Sajtóbeszélgetés a közszolgálatiság jelenéről és jövőjéről

A közszolgálati médiumok rendszerének átalakításáról, a függetlenséget biztosító finanszírozás kérdéséről és a médiafelügyelet szerepéről is vitáztak A közszolgálatiság jelene és jövője című sajtóbeszélgetés résztvevői kedden Budapesten.

Pálfy G. István

újságíró vitaindító beszédében azt hangsúlyozta: nem ért egyet azokkal az érvekkel, amelyek a közmédiumok rendszerének átalakítását az intézmények pártállami múltjával indokolják. Mint mondta, az MTI és a Magyar Rádió történelmi múltja a pártállami bélyeget nem indokolja, az 1992-ben létrejött Duna TV esetében pedig különösen nem érvényes ez az érv, és a Magyar Televízió is számos értéket állított elő. Az újságíró az Európai Újságírók Szövetségének magyar tagozata, valamint a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rendezvényén úgy fogalmazott, hogy a közszolgálati médiumokban alkotóműhelyek jöttek létre, a megrendelői, kereskedelmi szemlélet mellett azonban nincs alkotás. Az újságíró bírálta a médiafelügyeleti rendszer működését is, amelyben jelenleg egyetlen párt képviselői foglalnak helyet. Az Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója a közmédiumok átalakításával kapcsolatban az MTI „különleges helyzetét” mutatta be. Mint mondta, a sajátos szereppel bíró hírügynökség részét képezi a Hírcentrum, amely a Magyar Televízió Híradójának és a Magyar Rádió Krónika című műsorának szakmai irányítását is végzi.

Belénessy Csaba

az átalakulás kulcsfontosságú elemének nevezte a hírügynökség híreinek ingyenessé tételét. Mint mondta: eddig több mint 11 ezren regisztráltak arra az oldalra, ahol elérhető ez a tartalom, közülük 2700-an a médiából. A vezérigazgató hangsúlyosan szólt az egységes közszolgálati hírportálról, a híradó.hu-ról is, amely reményei szerint néhány éven belül az elsőszámú közmédiummá válik.

Born Ádám

televíziós rendező azt hangsúlyozta, hogy ha okosan zajlik a közmédiumok átalakítása, az hasznára válhat a televíziós és rádiós csatornáknak, amelyek az elmúlt időszakban egyre inkább elveszítették értékes műsoraikat, és ezzel a közszolgálatiságuk is gyengült.

Cseh Gabriella

médiajogász aggályosnak nevezte, hogy a médiatörvény önálló képviselői indítványként lett beterjesztve a parlament elé, és ezzel keveseknek nyílott lehetősége a hozzászólásra. A médiajogász a közmédiumok finanszírozásának módjával sem értett egyet, kifogásolta, hogy arról a parlament szavaz, ezzel csorbul az intézmények anyagi függetlensége.

Koltay András

, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja a felvetésekre reagálva arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy 2009-ben a Magyar Televízió egyetlen tollvonás által veszítette el forrásainak jelentős részét. Koltay András azokat az alkotóműhelyeket sem vélte felfedezni az elmúlt években a közmédiumokban, amelyek eltűnése veszélyhelyzetet generálna, mint ahogy szerinte a szakmai autonómia is kérdéses volt az elmúlt 22 évben. A médiatanács tagja azt mondta: nem tartja szerencsésnek, ha az általa képviselt hatóság beleszól a közszolgálatiság kérdésébe, mint ahogy azt az elődintézmény tette korábban a Petőfi Rádió esetében. Koltay András reményét fejezte ki, hogy hamarosan megvalósul a közmédiumok anyagi függetlensége, erre szerinte a médiatörvény ad garanciát. „A közmédia eddigi rendszere, különösen a köztelevízióké, meghalt” – mondta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kommunikációs igazgatója. Szabó László cáfolta, hogy a közszolgálati médiumok anyagi helyzete romlana. Az elmúlt hónapok tevékenységéről szólva elmondta, hogy a közszolgálati csatornák már közös műholdon foghatók, és több olyan műsora is volt a Magyar Televíziónak, amely nézettségben megverte a kereskedelmi csatornákat.