Röszke: az ország déli határa + PANORÁMA, FOTÓK

Cikkünk frissítése óta eltelt 9 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A 3400 lakosú Röszke sokszor és sokban függ a tőle 15 kilométerre lévő Szegedtől. Bár különböző oklevelekben Recke néven már 1432-ben megemlítik, önálló mégis csak 1950-ben lett és kiterjedt tanyavilágával, valamint a közelben található határátkelővel az ország – legalábbis nevében – ismert településévé vált. A XXI. Röszkei Falunapokról, a XVII. Töltöttkáposzta-főző versenyről, a település jelenéről, jövőjéről beszélgettünk Borbásné Márki Márta polgármester asszonnyal.

– Az elmúlt hétvége nagy esemény volt a falu életében…

– Igen, hiszen ez már a huszonegyedik falunap és a tizenhetedik töltöttkáposzta-főző rendezvényünk. Így gyakorlatilag már két évtized van mögöttünk, ami egyben a falu ünnepét is jelenti. Úgy gondolom, hogy nagyon nagy dolog az, hogy van még lehetőségünk, vannak jó szándékú emberek, vannak támogatóink, az intézmények dolgozói, a civil szervezetek, akik mind-mind fontosnak tartják, hogy évente egyszer ünnepeljük egymást, ünnepeljük a közösséget.

– A szombati nap a töltött káposzta körül forgott…

– Így igaz, hiszen ezek a rendezvények azt is szolgálják, hogy egy jót együnk, jót vigadjunk, ami a magyar ember egyik sajátossága. De mindig törekszünk arra, hogy megújuljon a rendezvény, így állandóan vannak új versenyzők, máshonnan érkező csapatok. Határon túlról is jönnek vendégeink, a szerbiai Horgosról, Magyarkanizsáról, vagy épp Romániából, Végvárról, a testvértelepülésünkről is ellátogatnak hozzánk. A sok-sok röszkei mellett Kiskunhalasról, Komáromból, Miskolcról is eljönnek a falunapokra. Ez a tizenhét illetve több mint húsz év megfelelő alapot ad arra, hogy színvonalas programot tudjunk rendezni. Persze a tanulópénzt mi is megfizettük, hiszen kicsi rendezvényként indultunk, és mára már egy egész hétvégén tudjuk a résztvevőket szórakoztatni.

– Hogy érzi, milyen a falu helyzete most?

– Ha szabad úgy fogalmaznom, állandóan résen kell lenni. Mindig nagyon figyelni kell a gazdálkodásra, a költségvetés tervezésekor a kiadásokra azért, hogy a legfontosabb feladatainkra mindig jusson elég pénz. Sajnos csak szűkös lehetőségek mentén tudunk fejleszteni, de az elmúlt években Röszkén sok szépet tudtunk létrehozni, felújítani. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy sikertörténetként könyvelhetjük el mindazokat a nyertes pályázatokat, melyekkel a település főterét tudtuk megújítani, vagy például az általános iskola teljes felújítását sikerült megvalósítanunk. Az orvosi rendelőinket akadálymentesítettük, zajlik a művelődési ház felújítása, elkészült a szociális központ. Úgy vélem, hogy átgondoltan, óvatosan, nem duhaj módjára, de mégis igyekszünk szépíteni-építeni a települést.

– Jelent-e majd valami változást a falu életében, ha Szerbia is az unió része lesz?

– Könnyebbséget mindenképpen jelent majd az együttműködésekben, gazdasági, vagy bármilyen más programok terén. Már most is van egy közös programunk Magyarkanizsával a Holt-Tisza fejlesztésével kapcsolatban és különböző oktatási-képzési programjaink is futnak már közösen. Ha sikerülne a gazdaságot egy picit élénkíteni és frissíteni, az őstermelők, valamint az egyéni vállalkozók életén javítani, a gazdasági potenciált erősíteni a határ mindkét oldalán, az egy óriási eredmény lenne.


Páduai Szent Antal katolikus templom, Csongrád megye

Előző sztori

Női futball: nehéz szezon vár a Szegedi AK-ra és új mesterére

Következő sztori

A frank 263 forint alatt, az euró 274 forint körül szerda délelőtt (FRISSÍTVE)

Legutóbbi hasonló cikkek