Hetven éve halt meg Aba-Novák Vilmos festőművész

Cikkünk frissítése óta eltelt 9 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Hetven éve, 1941. szeptember 29-én halt meg Budapesten Aba Novák Vilmos festő- és grafikusművész, a modern magyar festészet egyik legeredetibb tehetsége, a Hősök kapuját díszítő freskó megalkotója.

1894. március 15-én született Budapesten, fiatal korától tudatosan festőművésznek készült. Az I. világháború alatt a fronton harcolt és meg is sebesült, később vitézi címet kapott. 1918-ban rajztanári oklevelet szerzett a budapesti műegyetemen, majd a képzőművészeti főiskolán folytatott utótanulmányokat, dolgozott Nagybányán és Szolnokon.

1925-ben és 1927-ben Szinyei-ösztöndíjat, Szinyei-jutalmat nyert, 1928 és 1930 között a Római Magyar Akadémia ösztöndíjas tagja volt, ekkor tért át a korai reneszánsz mesterek tanulmányozása nyomán a temperafestésre. Hazatérve reprezentatív állami és egyházi megbízásokat kapott: 1931-ben szakrális és honfoglalási tárgyú freskókat készített Szeged legrégebbi épületébe, a Demeter-toronyba, 1933-ban a jászszentandrási katolikus templom freskóit festette, vihart kavarva a kárhozottak között a helyi potentátokat is ábrázolta. 1936-ban festette ki a szegedi Hősök kapuját, az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus és Szent István-emlékév idején készültek a budapesti városmajori templom és a székesfehérvári Szent István-mauzóleum, 1939-ben a pannonhalmi millenniumi emlékmű falfestményei.

Az 1937-es párizsi világkiállítás magyar pavilonjának pannójáért Grand Prix kitüntetésben részesült, Picasso a monumentális alkotást látva így kiáltott fel: Ki ez a barbár zseni?

Aba Novák Vilmos 1930 és 1937 között Budapesten képzőművészeti magániskolát vezetett, 1939-től a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Budapesten halt meg 1941. szeptember 29-én, 2006-ban posztumusz Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.

Aba Novák Vilmos festészete magában foglalta az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvét. Korai korszakában mozgalmas rézkarcokat készített, késői temperaképei harsány színezéssel ábrázolják a falusi nép életét. Plakátszerű képeinek fő témája a vásár és cirkusz világa, a színes jeleneteket előszeretettel ábrázolta fekete háttér előtt, egy leegyszerűsített, álparaszti világot rögzít vásznain. Piktúrája grafikus jellegű, képein tiszta színfoltok kontrasztjai uralkodnak, olykor szinte groteszk túlzásokkal. Monumentális freskóin a kísérőszöveg – kevéssé festői módon – szalagokon olvasható. E műveit 1945 után reakciós tartalmukra hivatkozva lemeszelték vagy levakolták. Rekonstrukciójuk az 1990-es évektől kezdődött meg, a szegedi Hősök kapuja három boltívének belső felületére festett, az I. világháború hősei emlékére készült, 250 négyzetméteres freskóját 2001-ben avatták újra. Idén márciusban Szolnokon a nevét viselő kulturális központban emlékfalat avattak tiszteletére.

Aba Novák képeinek jelentős része a Magyar Nemzeti Galériában található, Magyar-francia történelmi kapcsolatok című pannója a 2001-es restaurálást követően került a székesfehérvári Csók István Képtárba. Műveiből 1962-ben a Magyar Nemzeti Galéria rendezett gyűjteményes tárlatot. 2008-ban Debrecenben A barbár zseni címmel mintegy 150 festményét állították ki, a képek közül több Magyarországon még nem volt látható. 2009-ben egyik fontos műve, a Nagy vurstli egy árverésen 85 millió forintért kelt el.


Dömötör-torony – Aba-Novák freskó, Szeged

Default thumbnail
Előző sztori

Érik a szlovák bocsánatkérés a Malina-ügyben

Default thumbnail
Következő sztori

Asztalitenisz: sikeres főpróba a nagy utazás előtt

Legutóbbi hasonló cikkek