/

Nemzeti ünneppé tennék a Székely Himnusz napját + FOTÓK

Cikkünk frissítése óta eltelt 10 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

no images were found

Mihalik Kálmán halálának 89. évfordulója alkalmából a Belvárosi temetőben a Csongrád Megyei Önkormányzat, az újszegedi Rendezvényház, a Szegedi Erdélyi Kör és a Mihalik Kálmán Alapítvány az idén is megemlékezett a Székely Himnusz zeneszerzőjének munkásságáról és a mű első szegedi előadásáról.

A magyarság egyik legmegrendítőbb és legszebb fohászának zeneszerzőjét utolsó útjára is saját szerzeménye kísérte el 1922. szeptember 6-án. Az orvos végzettségű egyetemi tanársegéd mindössze 26 évet élt. Az immár hagyománnyá vált, Mihalik nevéhez kapcsolódó megemlékezés lelki támaszt nyújt minden magyarnak, de elsősorban a Romániából áttelepült magyaroknak itt, az anyaországban.
Wass Albert Erdélyi vallomás című versének elhangzása után Gál Imre fafaragó, a Mihalik Kálmán Alapítvány egyik létrehozója és a sír felfedezője köszöntötte a jelenlevőket. Elmondta, ha nem következik be az 1989-es romániai forradalom és később a környező országokban is nem történik meg a politikai átalakulás, akkor ma nem állhatnánk itt, és nem emlékezhetnénk a Székely Himnusz zeneszerzőjére. Amikor 1990-ben egy élő tanú megosztotta vele féltve őrzött titkát, és megmutatta, hogy a Belvárosi temetőben hol nyugszik Mihalik Kálmán, sokáig ő is félt. Aztán a lelkiismeretére hallgatva Gál Imre is megosztotta másokkal a titkot. Azóta minden évben szabadon emlékezhetünk.

no images were found

Ezt követően társadalmi-politikai szervezetek, egyesületek, a Csongrád Megyei Önkormányzat, a Csongrád Megyei Kormányhivatal, a Fidesz-KDNP frakció, a Fidesz kulturális bizottsága, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége megyei szervezete, a Mihalik Kálmán Alapítvány, a Szegedi Erdélyi Kör, a Szent György Lovagrend, a megyei levéltár, a Testamentum, a Fidelitas, az újszegedi Rendezvényház képviselői koszorút, virágcsokrokat helyeztek el a zeneszerző sírján, majd a jelenlévők közösen elénekelték a Székely Himnuszt.

Ezután Fejér Dénes, a POFOSZ Csongrád megyei elnöke azzal a javaslattal állt elő, hogy a jelenlévők határozatával hozzanak létre egy monumentális, erőt sugárzó, a székelység lényegét jelképként megjelenítő székely szobrot, amely méltó lenne kifejezni az összetartozás ünnepét. Konkrét határidő nélkül a jelenlevők közfelkiáltással támogatták a javaslatot, hiszen a legfontosabb feltétel úgyis az akarat meg a szándék. Az pedig nem hiányzott, s a szónok szerint elegendő lesz a terv megvalósításához.

Ezt követően Gál Imre is szót kért, és elismételte tavaly is felvetett javaslatát, miszerint május 22-e legyen a Székely Himnusz napja, mert ekkor hangzott el először. A Parlament elé kellene terjeszteni a javaslatot, hogy mindenhol megemlékezzenek erről az eseményről, amely nemzetünk jeles ünnepévé válna.

no images were found

Előző sztori

Ellenzéki reakciók a kormányülésre (FRISSÍTVE)

Következő sztori

A Fidesz és a Jobbik a legnépszerűbbek 35 év alatt