Szeméthalmok vagy hulladék-megelőzés?
Sok szó esik mostanság a hulladék-elhelyezés, illetve a szeméttelepek problémaköréről, miközben tonnaszámra gyártjuk a fölösleges csomagolóanyagokat, amelyekből utána alig használunk újra valamit, így pusztán a szemetest telítik idő előtt. Egymásért, a következő generációnkért és a környezetünkért való felelősségünk abban is megjelenhetne, hogy inkább megelőzni próbáljuk a hulladékkeletkezést - hívja fel a figyelmet a szegedi egyetemi zöld kör.
TITOK Klub
A Tevékeny Ifjak a Természet Oltalmáért és a Közösségért az SZTE-n működő egyetemi zöld kör; nonprofit, önszerveződő, informális csoport. 2009 tavaszán alapították környezettan szakosok, azzal a céllal, hogy az egyetemen népszerűsítsék a környezettudatos magatartást, s ezzel együtt aktívan fejlődő hallgatói közösséget hozzanak létre. Másfél éve folyamatos bővülésben egyetemista tagjaikon kívül külsős, tenni akaró érdeklődők által is gazdagodunk. A Nulla Hulladék Program jegyében szervezik a nyári Tikopia találkozót, amely ezúttal Szegeden lesz július 27-29. között. E program elsődleges célja országunk „zöld” hallgatói csoportjai és társszervezeteik képviselői közötti hálózatépítés és tapasztalatcsere, de egyénileg is lehet jelentkezni minden érdeklődőnek. Az egyik tervezett fő előadás is hulladék-megelőzés témájú.A TITOK Klub e-mailben is elérhető: titok.szte@gmail.comAki szerint nem probléma, érdemes belegondolni, hogy milyen környezetet hagynánk magunk után utódainknak, ha ilyen pazarlóan használnánk tovább a természeti nyersanyagokat, erőforrásokat stb., újabb és újabb termékeket, s mellettük rengeteg fölösleges csomagolóanyagot gyártva, melyek utána szinte rendeltetésszerűen a hulladékok közt végzik… Nem lenne jobb megelőzni a bajokat? Mienk a döntés! A felelősség pedig még inkább. Gyakran tapasztaljuk, hogy a szelektív hulladékgyűjtés egyre elérhetőbb, s már be is került a köztudatba a rá való igény. S valóban szép és jó is a tüneti kezeléshez. Mi – az egyetemi zöld kör képviseletében, a Humusz Szövetség Nulla Hulladék Hálózatának tagjakét – mégis azt szeretnénk, inkább gyökerükben orvosoljuk a gondot, hasonlóan, ahogy az egészségügyben is: „szerencsés” lenne nagyobb hangsúlyt fektetni a megelőzésre. Ahogyan egy felelősségtudatos ember, a természet is igyekszik megőrizni (még teljesen le nem rombolt) egészségét. (Ha hagyjuk…) Évmilliókon keresztül ez így is történt. Az viszont, hogy manapság drasztikusan felgyorsítottuk a negatív folyamatokat (elég például a légköri szén-dioxid-koncentráció emelkedésére gondolni), amely nemcsak a jegesmedvéket veszélyezteti (nem mintha őket ne kellene sajnálni), hanem hasonlóan az óceáni partvidékek mellett élő lakosságot is, másrészt pedig mindannyian már saját bőrünkön tapasztalhatjuk a csapadékháztartás felborulását. Hogy mit lehetne tenni? A tudatosabb gondolkodáson túl megtalálni azokat a gyakorlati praktikákat, melyekben környezetkímélőbb módon élhetünk. A keresésben még egészségünk és pénztárcánk védelmi szempontjai is segítenek. Érdemes továbbá betekinteni az
és
olvasható gyűjteményekbe a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata, illetve a Humusz Szövetség jóvoltából.
Nyőgér István
