Bár lassú, de pozitív előrelépés a kisebbségi jogok védelme terén

Cikkünk frissítése óta eltelt 9 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

2011. június 27-én került sor az Európai Parlamentben Gál Kinga néppárti Európai Parlamenti (EP) képviselő és a Magyar Elnökség társszervezésesben a „Nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után” című konferenciára.
Arra a kérdésre keresték a választ, hogy vajon az új szerződés életbe lépése óta előremozdult-e a kisebbségi és nyelvi jogok védelme az Európai Unióban – számol be az eseményről a Felvidék.ma hírportál.

Az unión belül mintegy 50 millió ember, tehát lakosságának 10%-a tartozik valamely nemzeti kisebbséghez. Az Európai Unió 23 hivatalos nyelve mellett mintegy 60 kisebbségi nyelv is jelen van, a regionális és ritkán használt nyelveket is beleértve ez mintegy 400 nyelv, melyek védelme nem minden esetben biztosított.

A konferencia keretében az EU intézmények képviselői, illetve a Magyar Elnökség osztották meg a résztvevőkkel véleményüket. Martonyi János, magyar külügyminiszter figyelmeztetett, hogy az individuális és kollektív jogok között a határ nem egyértelmű, erre egy praktikus és egyértelmű példával is rávilágított. Ezért is nagyon fontos, hogy a tagállamok elismerjék a kollektív jogokat.

A panel második részében a nemzeti kisebbségek képviselői osztották meg nézeteiket a hallgatósággal. Bauer Edit felszólalásában figyelmeztetett, hogy az antidiszkriminációt felügyelő intézmények sokszor nem rendelkeznek megfelelő kompetenciákkal, illetve munkájukat nehezíti az is, hogy a jogsérelem esetén a polgárok gyakran nem élnek törvény adta jogukkal és nem nyújtanak be panaszt. Ugyancsak megemlítette azt a kettős standardot, amely a csatlakozásra váró országok és a már csatlakozott tagállamok között megjelenik. Míg az előbbiek meg kell, hogy feleljenek a koppenhágai kritériumoknak, melyek tartalmazzák a kisebbségi jogokat is, addig a tagállamoktól ez nem kérhető számon, hiszen a kisebbségi jogok biztosítása tagállami kompetencia. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy a kisebbségek jogai szerves részét képezik a Lisszaboni Szerződésnek, az alapjogokat elsősorban ott lehet számon kérni, ahol európai politikát valósítanak meg a tagállamok. Ezekben a szakpolitikákban kell megtalálni azokat a lehetőségeket, ahol az Alapjogi Karta kikényszeríthető. Ezen lehetőségekkel a jövőben következetesebben kell foglalkozni.

A résztvevők megegyeztek, hogy bár lassú, de pozitív előrelépés tapasztalható a kisebbségi és nyelvi jogok védelme terén. Ezt megerősítendő, egy közösen megfogalmazott levelet is eljuttattak Barroso főbiztoshoz, melyben vázolják azokat a lépéseket, melyek további előrehaladást eredményezhetnek a jogvédelem terén.

Default thumbnail
Előző sztori

Negyven helyszínen tartanak útlezárásokat a szakszervezetek

Default thumbnail
Következő sztori

Csökkent az üzemanyagok ára

Legutóbbi hasonló cikkek