/

Szakmát tanulnak az állástalan diplomások

Cikkünk frissítése óta eltelt 11 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Túlkínálat alakult ki mára a diplomásokból a magyar munkaerőpiacon, szakmunkásokból viszont soha nem látott hiány van; az elhelyezkedni képtelen diplomás munkanélküliek szakmai képzéseken vesznek részt, hogy könnyebben állást találjanak.

A Workania.hu internetes állásportál felmérése szerint a mai 20-24 éves korosztály 69 százaléka lép be a felsőoktatásba, a középiskolai diákok 80 százaléka tervezi, hogy a főiskolára, egyetemre jelentkezik. Mindez éves szinten több mint 50 ezer friss diplomást jelent – olvasható a cég MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.
A portál idézi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait, amely szerint 2010-ben 120 százalékkal több diák szerzett diplomát, mint húsz évvel ezelőtt, és nagyjából tavaly ugyanannyi szakmunkás hagyta el az iskolapadokat, mint 1990-ben. Mindez azt jelenti, hogy a “liberálisabb felsőoktatási rendszernek köszönhetően” a diplomások álláspiaca felhígult és évente 10-15-ször több diplomás kerül ki a piacra, mint amennyit a gazdaság valójában elbír – olvasható.
Ficza János, a Workania sajtószóvivője szerint a legnagyobb probléma az, hogy sok hasonló végzettségű pályakezdő szerez diplomát. Rengeteg a közgazdász, telített a piac az értékesítés-kereskedelem területén is, és ma már a bölcsészek, jogászok is nehezen helyezkednek el, vagy kénytelenek elhagyni pályájukat. A legújabb divatszakma pedig a marketing és kommunikáció – tette hozzá a közleményben.
Az évek folyamán viszont munkaerőhiány alakult ki: az IT, gépészet és pénzügy területén inkább a diplomásoknak van hely, az építő- és vendéglátóipar inkább a szakmunkásoknak kínál lehetőséget.
A Workania adatbázisában megjelent álláshirdetések és önéletrajzok alapján 2008 harmadik negyedévétől folyamatosan több ember keresett állást az értékesítés és kereskedelem területén, mint ahány hirdetés volt a piacon. Ezzel szemben a gépipar területén az elmúlt egy évben az álláskeresők száma folyamatosan alacsonyabb volt az álláshirdetések számánál.
Fincza János a közleményben kiemelte: a szakmunkásképzés klasszikus rendszere összeomlott, a képzések színvonala egyre alacsonyabb, az általános iskolákból pedig a tanulók inkább gimnáziumba, mint szakközépiskolába jelentkeznek, egyre kevesebb jól képzett szakmunkás kerül ki a piacra.
Ma a szakmunkások találnak legkönnyebben állást, a megbecsülés azonban a fizetéseken egyelőre kevésbé látszik – hívta fel a figyelmet. Míg Németországban egy jól képzett szakember fizetése akár egy nagyvállalat középvezetőjének szintjét is eléri, addig hazánkban csak lassan emelkedik a szakmunkások bére.
Az elhelyezkedni képtelen diplomás munkanélküliek szakmai képzéseken vesznek részt, hogy könnyebben állást találjanak – emelte ki Ficza János azzal, hogy a szakmunkások bére egyelőre ugyan még nem vetekszik a diplomásokéval, de a fizetésnél fontosabb, hogy a munkanélküli diplomások állást találjanak. Hozzátette: a szakmunkások bére folyamatosan növekszik, ennek köszönhetően a továbbképzések és felnőttképzések szerepe megnőtt, a néhány hetes tanfolyamok hónapokkal előre megtelnek.
A Workania által működtetett Fizetesek.hu internetes bérfelmérés alapján egy asztalos havi átlagbére Magyarországon 123 000 forint, a szakácsoké 126 000, a kőműveseké pedig átlag 130 000 forint. Az ácsok és pékek átlag 135 000, a vízvezeték- és villanyszerelők 145 000, a hegesztők és géplakatosok pedig 150 000 forintot keresnek havonta. Közel ugyanennyit keres egy burkoló és egy esztergályos is.
A főiskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók átlag 282 000 forintos bére és az egyetemi diplomával rendelkezők bruttó 345 000 forintos bére ezekhez képest jelentős.

Előző sztori

Focitáborok indulnak a Tisza Volánnál

Következő sztori

Csökkenő vissza nem térítendő támogatások az épületfelújításoknál