Tóth Ákos vehette át az idei Faludy-díjat

Átadták a 2011. évi Faludy-díjat, a nagy presztízsű elismerésben idén Tóth Ákos esszéista, tanulmányíró részesült. A díjat a Faludy-díj kuratóriumának elnöke, Fried István emeritus professzor, valamint Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettes adta át.

A rektorhelyettes asszony kiemelte

Fried Istvánnak

a Faludy-díj kapcsán kifejtett tevékenységét, mellyel sokat tesz a karért, az egyetemért, sőt, az egész társadalom irodalmi műveltségéért azáltal, hogy megkeresi az irodalomszerető és -értő fiatalokat. A díjazotthoz fordulva pedig úgy fogalmazott, azt kívánja, soha ne felejtse el, honnan indult, ne felejtse el azt a felelősséget, amivel az az ember tartozik, aki leír valamit. Mert amit leírunk, az megmarad, továbbél.

Tandori legjobb ismerője

Fried István laudációjában úgy fogalmazott, az esszé a 20. századi irodalom sikerterülete. Ugyanakkor a "legveszedelmesebb műfajok egyike" is. Az esszé ugyanis arra csábít, hogy elkezdjünk "szépen írni, szépelegni, érzelegni", és azt hisszük olyankor, hogy verset írunk, és nem esszét - mondta a professzor. Az ünnepeltnek sikerült elérnie, hogy az ő neve összekapcsolódik a Kossuth-díjas költő, kiváló kortárs esszéíró,

Tandori Dezső

nevével. Tóth Ákos mind a magyar, mind a világirodalom területén figyelemreméltó szépirodalmi igényű esszéket tett közzé, Tandori mellett többek között

József Attiláról, Rainer Maria Rilkéről

, valamint a fiatalabb magyar költészet fontos szereplőiről írt kritikákat. Tevékenységéért Király István-díjban részesült. Az általa szerkesztett Tandori-kötetet az esztendő legjobb könyvei között emlegették. Tóth Ákos Tandori Dezső életművének mai legjobb ismerője, és valószínűleg saját nemzedékének legjobb kritikusa és esszéírója - emelte ki Fried István. A professzor méltatta Tóth Ákos egyéni írásmódját, mint mondta, visszafogottan, csendesen, szorgalmasan és pontosan ír. "Minden díjazottnak, minden posztgraduális hallgatónak felelőssége az, hogy képviselje az egyetemet, magatartásával és munkáival is. Ugyanakkor az egyetemnek is felelőssége, hogy próbálja megtartani az értékeit, mert korosztályok jönnek és mennek, egyre újabb erőknek kell és kellene bekapcsolódnia a munkába. Csak a költő halhatatlan, az ember halandó, és kell, hogy a helyére álljanak" - összegzett Fried István.

A hely "szelleme"

Tóth Ákos portálunknak elmondta, megható volt számára a helyszín, hiszen még egyetemista éveiben ebben az épületben - mely akkor még egyetemi könyvtárként működött - indult a Tandori-kutatása. Mint mondta, itt szeretett bele az egész életműbe, itt fogant meg az általa szerkesztett Tandori-kötet, A Legjobb Nap terve is. Tóth Ákos azt is kiemelte, sokat jelent, és megtisztelő számára, hogy Fried István személyében olyan professzortól kapta a díjat, aki a kezdetektől, az első szemináriumi dolgozatától ismeri az ő életpályáját.