Közélet

Szakmát tanulnak az állástalan diplomások

Szakmát tanulnak az állástalan diplomások

2011. május 24., kedd
Szakmát tanulnak az állástalan diplomások

Túlkínálat alakult ki mára a diplomásokból a magyar munkaerőpiacon, szakmunkásokból viszont soha nem látott hiány van; az elhelyezkedni képtelen diplomás munkanélküliek szakmai képzéseken vesznek részt, hogy könnyebben állást találjanak.

A

Workania.hu

internetes állásportál felmérése szerint a mai 20-24 éves korosztály 69 százaléka lép be a felsőoktatásba, a középiskolai diákok 80 százaléka tervezi, hogy a főiskolára, egyetemre jelentkezik. Mindez éves szinten több mint 50 ezer friss diplomást jelent - olvasható a cég MTI-hez kedden eljuttatott közleményében. A portál idézi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait, amely szerint 2010-ben 120 százalékkal több diák szerzett diplomát, mint húsz évvel ezelőtt, és nagyjából tavaly ugyanannyi szakmunkás hagyta el az iskolapadokat, mint 1990-ben. Mindez azt jelenti, hogy a "liberálisabb felsőoktatási rendszernek köszönhetően" a diplomások álláspiaca felhígult és évente 10-15-ször több diplomás kerül ki a piacra, mint amennyit a gazdaság valójában elbír - olvasható.

Ficza János

, a Workania sajtószóvivője szerint a legnagyobb probléma az, hogy sok hasonló végzettségű pályakezdő szerez diplomát. Rengeteg a közgazdász, telített a piac az értékesítés-kereskedelem területén is, és ma már a bölcsészek, jogászok is nehezen helyezkednek el, vagy kénytelenek elhagyni pályájukat. A legújabb divatszakma pedig a marketing és kommunikáció - tette hozzá a közleményben. Az évek folyamán viszont munkaerőhiány alakult ki: az IT, gépészet és pénzügy területén inkább a diplomásoknak van hely, az építő- és vendéglátóipar inkább a szakmunkásoknak kínál lehetőséget. A Workania adatbázisában megjelent álláshirdetések és önéletrajzok alapján 2008 harmadik negyedévétől folyamatosan több ember keresett állást az értékesítés és kereskedelem területén, mint ahány hirdetés volt a piacon. Ezzel szemben a gépipar területén az elmúlt egy évben az álláskeresők száma folyamatosan alacsonyabb volt az álláshirdetések számánál. Fincza János a közleményben kiemelte: a szakmunkásképzés klasszikus rendszere összeomlott, a képzések színvonala egyre alacsonyabb, az általános iskolákból pedig a tanulók inkább gimnáziumba, mint szakközépiskolába jelentkeznek, egyre kevesebb jól képzett szakmunkás kerül ki a piacra. Ma a szakmunkások találnak legkönnyebben állást, a megbecsülés azonban a fizetéseken egyelőre kevésbé látszik - hívta fel a figyelmet. Míg Németországban egy jól képzett szakember fizetése akár egy nagyvállalat középvezetőjének szintjét is eléri, addig hazánkban csak lassan emelkedik a szakmunkások bére. Az elhelyezkedni képtelen diplomás munkanélküliek szakmai képzéseken vesznek részt, hogy könnyebben állást találjanak - emelte ki Ficza János azzal, hogy a szakmunkások bére egyelőre ugyan még nem vetekszik a diplomásokéval, de a fizetésnél fontosabb, hogy a munkanélküli diplomások állást találjanak. Hozzátette: a szakmunkások bére folyamatosan növekszik, ennek köszönhetően a továbbképzések és felnőttképzések szerepe megnőtt, a néhány hetes tanfolyamok hónapokkal előre megtelnek. A Workania által működtetett

Fizetesek.hu

internetes bérfelmérés alapján egy asztalos havi átlagbére Magyarországon 123 000 forint, a szakácsoké 126 000, a kőműveseké pedig átlag 130 000 forint. Az ácsok és pékek átlag 135 000, a vízvezeték- és villanyszerelők 145 000, a hegesztők és géplakatosok pedig 150 000 forintot keresnek havonta. Közel ugyanennyit keres egy burkoló és egy esztergályos is. A főiskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók átlag 282 000 forintos bére és az egyetemi diplomával rendelkezők bruttó 345 000 forintos bére ezekhez képest jelentős.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.