelése a „szegények adója”, és hogy ellenzékben a Fidesz kemény támadta a szocialistákat, amikor azok áfát emeltek. Szijjártó azzal hárította el Kálmán támadását, hogy a kormány el fog gondolkodni egy kedvezményes áfa-körről (eddig még nem tették?), és hogy a „szegények adója” nem az áfa (és az áfa emelése), hanem az infláció. Abban, hogy végülis, valójában és tulajdonképpen meg igazából a „szegények adója” az áfa-e vagy az infláció-e, a két fél nem tudott megállapodni. Nyilván azért, mert a kormánynak nem mindegy, hogy intézkedését szegényellenesnek lehet-e minősíteni, és az ellenzéki újságírónak sem mindegy, hogy a kormány intézkedését szegényellenesnek minősítheti-e vagy sem. Ebben a vitában némiképp Szijjártónak látszik igazsága, amennyiben abból indulunk ki, hogy a közgazdászok általában az inflációt tekintik a szegények adójának. Csakhogy azok, akiknek egy áfa-emelés komoly anyagi megterheléssel jár, az áfa-emelést a közgazdászok dogmájától függetlenül a szegények adójának tartják. Az áfa versus infláció vitában némiképp eligazít minket Gyurcsány Ferenc, aki 2005-ben, még a választások és ’őszöd előtt, azt találta mondani, hogy a forgalmi adó a szegények adója: „az mindenkit, a munkanélkülit, a nyugdíjast, a gyed-en és gyes-en lévőt is sújtja". 2009 januárjában, miután a Gyurcsány-kormány a 13. havi bér és nyugdíj megszüntetése után felemelte az áfát,

Navracsics Tibor

azt is fejére olvasta Gyurcsánynak, hogy Útközben című művében az olvasható, hogy "mivel a legalacsonyabb jövedelműek teljes jövedelmüket fogyasztásra költik, ezért a fogyasztási adók rájuk róják a legmagasabb relatív terheket”. „Indokolt és igazságos tehát az adócsökkentés programját az általános forgalmi adóval kezdeni, amit bátor szociáldemokrata lépésnek tekinthetünk". Februárban a Fidesz és a KDNP azzal rontott Gyurcsányra, hogy a kormány 5 százalékra csökkentse az alapvető élelmiszerek áfáját.

Semjén Zsolt

még azt is elvárta a szocialistáktól, hogy nevükhöz híven álljanak a szegények és nehéz helyzetben lévők mellé. Azt állította még, hogy a KDNP a keresztényszociális gondolat alapján küldetésének tekinti, hogy az elesettek és rászorulók érdekeit képviselve elérje az áfa mérséklését. Tegyük hozzá: a válság kellős közepén. Semjén érvelése szerint a magyar az áfa szintje a második legmagasabb egész Európában, az áfa emelése meg tovább drágítja az alapvető élelmiszerek árát, ami drámai hatással lesz a megélhetési válsággal küszködő társadalomra, és legsúlyosabban azt a hárommillió embert érinti majd, akik a szociológusok szerint már most is szegénységben vagy a szegénység határán élnek, és hogy amikor ilyen fokú a szociális elnyomorodás, akkor szóba sem jöhet az áfa emelése, épp ellenkezőleg, az alapvető élelmiszerek áfáját csökkenteni kell. A KDNP vezérét azért idéztem hosszasan, mert végül az ultima ratio az volt nála, ami most eldönteni látszik a Szijjártó és Kálmán közti akadémikus vitát: „Bár, amikor a miniszterelnök ezt mondta

, akkor éppen áfacsökkentést ígért, amiből akkor is áfaemelés lett, de attól maga az állítás még igaz”. Az tehát, hogy az áfa a szegények adója lenne, Semjén szerint igaz, és ha Semjénnek igazat adunk, akkor Kálmán Olgának igaza van. A szegényadó dialektikája azonban bonyolultabb összefüggést takar, ami elorozza Kálmántól a végső igazságot, miszerint az Orbán-kormány mostani áfa-emelése a szegényeket sújtja, ha Lendvai Ildikónak is igaza volt 2009-ben. Lendvai Ildikó ugyanis azzal védte meg az áfa-emelést, hogy nem ért egyet azzal, hogy megszorítások jönnek, a költségvetésnek ugyanis nincs pluszbevétele az intézkedésekkel, és a 3 százalékos áfa-emelés egy adott családnak maximum 5 ezer forint pluszterhet jelent. Olvasóink ízlés, pártszimpátia és -antipátia, és persze érdekérintettség alapján eldönthetik, hogy az áfa Orbán-kormány általi emelése szegényeket sújtó szegényadó-e (a lá Gyurcsány 2005 und Fidesz-KDNP 2009), s mint ilyen gazemberség, avagy csak néminemű kiadáska (a lá MSZP 2009), ami a közjót és - most Matolcsy György szerint - az ország védelmét szolgálja. Az, hogy az MSZP és a Fidesz-KDNP szerint volt-e, van-e s lesz-e megszorítás, és hogy egyáltalán, végülis, valójában és tulajdonképpen meg igazából mi a „megszorítás”, külön értekezést igényel.